December 1-je az immáron 35 éve ismert immunhiányos betegség, az AIDS elleni küzdelem világnapja, a nagy összegzések és áttekintések ideje. A Szent László kórház infektológiai osztályán kezelik a hazai HIV-fertőzöttek 90 százalékát, Szlávik János főorvos mondta el nekünk, mit kell tudni a betegségről ma Magyarországon.

Bár az ilyen pletykák fel-felreppennek, Szlávik szerint idehaza nem beszélhetünk semmilyen robbanásról vagy növekedésről a HIV-fertőzöttség, AIDS-betegek számában. Évente 2-300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak, 10-12 ember hal meg AIDS-ben, 50-60 új AIDS-beteget regisztrálnak. Több az AIDS stádiumú beteg, mert nem jártak szűrésre az érintettek, és 10-15 év után a HIV-fertőzésből AIDS lesz. Egy-egy új típusú eset akad: HIV-fertőzött anya átadta gyerekének a fertőzést, mert nem járt szűrésre, de ez tényleg 1-1 új eset. Sem a külföldiek, sem a drogosok közt évek óta nem volt új eset, az utóbbiakat elég jól szűri az állam.

Magyarországon nem beszélhetünk tehát járványról, az azt jelentené, hogy évente megduplázódik a fertőzöttek-betegek száma. Ez nincs így, a régióban sem, ellenben tőlünk keletre rossz a helyzet, Ukrajnában, Oroszországban ugrásszerű a betegség terjedése.

Ha valaki megfertőződik, már másnap el lehet kezdeni a gyógyszeres kezelését. Ezzel a beteg elélhet tünetek, gondok nélkül 70 évig, a társadalombiztosítás pedig dobozdíjban, 300 forintért adja a szükséges, önköltségi áron 150-300 ezer forintba kerülő gyógyszereket.

Mivel az országban kevés beteg van, ezért négy patika van (Budapest, Miskolc, Pécs, Debrecen), ahol ezeket a gyógyszereket tartják, de bármelyik gyógyszertár megrendelheti, ha a beteg úgy akarja. És lényegében az összes legmodernebb gyógyszerhez hozzáférnek a betegek. Ezek már kifinomult gyógyszerek, nincsenek olyan erős mellékhatásai, mint azoknak, amelyeket 1995-2005 között használtak.

Az első 5-10 évben tehát nincs semmilyen tünet, később is csak olyanok, amelyek nem túl jellegzetesek (influenzaszerű tünetek, láz), ezért is fordul elő egyébként, hogy a jelentkező beteget sokszor hetekig-hónapokig kezelik másra gyanakodva, és csak később állapítják meg, hogy HIV-fertőzött. Az orvosok azért sem gondolnak arra, mivel állhatnak szemben, mert kevés a beteg (2000 regisztrált HIV-fertőzött van és körülbelül ugyanennyi lappangó eset lehet). Azokat is jól lehet kezelni, akiknek szervezetében már fellépett az AIDS, de tény, közülük minden ötödik meghal. Tehát a HIV-fertőzöttségnek nincs tünete, a jellegzetes tünetek már az AIDS-es fázisban jönnek elő.

MTI / Koszticsák Szilárd

Ezért lenne fontos tehát a szűrés. Ezzel viszont már van gond: nem ér el elég sok embert. Szlávik szerint baj, hogy gyenge a civil szféra (a területtel foglalkozó egyetlen civil szervezet nálunk az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat), nyugaton az csatornázza be az egyes érintett csoportokat, a drogosoktól a melegekig. Utóbbiak a HIV-fertőzöttek 85 százalékát teszik ki Magyarországon. 2000 élő HIV-fertőzöttet tartunk számon, fontos lenne, hogy a több százezer magyar meleg férfi minél nagyobb számban járjon szűrésre.

A felvilágosítás is hiányos, a fiatalok közül sokan nem védekeznek, elsődlegesen a pornográfiából szocializálódnak, onnan ismerik meg/félre a szexet. Ennek ellenére Szlávik úgy látja, a HIV-vírus nem veszélyezteti kiemelten ezt a 16-26 éves korosztályt. A Szigeten évek óta szűrik a fiatalokat, soha, egyszer sem találtak fertőzöttet vagy beteget. De a nemi betegségek durván terjednek: "Olyan szifiliszeket látunk, amelyeket 30-40 éve", mondja a főorvos, és ezek sokszor nem is olyan veszélytelen dolgok: egy súlyos chlamydia olyan gyulladást okozhat, ami meddővé tehet egy fiatal nőt.

Sajnos az AIDS és a HIV-fertőzés társadalmi stigmája sem változott – paradox módon éppen azért, mert kevés a beteg, így keveset tudunk róluk. Nyugaton felvilágosultabbak, de itthon még mindig sokan félnek egy légtérben lenni egy HIV-fertőzöttel, AIDS-beteggel, ami nonszensz, hiszen a fertőzés így nem kapható el. De hát az általános egészségtudatosságunk sem jobb, mondja Szlávik, az elhízás, dohányzás terén is bőven vannak fehér foltok. Mint mondja, mitikus, megfoghatatlan betegség még mindig az AIDS, jó lenne több kampányt futtatni a félreértések eloszlatásáért.

Sokszor az orvosok is félnek, nem mernek kezelni AIDS-eseket egy sima fogorvosi problémával sem, pedig nekik is ugyanolyan ellátás járna. Ezért egyesek inkább eltitkolják, hogy HIV-fertőzöttek. A most bevezetett e-recept, amelyben az orvosok látják a betegek kórelőzményeit, nem fog változtatni a helyzeten: a pszichiátriai és a HIV-AIDS témakörbe tartozó szenzitív adatok nem jelennek meg a rendszerben.

AFP / Lisitsyn / Sputnik

Ami változtathat a helyzeten: a sok külföldön, például Angliában dolgozó magyar orvos megtapasztalja, alaptalan a félelme, mert ott sokkal természetesebben állnak az AIDS-esekhez. Ha ők hazatérnek, az változtathat az orvosi közfelfogáson. E tekintetben kifejezetten hasznos lehet az orvosok elvándorlása.

És mit lehet látni az örök kérdésekben: mikor lesz oltás vagy teljes gyógyulást hozó gyógyszer? Szlávik szerint sem előbbire, sem utóbbira nincs most reális esély. Ellenben a kezelés normális, tünetmentes életet ad a fertőzötteknek – amire figyelni kell, hogy a betegek a gyógyszerből a napi adagot pontosan, mindig azonos időben vegyék be.