Sem az EPP vezetése, sem a Bölcsek Tanácsa nem siet dönteni a Fidesz sorsáról. A munka azonban nem állt meg, a néppárti vizsgálóbizottság tagjai éppen a múlt héten küldtek levelet a fideszes tárgyalópartnereiknek, amelyben a jogállamiság kérdését firtatták – tudta meg a hvg.hu.
Határozatlan időre jegelték a Fidesz kérdését az Európai Néppártban, és a következő hónapokban a magyar kormánypártot vizsgáló Bölcsek Tanácsának jelentésére sem lehet számítani – értesült több forrásból a hvg.hu. Ezen mondjuk nincs mit csodálkozni, hiszen a jelenlegi helyzet tökéletes az EPP vezetése számára: a felfüggesztéssel megszabadultak Orbán Viktortól, a frakcióban viszont nem kellett megválniuk a Fidesz EP-képviselőitől.
Információink szerint a legvalószínűbb, hogy novemberben, a Néppárt tisztújító kongresszusa előtt születik döntés a Fidesz sorsáról. Akkor is csak azért, mert – ahogy forrásaink fogalmaztak – nem akarják „áttolni a magyar kormánypárt kérdését az új vezetésre”. Ezt erősítette meg egyébként a Népszavának Pedro López de Pablo szóvivő is, aki szintén novemberi dátumról beszélt.
Addig viszont nem marad más, mint a várakozás. A magyar kormánypártot a márciusi, a felfüggesztésről döntő pártkongresszus döntése nyomán vizsgáló Bölcsek Tanácsa még a parlamenti választások előtt Budapestre akart utazni, de a magyar fél kérésére ezt júniusra halasztották. Most úgy tűnik, hogy Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Gert Pöttering látogatása még tovább csúszhat.
„Mindenki a hatalmi harcokkal van elfoglalva, és azzal, ki lesz Jean-Claude Juncker utódja. Ebben a helyzetben a Fidesz kérdése marginális” – fogalmazott egy néppárti forrásunk.
Amikor más helyeken érdeklődtünk a Fidesz sorsáról, kivétel nélkül azt a választ kaptuk, hogy „az Európai Néppárt által kinevezett Bölcsek Tanácsának határozatlan időre szól a mandátuma”. Ez azt is jelenti, hogy ha az EPP vezetése úgy dönt, bármeddig maradhat a felfüggesztés.
Levelüket megírták
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a néppárti bölcsek ne dolgoznának. Lapunk kormánypárti forrásokból úgy értesült, éppen a múlt héten küldtek egy levelet fideszes tárgyalópartnereiknek, amelyben főleg a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket tettek fel. Egy forrásunk szerint a levél olyan volt, mintha a néppárti delegáció egy sorát nem olvasta volna annak a 130 oldalas dokumentumnak, amelyet a Novák Katalin, Varga Judit és Szájer József vezette magyar delegáció küldött március végén Brüsszelbe a jogállamisággal kapcsolatos néppárti aggályok cáfolatára. Ez az írás lényegében megegyezik azzal az érveléssel, amelyet a 7. cikk szerinti eljárás keretében tavaly novemberben nyújtott be a kormány az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának – és amely akkori cikkünk szerint leginkább a kormány sokszor ismételgetett kijelentéseinek gyűjteménye számos vitatott kérdésről.
| A Néppárt egy része nem tűri tovább, hogy Orbán hülyének nézi őket |
Mostantól a Fidesz célja a teljes néppárti tagság mihamarabbi visszaszerzése, Orbán esélyei azonban vegyesek - írja eheti cikkében a HVG. Vannak hagyományos támogatói, ezek közül a legnagyobb súlyuk az olasz, a francia és a spanyol konzervatívoknak van, apró probléma, hogy ők épp a sebeiket nyalogatják. A másik oldalon állnak a Fidesz kizárását kezdeményezők: a tizenhárom párt kérése változatlanul érvényben van, ők továbbra is azt szeretnék elérni, hogy megtörténjen a végleges szakítás. A közigazgatási bírósági törvény bevezetésének elhalasztása édeskevés ahhoz, hogy változzon ezeknek a politikai erőknek a véleménye. Orbán egyébként magának köszönheti, hogy számára nincs már olyan egyszerű visszaút. "Az, hogy a magyar kormányfő az azóta megbukott osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache mellett, a sajtón keresztül üzenve vonta meg a támogatását a Néppárt csúcsjelöltjétől, túlment minden határon - mondta forrásunk. A pártcsaládon belül a Fidesz kizárásáért lobbizók legerősebb érve ez. További részletek a lapban. |
A levélben a néppárti delegáció információink szerint egyebek mellett a CEU ügyével, a civil szervezetek támogatásával, a kormány illiberális demokráciával kapcsolatos felfogásával, a médiapluralizmussal, az időközben elnapolt közigazgatási bíróságokkal és a kisebbségekkel kapcsolatban is tett fel kérdéseket a fideszes testületnek, de olyan kérdésekre is választ vár például, hogy miért nincsen uniós zászló a magyar kormányzati intézményeken.
A néppárti felvetésekre a Fidesz tételesen válaszolni fog, de információink szerint arra is emlékezteti majd az EPP bölcseit, hogy mindezekről egyszer már kézhez kapták a magyar kormánypárt válaszait.
Mivel a válaszadásra, illetve összességében a Fidesszel szembeni eljárásra nincsen semmilyen konkrét határidő, egyelőre nem tudni, hogy a Novák–Varga–Szájer-trió pontosan mikor reagál majd a felvetésekre. Mindenesetre addig, amíg a választ el nem küldik és az célba nem ér, nincs értelme a személyes találkozónak sem a bölcsek delegációi között, ez egyelőre úgy tudjuk, nincs is napirenden.
„Részünkről aztán nincsen lépéskényszer” – értékelte a helyzetet egy fideszes forrásunk.
Nekünk mindegy
Az Európai Néppárt is bőven ráér: amíg a Fidesz kispadon ül, nekik teljesen mindegy, mi van a magyar kormánypárttal. Sőt, számukra tulajdonképpen ideális a mostani helyzet. A Néppárt választmányának és parlamenti frakciójának ugyanis más a szabályzata, így történhetett meg, hogy miközben a pártcsalád döntéshozatalában Orbán Viktor pártelnök nem vehet részt, a frakcióban tovább dolgozhat a 13 most megválasztott fideszes politikus, és még tisztségeket is vállalhatnak.
Bár korábban olyan hírek jelentek meg, hogy a magyar kormánypárt politikusai nem indulhatnak pozíciókért, ezt hamar cáfolta a frakció első alelnöke. Szájer József pedig az atv.hu-nak arról beszélt, ő döntött úgy, hogy nem indul újra a frakció alelnökségért. Brüsszeli forrásaink egyébként többször is utaltak rá, hogy Szájert az EPP-n belül kifejezetten felkészült és tapasztalt képviselőként tartják számon, és örültek volna, ha megint vállalja a posztot. Ezért most sokan azt találgatják, hogy vajon tényleg saját döntése volt-e, hogy nem indul, vagy a Fidesz vezetéséből érkezett hozzá a kérés.
A német Spiegel például úgy tudja, nem más, mint Manfred Weber frakcióvezető gyakorolt nyomást a Fideszre, hogy Szájer ne induljon az alelnökségért. A jelek szerint bajor politikus azért keményített be az utolsó pillanatban, mert mindenáron szeretne bizottsági elnök lenni, bár az EU-országok vezetői nem feltétlenül lelkesednek az EP jelölési procedúrája, így a bajor politikus jelöltsége iránt. Ezzel azonban nem oldódnak meg a problémái, mert a magyar kormánypárt most a befolyásos Külügyi Bizottságot szemelte ki magának, bár forrásunk szerint ez különösen kényes kérdés, hiszen az orosz befolyás miatt ide aligha engedne szívesen a párt magyar képviselőket. Szintén a Spiegel ír arról, hogy a néppárti bölcsek nemrég kezdeményeztek egy brüsszeli találkozót Orbán Viktorral.
A keddi nyilatkozatháború alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy a Néppárton belül sem tudtak még megegyezni, mi legyen a Fidesz sorsa. Az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber a választás estéjén úgy fogalmazott: „az Európai Néppártnak körülbelül 26 mandátumos többsége van, mi vagyunk a legnagyobb képviselőcsoport. Azt hiszem, ez megválaszolja a Fidesszel kapcsolatos kérdést is.”
Több mint egy héttel a május 26-ai voksolás után sem változott a stratégia, ehhez azonban az is kellett, hogy Orbán Viktor alaposan elszámolja magát a választási végeredménnyel kapcsolatban. A magyar kormányfő arra számított, hogy a választásokon jelentősen meggyengül majd a Néppárt, és rengeteg mandátumot elvisznek a radikálisok, ahova kényelmesen átültetheti a Fidesz képviselőit. A valóságban az EPP képviselői helyei ugyan tényleg csökkentek (az Európai Parlament legfrissebb mandátumbecslése szerint 179-re), de a Matteo Salvini-féle szélsőjobboldali pártszövetség mindössze 58 képviselői hellyel számolhat. Így viszont Orbán Viktornak új tervet kellett kidolgoznia, és nagyon úgy tűnik, ez nem lesz más, mint a Néppártban maradás, amihez viszont kemény feltételeket kell majd teljesíteni.
Feltételes mód
A Fidesz prominensei mintha teljes emlékezetkiesésen mentek volna át május 26-a óta – legalábbis, ami a korábbi, a „Néppárton kívül is van élet”-típusú nyilatkozataik motivációját illeti: nyilvánosan legutóbb a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely tette egyértelművé, hogy inkább maradnának az EPP frakciójában, de a hvg.hu kormánypárti forrásai is egybehangzóan azt mondták a választás után egy héttel: nincs alternatíva, a Néppárton belül kell jó pozíciót kivívni – akár egy erős regionális (V4) szövetség segítségével.
A szavakat tettek is követték: a kormány a múlt héten jelentette be, hogy felfüggeszti a közigazgatási bíróságok bevezetését, és nulla százalékra csökkenti 2022 végéig a reklámadót – mindkettő értékelhető gesztusként a Néppárt felé. A kérdés az, hogy ez elég lesz-e a bentmaradáshoz.
Úgy tudjuk, hogy az EPP vezetése még mindig nem teljesen elégedett, és nemcsak azért, mert a müncheni egyetemmel kötött megállapodás ellenére még mindig nincs garancia arra, hogy a CEU Magyarországon maradhat. Alapos fejtörést okoz a Magyar Tudományos Akadémia kérdése is, hiszen a párt helsinki csúcsértekezletén elfogadott alapértékek között az oktatás és a kutatás szabadságát is kiemelték, de egyelőre nem világos, hogy az MTA kutatóintézetei ebbe beletartoznak-e.
Jelzésértékű lehet az is, hogy az elmúlt egy hétben Joseph Daul pártelnök az összes sikeres tagpártnak gratulált a Twitteren, a Fidesz viszont annak ellenére is kimaradt, hogy az összes EPP-tag közül ők szerezték a legnagyobb arányú győzelmet az európai parlamenti választásokon.
Ami viszont biztos, hogy május 26. óta végleg az Európai Néppárt térfelén pattog a labda: ők szabják a feltételeket, és tőlük függ, hogy maradhat-e a Fidesz. Orbán Viktornak két lehetősége maradt: ezeket teljesíti és kisebb befolyással ugyan, de marad, vagy önként kilép. Utóbbi esetben viszont azzal is számolnia kell, hogy egy jóval gyengébb pártcsaládhoz kell majd csatlakoznia, ahol a Néppárt védelme nélkül folyamatos támadásoknak lesz kitéve. Ezt pedig még valószínűleg a magyar miniszterelnök sem szeretné megkockáztatni.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
A játszmának vége, Weber kezében a Fidesz sorsa
