Több területen is aggasztó tendenciákat és gyakorlatot figyelt meg az Európa Tanács emberi jogi biztosa magyarországi látogatásán. Most elkészült a jelentéssel.
Aggodalmát fejezte ki a magyarországi civil szervezetek elleni lejárató hadjáratok és működésüket megnehezítő intézkedések miatt Dunja Mijatovi, az Európa Tanács emberi jogi biztosa februári látogatásakor. Akkor Mijatović bírálta, ahogy Magyarország a menedékkérőkkel bánik, aggasztónak nevezte az újságírók helyzetét, számonkérte a nemi egyenlőség és a női jogok érvényesítését, és kritizálta a közigazgatási bírósági rendszer felállítását is.
A februári látogatás alapján most elkészült a 34 oldalas, 167 pontból álló jelentés is, amely súlyosan elmarasztalja a kormányt. Dunja Mijatović jelentésében azt írja, hogy Magyarországon sürgősen fel kell számolni a jogsértéseket, mert aláássák a jogállamot és a jogvédő rendszert.
Az emberi jogi biztos szerint a magyar kormány bevándorlásellenes politikája miatt olyan jogszabályi kereteket alakított ki, amelyek aláássák a menedékkérők fogadását és a menekültként elismert személyek integrációját. Mijatović arra is felszólította a kormányt, hogy helyezzék hatályon kívül azt a jogszabályt, amelyben a tömeges bevándorlás miatt válsághelyzetet rendeltek el, mivel az már nem indokolható a valós számokkal, azaz, hogy hány menedékkérő lép be jelenleg Magyarország és az Európai Unió területére. A jelentésben Mijatović azt sürgeti, hogy a kormány tartózkodjon a migrációellenes retorikától, és az idegengyűlöletet szító kampányoktól.
Az emberi jogi biztos azt is kiemelte, hogy a menedékkérőknek a magyar–szerb határon kerítéssel körbevett tranzitzónában kell nemzetközi védelmet igényelniük. Emellett annak a jogszabálynak a hatályon kívül helyezését sürgeti, amely miatt rendszerszintűvé válhatott a menedékjogot igénylő kérelmek elutasítása. Mijatović aggodalmát fejezte ki azokkal a beszámolókkal kapcsolatban, melyek a rendőrség túlzott tettlegességbe fajuló túlkapásairól szólnak.
Azt a gyakorlatot pedig azonnal fel kell számolni, hogy a tranzitzónákban nem adnak enni a visszautasított menedékkérőknek.
Ezek mellett az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra is felszólította a magyar döntéshozókat, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvényeket, amelyekkel ellehetetlenítik a civil társadalmi szervezeteket. A biztos megfigyelte, hogy a civil szervezeteket Magyarországon megfélemlítették, stigmatizálták és lejárató kampányok célpontjává tették. Az emberi jogi szervezetekkel ritkán konzultálnak a hatóságok, vagy kapnak állami támogatást.
Mijatović jelentésében kitért az igazságszolgáltatási reformra is, amely miatt megkérdőjeleződik a harmadik hatalmi ág független működése. A biztos szerint aggasztó, hogy a közigazgatási bíróságok létrehozásában és működtetésében döntő szerepet kap az igazságügyi miniszter, és szerinte nem elegendő a tervezett módosítás, amely a Velencei Bizottság ajánlásai alapján várható.
A jelentés kitért a nemek közötti egyenlőség és a női jogok kérdésére is. Szerinte Magyarország romló tendenciát mutat a nemek közti egyenlőség területén. A nők szerepe alacsony a politikai döntéshozásban, a kormány pedig a családra korlátozná a befolyásukat – Mijatović ennek megvalósulását látja például a családvédelmi akciótervben is. A jelentésben Mijatović sürgeti a parlamentet, hogy ratifikálja az Isztambuli Egyezményt, amelynek célja a nők elleni erőszak megelőzése és felszámolása.
