Kilenc közép- és kelet-európai, illetve nyugat-balkáni országban* készített közvélemény-kutatást a GLOBSEC Trends, ami idén azt is vizsgálta, hogyan látják a régióban az új típusú koronavírus-járványt. Meglepő eredmény, de eszerint az itt élők több mint egyharmada hisz a fertőzéssel kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. Ezt tükrözi, hogy

a régió lakosságának mindössze 37 százaléka lenne hajlandó beoltatni magát a Covid–19 ellen.

Ugyanakkor ez az arány 53 százalékra nő azok között, akik bíznak a közintézményekben.

A jelentés szintén vizsgálta a megosztó és gyűlöletkeltő narratívák elfogadottságát. Míg az emberek általánosságban támogatják a demokráciát, vagy éppen országaik EU- és NATO-tagságát, ha már „liberális demokráciaként” hivatkoznak rá, 41 százalékuk fenyegetettségként tekint rá.

Sokan értenek egyet azzal az állítással is, hogy az EU „diktálja” országának, mit tegyen.

„A másokat démonizáló, az alapvető demokratikus értékeket és az euroatlanti partnerséget aláásó narratívákat több regionális politikai szereplő is igyekszik kihasználni. Az ilyesfajta polarizáció kulturális háborúvá válhat” – tette hozzá Katarína Klingová, a GLOBSEC vezető kutatója.

A közvélemény-kutatás kitért arra is, hogyan állnak a régióban Oroszországhoz. Kiderült, hogy tíz NATO-tagállamban élő emberből négyen gondolják azt, hogy a szövetség provokálja Oroszországot azzal, hogy katonai támaszpontokat épít az orosz határok közelében, márpedig ezt a Kreml-barát médiumok hangoztatják.

„Az oroszbarát érzelmek különösen erősek Bulgáriában, Szlovákiában, Szerbiában és Montenegróban. Itt a válaszadók háromnegyede azonosul azzal a feltételezéssel, hogy Oroszország egy »erős szláv testvér«” – mondja a GLOBSEC vezető tanácsadója, Daniel Milo.

Ennek eredményeképp Oroszországot kevesen tekintik fenyegetésnek. Valójában azok aránya, akik Moszkvát és Pekinget biztonsági kockázatnak tekintik, csökkent is 2019 óta.

„A régió lakóinak többsége nem tekint országuk biztonságát fenyegető tényezőként Oroszországra vagy Kínára. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy országuk túl kicsi ahhoz, hogy a nagyhatalmak foglalkozzanak vele, ami egy veszélyes megközelítés, és szembemegy a térség hírszerző ügynökségeinek jelentéseivel” – tette hozzá Dominika Hajdu, a GLOBSEC kutatója.

Biztosítani kell a melegjogokat

Magyarországon azok aránya, akik szerint az ország kizárólag a Nyugathoz tartozik, a 2018-as és 2019-es 45 százalékos arányról 2020-ra 37 százalékra esett. Ezzel párhuzamosan a „köztes” opció támogatottsága 56 százalékra nőtt, szerintük az országnak valahol a Kelet és a Nyugat között kell elhelyezkednie. Ez a régióban Csehország és Lengyelország után a legmagasabb arány.

Ugyanakkor a magyarok túlnyomó többsége támogatja az ország NATO-tagságát (83% szavazna arra, hogy Magyarország maradjon a szövetség tagja), és a válaszadók 79%-a gondolja, hogy a tagság javítja az ország biztonságát. Ezzel Magyarország a régió második leginkább NATO-barát országa a lengyelek után.

Szintén hatalmas többség gondolja Magyarországon (80%), hogy egy erős vezető, akinek nem kell választásokkal és a parlamenttel foglalkoznia, rossz lenne az országnak. Ez a legerősebb tekintélyelvűség-ellenes hozzáállás a felmért országok közt.

A magyarok többsége (55%-a) nem ért egyet a kijelentéssel, miszerint az LMBTQ+ jogok egy dekadens ideológiát képviselnének, a kormány a közösséget megbélyegző erőfeszítései ellenére sem. A magyarok közel fele gondolja, hogy az LMBTQ+ kisebbség jogait biztosítani kell, ez Csehország után a második legnagyobb arány.

*A közvélemény-kutatásokat legalább 1000 fős, reprezentatív mintán végeztük kilenc országban: Bulgária, Csehország, Magyarország, Montenegró, Észak-Macedónia, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia.