A környező országokhoz képest jobban állunk, de így sem túl rózsásak az előrejelzések Magyarország számára a koronavírus-járvány – jelenleg felívelő – negyedik hullámában. A járványadatokból jól látszik a delta variáns hatása: bár némileg kevesebb a beteg, arányaiban kétszer annyi a lélegeztetettek száma, mint tavaly ilyenkor, a második hullám elején. A kormány mindent az oltásra tett fel, a maszkot és a védekezés más formáit elengedte. Elég lesz-e így a 60 százalékos átoltottság, mit mutatnak a környező országok tapasztalatai, mire készüljünk a következő hónapokban? Megpróbáltunk utánajárni.
„Gyakorlatilag minden oltatlan el fogja kapni ezt a betegséget” – ez a cseppet sem biztató jóslat a koronavírusról nem egy politikustól, hanem a Semmelweis Egyetem rektorától hangzott el néhány nappal ezelőtt. Merkely Béla nyilatkozatába néhány jobb hír is belefért: a koronavírus-járvány negyedik hulláma itthon valószínűleg elnyújtott és laposan emelkedő lesz, az kevésbé terheli majd meg az egészségügyi ellátórendszert, mint az előzőek.
Bár a Covid–19-cel kapcsolatban már megtanulhattuk, hogy egy-egy új variáns, gócpont, de akár még az emberek viselkedése is gyökeresen megváltoztathatja a járvány kimenetelét, nem árt óvatosan bánni a prognózisokkal. A hazai és a nemzetközi statisztikákból azonban így is ki lehet néhány olyan adatot nyerni, ami segíthet minket elhelyezni az európai járványtérképen. Ebben a cikkben most arra keressük a választ,
- hogyan alakul Magyarországon a járvány most induló negyedik hulláma a tavalyi év azonos időszakához képest,
- az eddigi tapasztalatokból kiindulva számíthatunk-e komolyabb korlátozásokra,
- mennyit számít a járvány szempontjából egy ország átoltottsága,
- és hogyan alakulnak a számok Európa más területein.
A hétvégi adatokat ugyan egy ideje már csak összesítve, hétfő délelőtt közli a kormány, pénteken mindenesetre arról számoltak be, hogy 774 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak az elmúlt 24 órában, a halottak száma pedig 16 volt. A fertőzöttek valós száma ennél lényegesen magasabb lehet, hiszen Magyarország régiós összehasonlításban is nagyon keveset tesztel, így valószínű, hogy sokan otthon, akár enyhe tünetekkel, hivatalos teszt nélkül vészelik át a betegséget. Magyarországon hasonló fertőzöttségi számokat utoljára május elején, a harmadik hullám lecsengésével láthattunk. Ami most az óvatosság, az akkor a fellélegzés időszaka volt, két hónappal korábban még 10 ezer feletti új fertőzött is előfordult naponta.
Az oltási program beindulása és a napsütés május környékén pozitív változásokat hozott, a nyár viszonylagos nyugalomban telt és voltak olyan hetek, amikor az ország joggal érezhette úgy, hogy visszatért korábbi, jól megszokott életéhez. Az iskolakezdéssel aztán nálunk is szép lassan elkezdtek felfelé kúszni a számok, berobbanásról azonban még nem beszélhetünk. Az ugyanakkor beszédes, hogy
a szeptember elsején regisztrált 194 fertőzött több mint egy hónap alatt ugrott a négyszeresére, 774-re.
Ez valamivel biztatóbb, mint az egy évvel korábbi adatok: 2020. szeptember elsején 118 új fertőzött volt, a számuk az általunk vizsgált október 8-ára azonban majdnem a nyolcszorosára, 932-re ugrott.
A negyedik hullámban azonban – ahogy arra szakértők is figyelmeztettek – már nem a fertőzöttek számát kell nézni, hiszen az nem sokat mond el a járvány valós alakulásáról. Mivel eleve keveset tesztelünk, és az oltás miatt pedig egyre többen vannak, akik kifejezetten enyhe tünetekkel, vagy akár tünetmentesen vészelik át a betegséget, sokkal inkább a súlyos esetek és a halálozások száma a meghatározó. Ha pedig ezeket vizsgáljuk, akkor jól látszik, hogy hiába a laposabb járványgörbe, a delta variáns igenis veszélyes.
Beszédes, hogy miközben a kórházba kerülők száma lassabban növekszik, mint tavaly ilyenkor, közülük most jóval többen kerülnek lélegeztetőgépre. 2020. október 8-án 804-en feküdtek kórházban, és 56-an voltak lélegeztetőgépen, ez 6,9 százalékos arány. Egy év elteltével ugyanez a duplájára nőtt: a 650 kórházi ápolt közül 100 embert kell géppel lélegeztetni, vagyis
jelenleg a kórházban ápoltak 15 százalékát intenzív osztályon kell lélegeztetni.
Mivel a magyarországi adatszolgáltatás csak azokra tér ki, akiket lélegeztetnek, nem pedig az intenzív osztályokon kezeltekre, ez utóbbiak száma magasabb is lehet, ami szintén a súlyos esetek nagyobb arányára utal.
Hova vezethet ez?
Az, hogy Magyarország nagy részén egyelőre lassabb a járvány előtörése, mint a környező országokban, egyelőre azért is rejtély, mert az oltáson kívül lényegében semmi mással nem védekezünk. Maszkot az egészségügyi intézmények kivételével nem kell hordani, az iskolák nyitva vannak, a színházak, mozik is üzemelnek, és azt sem lehet mondani, hogy a járványba belefáradt emberek sokat törődnének a távolságtartással. Ezzel szemben több, turisták által is kedvelt európai országban – ilyen például Olaszország vagy Görögország – akkor is rászólnak az emberekre, ha az orruk alá húzzák a maszkot, és nemcsak a múzeumokban, éttermekben, távolsági járatokon, de egyes helyeken még a parkokban is elkérik az uniós oltási igazolványt.
Vannak szakértők, akik a kedvező járványszámok mögött az elvégzett tesztek alacsony számát gyanítják. Ez nem is lenne meglepő fejlemény, hiszen a statisztikák szerint a térségben lakosságarányosan csak a lengyelek tesztelnek nálunk kevesebbet. Igaz ők az Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) Covid-térképen egyébként is a zöld zónában vannak, míg Magyarországon a fővárost és két régiót pirossal, míg a többit narancssárgával jelölték, ami rosszabb fertőzöttségi adatokra utal. Az ECDC honlapján előrejelzéseket is meg lehet találni, ezek alapján a következő hét napban tovább emelkedik ugyan nálunk az új fertőzöttek aránya, de országosan még nem fogunk magasabb kategóriába kerülni.
Updated ������ maps are online!
— ECDC (@ECDC_EU) October 7, 2021
These maps aim to support the @EUCouncil recommendation on travel measures in the EU during #COVID19 pandemic.
Color-blind friendly map in the next tweet.https://t.co/CcBVx6B0o5 pic.twitter.com/1Hxva0ZkkF
A viszonylag kedvező statisztikák kormányt is helyzetbe hozták: Orbán Viktor nyugodtan hivatkozhat arra, hogy ilyen számok mellett nem kell újabb lezárásokról dönteni, így a választásokra készülve nincs rákényszerítve arra, hogy népszerűtlen intézkedéseket hozzon. A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában is hivatkozott arra, hogy „a maszk és a bezárás” nem fog minket megvédeni, és már korábban is többször kifejtette, hogy nem akarnak újabb korlátozásokat, legfeljebb az oltatlanok számára. Utóbbiak még mindig meglepően sokan vannak: bár már a 12 év felettieket is oltják, a teljes lakosságnak mindössze 59 százaléka kapta meg a vakcina mindkét dózisát.
A lezárások azért is tűnnek valószínűtlennek, mert a tavalyi tapasztalatokból kiindulva nagyon be kellene ahhoz robbannia a járványnak, hogy az eleve hezitáló Orbán-kormány ilyesmire adja a fejét. Tavaly november 11-én vezették be a szigorú korlátozásokat – köztük a kijárási tilalmat – ekkor azonban már napi 4000 fertőzött volt, 6352-en voltak kórházban és 473 ember szorult lélegeztetésre. Ráadásul a döntést mindössze két nappal korábban jelentették be, vagyis az utolsó pillanatig várt a kormány.
Ha tehát igazat adunk Merkely Bélának és valóban elhúzódó, az eddigieknél laposabb járványgörbére kell számítanunk, akkor egyelőre nem kell szigorú korlátozásoktól tartanunk, de a koronavírus természetéből kiindulva ehhez az a kulcs, hogy minél többen oltsák be magukat.
Oltatlanok hulláma
A járvány alakulásában – az esetleges mutációkon kívül – kétségkívül az oltási program a legfontosabb tényező, erre figyelmeztetett nemrég Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora. Magyarország a kezdetekben nagy előnyt kovácsolt magának az orosz és a kínai vakcinákkal, mostanra azonban az európai országok többsége lekörözött minket. Ennek ellenére nagy valószínűséggel nálunk is a vakcinák jótékony hatásának köszönhető a jelenlegi laposabb járványgörbe. Pontos adatokat arról nem közölnek, hogy a kórházba kerülők hány százaléka van beoltva, de Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa egy interjúban úgy fogalmazott: több százezer oltatlan, idős ember van Magyarországon, többségében ők kerülnek kórházba a negyedik hullámban.
Mivel itthon nincsenek erre vonatkozó adatok, azt, hogy az oltások mennyit számítanak, leginkább a környező országok példájával lehet bemutatni. Ahogy az az ECDC térképein is látszik, lakosságarányosan jelenleg a közép-kelet-európai és a balti térségben a legsúlyosabb a járványhelyzet. Márpedig éppen ezek az országok azok, ahol lényegesen alacsonyabb a lakosság átoltottsága, mint a nyugati országokban.
Portugáliában például már a teljes lakosság 86, Spanyolországban 79, Dániában pedig 75 százalékát beoltották mindkét dózissal. Csakhogy minél keletebbre haladunk, annál alacsonyabbak lesznek az arányok: a közép-európai térségben 45-60 százalék között alakulnak a számok. Ausztriában a lakosok 60, Csehországban 55, Szlovéniában 50, Szlovákiában viszont csak 45 százaléka kapta meg mindkét adagot a koronavírus elleni vakcinából. Ehhez képest Magyarország a maga 59 százalékos teljes beoltottságával a régió jobb helyzetű országai közé tartozik, ez azonban nem lesz elég a negyedik hullám megállítására: az országban így is több millióan egyáltalán nem kapták meg a koronavírus elleni vakcina egyik dózisát sem.
Ausztriával kapcsolatban fontos kiemeli azt is, hogy magasabb fertőzöttségi adataikhoz hozzájárulhat, hogy rengeteget tesztelnek, ráadásul ingyenesen. A tesztekhez bárki hozzáférhet az erre kijelölt „tesztutcákban”, de még a munkahelyeken és az iskolákban is. Az ország a viszonylagos alacsony átoltottság mellett így próbálja alacsonyan tartani az új esetek számát.
Romániában megteltek az intenzívek
Súlyosabb azonban a helyzet azokban az országokban, ahol még mindig nagyon alacsony az átoltottság. Ezen a grafikonon jól látszik, hogyan alakul a környékünkön az új fertőzöttek száma.
Közülük is kiemelkedik Románia, ahol a teljes lakosság mindössze 28 százaléka kapta meg a vakcina mindkét dózisát. A 19 milliós országban gyakorlatilag minden kórházban megteltek az intenzív osztályok, pénteken a halottak száma meghaladta a 350-et, 24 óra alatt soha nem követelt még ennyi áldozatot a járvány. Ugyanezen a napon 13 854 új fertőzöttet diagnosztizáltak.
Az Europa FM információi szerint a román hatóságok már elkezdték a tárgyalásokat Magyarországgal arról, hogy miként szállíthatnak át súlyos állapotban lévő koronavírus-fertőzötteket. Elsősorban a határ melletti megyék kórházaiból helyezhetnek át betegeket, mivel az oxigénre kötött fertőzöttek szállítása nem lehetséges repülővel, így mentőautókat kell bevetni. A hvg.hu kérdésére azonban az ebben illetékes Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre csak annyit írt: Szijjártó Péter a múlt hétvégén levélben ajánlotta fel Magyarország segítségét a koronavírusos betegek ellátására. Jelenleg zajlik az egyeztetés a román és a magyar fél között a segítségnyújtás konkrét formájáról.
Azóta az is kiderült: első lépésben a hét elején Magyarország ezer doboz favipiravir gyógyszert küld a román egészségügy hatóságoknak.
A segítség elkel, mivel a romániai kórházakban kezelt fertőzöttek száma pénteken meghaladta a 15 ezret, az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké elérte az 1561-et. A túlzsúfolt kórházak betegfelvételi osztályain és az épület előtt sorban álló mentőautókban további súlyos állapotban lévő fertőzöttek várnak arra, hogy kórházi ágyhoz jussanak, ezt erősítette meg a hvg.hu-nak Simina Roz, az Arad Megyei Sürgősségi Kórház szóvivője is.
A szóvivő pénteki adatai szerint az aradi kórházban 278 koronavírusos beteget ápoltak, közülük 27-en szorulnak intenzív terápiás ellátásra, de annyian vannak, hogy naponta 8–10 új beteg a sürgősségi erre kialakított részlegén vár arra, hogy felszabaduljon egy ágy az intenzíven. A 278 beteg közül 30 az oltott (Romániában ezek a számok is nyilvánosak), és mindössze egy ember került közülük az intenzívre, de a betegeknek minden esetben vannak komoly alapbetegségeik is – mondta.
Simina Roz szerint a helyzetük egyáltalán nem egyedülálló,
minden romániai kórház a teljesítőképessége határán jár.
