Közzétette legutóbbi állásfoglalását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői munkacsoportja a Magyarországon március óta használt kínai Sinopharm oltóanyag hatásosságáról. Ez még nem a végső döntés arról, hogy a WHO engedélyezi-e a vakcina vészhelyzeti alkalmazását, a külső szakértőkből álló munkacsoport (SAGE) feladata, hogy áttanulmányozza a rendelkezésre álló dokumentációkat, és tanácsot adjon a szervezetnek. A közzétett elemzésük tehát a jelenleg rendelkezésre álló, nyilvános bizonyítékok elemzésén alapul.

Az állásfoglalás összefoglalóját és annak magyar fordítását Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens tette közzé. A dokumentum végén található összefoglaló eszerint úgy fogalmaz: a WHO szakértői nagyon bizonyosak abban, hogy a BBIBP-CorV vakcina (ez a Sinopharm hivatalos neve) hatásos a PCR-teszttel igazolt Covid–19 megelőzésében a 18-59 év közötti felnőtteknél, abban viszont már kevésbé, hogy náluk alacsony a súlyos mellékhatások kockázata.

Ami a magyar oltási terv szempontjából aggasztó, hogy a WHO szakértői úgy fogalmaznak:

alacsony mértékben bizonyosodtak meg arról, hogy a BBIBP-CorV oltás két dózisa hatásos (60 év feletti) idősebb felnőtteknél.

Még ennél is kevésbé győzték meg őket a bizonyítékok arról, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után (60 év feletti) idősebb felnőtteknél alacsony.

Tehát nem azt állítják, hogy a 60 év felettiek vagy a társbetegségekben szenvedők esetében hatástalan a kínai vakcina, hanem azt, hogy a hatásosság egyelőre tudományosan nem igazolt.

Nincs jó hírük a társbetegségekben szenvedők számára sem. Mint írják, nagyon alacsony mértékben bizonyított, hogy a krónikus betegeknél hatásos a Sinopharm vakcina hatásos a Covid–19 megelőzésében.

Szintén nem győződtek meg arról, hogy náluk alacsony a súlyos mellékhatások kockázata.

A WHO szerint – idézi Dobson – jelenleg adathiány van a Sinopharm vakcinánál az alábbi területeken:

• a Covid–19 súlyos formája elleni védelem.
• a védettség időtartama, az emlékeztető oltások szükségessége és a vakcinával összefüggő fokozott betegség (VAED) jövőbeli kockázata.
• a kiemelten kockázatosnak tekintett vírus variánsok elleni védőhatás.
• várandósságban való biztonságosság.
• idősekben, társbetegségekben és egyéb alcsoportokban mutatott biztonságosság és klinikai védelem.
• a forgalomba hozatal utáni biztonságossági megfigyelés során észlelt ritka mellékhatások észlelése és értékelése.

A rendelkezésre álló bizonyítékokhoz a kínai, bahreini, egyiptomi, jordániai és egyesült arab emírségekbeli klinikai kísérletekből vették. A szakértők kiemelik, hogy jelenleg is folynak kutatások a Sinopharmról, ezeket később fogják értékelni (ide tartoznak a kínai klinikai III-as vizsgálat eredményei, valamint perui és argentin kutatások).

A témáról megszólalt mai tájékoztatóján az operatív törzs is, de Müller Cecília országos tiszti főorvos csak annyit mondott, hogy

a WHO állásfoglalása a rendelkezésre álló szakirodalmi adatokat foglalta össze.

Hozzátette: a hétvégére várják a döntést, hogy a WHO felveszi-e a Sinopharmot a vészhelyzeti alkalmazási listájára. Ha ez megtörténik, akkor ez lesz az első keleti vakcina, melynek használatát nemzetközileg is támogatni fogják – tette hozzá.

Müller ugyanakkor arra nem reagált, hogy a WHO nem talált arra bizonyítékot, hogy 60 év felettiek esetében hatásos lenne a vakcina.

Kormány: a Sinopharm jobb, mint a Pfizer

Az, hogy a Sinopharm vakcina hatásosságáról nincs elég bizonyíték a 60 év feletti korosztályban, egyáltalán nem újdonság. Mivel a magyar kormány rendelettel kerülte ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) az engedélyezésnél, az OGYÉI honlapjára csak egy alkalmazási előírás és egy, a beoltottaknak szóló tájékoztató került fel pár hónapja, ami azonban nem a klinikai III. vizsgálatok alapján készült, sokkal inkább a klinikai II. vizsgálatok magyar nyelvű összefoglalója.

Ebben szerepel az a mondat, hogy a 18–59 évesek között a hatékonysága 79,34 százalékos, a 60 év felettiek esetében a vizsgálatok hiánya miatt azonban a védettség mértékét nem lehet megbecsülni.

Azóta a világ minden táján, így Magyarországon és Szerbiában is bőven beoltottak vele annyi 65 év felettit, amiből ez kiderülhetne. Az operatív törzs néhány napja meg is erősítette, az összes Magyarországon alkalmazott, így a kínai vakcinára vonatkozóan kutatások indulnak. Az Egészségügyi Tudományos Tanács és számos egészségügyi intézmény olyan programot indít, amelyben a következő hónapokban gyógyult koronavírusos betegek celluláris immunválaszát fogják kutatni. Az azonban még hosszú idő lesz, mire ezekből bármilyen következtetést lehet levonni.

Szerbiában már készült egy ilyen vizsgálat, amely szerint a legalább egy oltáson átesettek közül az AstraZenecát kapottak 2,3 százaléka fertőződött meg, a kínait kapóknál ez 2,2 százalék, az oroszt kapóknál 1,8, míg a Pfizernél 1,1 százalék volt.

A kínai vakcinával kapcsolatos kételyeket azért is lenne nagyon fontos tisztázni, mert becslések szerint eddig körülbelül 550 ezren kapták meg az első adagját Magyarországon, ez az eddig beoltott több mint 3 millió emberhez viszonyítva is magas szám. A közeljövőben még többen lesznek: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint összesen 2,5 millió ember beoltására elegendő vakcinát várunk Kínából.

Magyarország esetében külön problémát jelent, hogy a kínai vakcinát jellemzően az idősebb, 65 feletti korosztály kapta meg.

Az Átlátszó adatai szerint Magyarországon a Sinopharm vakcina második adagját tekintve a korcsoportok átoltottsága az alábbi: 15,8% a 60-69 évesek, 26,5% a 70-79 évesek és 10,8%a 80+ évesek körében.

A kormány ennek ellenére folyamatosan azt kommunikálja, hogy nincs szükség vonatkozó vizsgálatokra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hete a kormányinfón kijelentette, hogy a harmadik dózisról szóló hírek mögött más gyártók üzleti érdekei húzódhatnak meg. Többször is hangsúlyozta, hogy csak átvizsgált, megbízható és hatékony vakcinát használnak az országban, valamint „az adatok alapján” a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül.

Ezer sebből vérzik a kormány vakcinatáblázata, az operatív törzs semmilyen magyarázatot nem adott

Sem a vakcinák hatékonyságának igazolására, sem az oltóanyagok hatékonyságának összehasonlítására nem alkalmas az a táblázat, amit vasárnap tett közzé a kormány. Ha komolyan vennénk a táblázat számait, akkor például Magyarországon kétszázhuszonötször annyian halnak meg az oltottak közül koronavírusban, mint az Egyesült Államokban, ami nyilvánvalóan nonszensz.

Állítása alátámasztására később a kormány egy sok szempontból problémás táblázatot is kiadott, amely a kormányoldali média értelmezése szerint azt bizonyítja, hogy a Pfizer–BioNTech vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm vakcina után. A táblázatot később járványszakértők és a Magyar Orvosi Kamara is kritizálta, sőt Karikó Katalin, az mRNS-alapú oltások kifejlesztésében kulcsszerepet játszó, Egyesült Államokban élő biokémikus is kiegészítette.

A kételyek miatt nagyon sokan magánúton végeznek ellenanyag-vizsgálatot, bár több magyar szakértő ezt félrevezetőnek tartja. Békássy Szabolcs, Országos Háziorvosi Kollégium vezetője a hvg.hu-nak korábban azt mondta, a kínai vakcina többi alkalmazott oltóanyaggal ellentétben az elölt vírust tartalmazza. Ennél a típusú védőoltásnál sokkal erősebb a nukleokapszid elleni antitestek termelése és a sejtes immunválasz, míg az mRNS-vakcinák (így a Pfizer és Moderna) az S-fehérje – azaz a tüskefehérje – elleni antitestek termelődését indítja be. A forgalomban lévő tesztek így nem feltétlenül azt az antitestet vizsgálják, amire szükség lenne, így, ha valakinél negatív az eredmény, egyáltalán nem biztos, hogy nem védett.

Úgy is hatásos lehet a kínai vakcina, ha az ellenanyagteszt negatív eredményt hoz

Szerbiában korcsoportokra lebontva elemzik az összes oltóanyag, így a Sinopharm hatékonyságát is, sőt országos vizsgálatra készülnek. Magyarországon a kormány nyilvános adatok nélkül állítja, hogy nem kell a harmadik dózist beadni. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltóanyag hatékony, de előfordulhatnak esetek, amikor nem indult be az ellenanyag-termelés.