Itthon Csikász Brigitta 2013. október. 15. 17:03

Szolgálnak, nem védenek – amikor egy iPhone is kifog a rendőrön

Valóságtól elrugaszkodott vezetői elvárások, alacsony fizetés, túlórák ki nem fizetése, a testületen eluralkodott félelem, az ellenőrzések ellenőrzése – ilyen okokkal magyarázzák a rendőrök a közelmúltban nyilvánosságra került hatósági bénázásokat. Munkájukat féltve névtelenül, de beszéltek arról is, olykor miért próbálják inkább lerázni magukról az ügyeket, és mennyire nincs idejük az érdemi munkára a "lepapírozás" mellett.

Lejáratta a rendőrséget és felháborító – mondta a hvg.hu-nak (névtelenséget kérve) több nyomozó és egyenruhás rendőr is arról a munkáról, amelyet a négy halálos áldozatot követelő baleset okozójának, Eva Rezesovának az ügyében végeztek kollégáik. Mint azt múlt héten megírtuk, a szlovák milliomosnő folyamatosan mobilozott a karambol előtt, a rendőrök azonban az iPhone-jából „speciális eszköz hiányában" még a SIM-kártyát sem tudták kivenni. Ezt bele is írtak jelentésükbe, majd a mobilt visszaadták tulajdonosának. A megkérdezett rendőrök egyetértettek abban, hogy az ügy előadói a telefont nem adhatták volna ki, és egyébként sem a hatóságnak, hanem az általuk felkért szakértőknek kellett volna a készüléket megvizsgálni. Forrásaink azon is kiakadtak, hogy az eljáró rendőrök tudatlanságukat vagy inkább bénázásukat még írásos jelentésbe is foglalták. Ezzel kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt közölte, hogy mivel az ügy bírósági szakaszban van, így az ügyhöz kapcsolódva nem adhatnak tájékoztatást.

Nem Rezesova ügye az egyetlen, ahol nem álltak a helyzet magaslatán a rendőrök. A hvg.hu korábban beszámolt arról az eljárásról, amelyben végig egy másik cég működését vizsgálták az V. kerületi kapitányság munkatársai, noha a feljelentő erre a tévedésre fel is hívta a figyelmüket, mondván: neki egy másik vállalkozással gyűlt meg a baja. Egy másik fővárosi kapitányságon vizsgált ügyben pedig az verte ki a biztosítékot, mikor egy rendőr azt állapította meg: a beruházótól pénzt átvevő fővállalkozó azért nem követett el bűncselekményt, amikor nem fizette ki az alvállalkozókat, mert az építőiparban mára szokássá vált a körbetartozás. De akadtak olyan esetek is, amikor a hvg.hu kollégáit megpróbálták lebeszélni arról, hogy ellopott értékeik ügyében feljelentést tegyenek, szerintük elég csak bejelentéssel élni – ilyenkor ugyanis nem kötelező a nyomozást elrendelni.

Hogyan történhetnek ilyen kapitális baklövések a rendőrségen? – erről kérdeztünk több rendőrt. Szerintük több okra vezethetők vissza a hibák, de alapvetően arra, hogy – mint fogalmaztak – „félelemben élnek", márpedig így nem lehet dolgozni. Sőt, nem is akarnak, nehogy hibázzanak, és ezért felelősségre vonják őket. Hogy milyen állapotok uralkodnak a testületben, jelezte egy korábbi, a betörések számának emelkedésével szembeni tehetetlenségről szóló cikkünk hozzászólója is. Szerinte a testületben mindenki rettegésben él a folyamatos ellenőrzések miatt. Mint írta, jelenleg tízből hét rendőrt szűrnek ki a pszichológiai vizsgálatokon úgynevezett burn-out, vagyis kiégés szindrómával. „Ezután jön majd a paranoia” – tette hozzá a kommentelő, aki szerint a létszám sincs feltöltve. Hozzászólásában azt is állította, hogy a fiatal rendőröket már az iskolán megfélemlítik, majd "a rettegéstől beszűkült tudatú bírságoló automatákká válnak". „Nem tudunk megvédeni senkit", mert nincsenek mögöttünk sem a székükbe görcsösen kapaszkodó parancsnokaink, sem a jog támogatása – jegyezte meg elkeseredetten.

MTI / Kovács Tamás

Mindenben egyetértett a névtelen kommentelővel egy hvg.hu-nak nyilatkozó nyomozó, aki szerint az a probléma, hogy jelenleg a rendőrségnél az ellenőrzés a legfontosabb, mégpedig minden rovására és bármi áron. „A mindenkori rendőri vezetést és szellemiséget jellemzi, hogy a teljes pályám alatt soha senki nem kérte, mondjam el, mivel lehetne javítani a munkámat, mi szükséges a hatékony munkavégzéshez. Ellenben kaptam már fegyelmit, és folyamatosan eljárással fenyegetnek arra az esetre, ha valami nem lesz meg” – hozott példát a megfélemlítésre.

Nem éri meg a gyertyát a két végén égetni

Egy másik rendőr azt hangsúlyozta a hvg.hu-nak, hogy nagyon kemény elvárások vannak a rendőrök felé, mind az átpolitizált rendőri vezetés, mind a társadalom részéről. Hiába próbál ezeknek megfelelni, ha az egyenruhás semmit sem kap cserébe, akkor gyorsan rájön, hogy éjszakázni, a gyertyát két végén égetve dolgozni nem éri meg – mondta, megjegyezve: nincs az a rendőr, aki ilyen helyzetben 62 éves koráig egészségesen tudja a munkáját végezni. Szerinte rengeteg felesleges belső, szervezeti elvárás még fel is gyorsítja, hogy eljutnak a kiégésig, „a nem éri meg”-hozzáállásig. Az iPhone-os történet pedig szerinte annak a jele, hogy a tapasztalat és a rutin lassan elvész a rendőrségből. „A kilátástalanság, a motiválatlanság és a szakmai hiányosságok ezt hozzák” – jegyezte meg. A testület mindennapi munkájában csak az számít, hogy az ellenőrzés során ne találjanak hibát, a követelt bűnügyi statisztika, az eredmények igazolására pedig meglegyen. Mindenesetre ő is azt emelte ki, hogy a félelmet kellene kiiktatni a rendszerből, mert most mindenki retteg, hiszen a teljesíthetetlen követelmények miatt bárki simán felállítható. 

Szakpszichológus: stresszesek lesznek a rendőrök
„Egyre több rendvédelmi dolgozót küldenek a testületeknél alkalmazott orvosok stresszoldó tréningekre – mondta a hvg.hu-nak Bilkei Pál kriminálpszichológus. Korábban pont az igénybevétel miatt volt lehetőség arra, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai 25 év munka után nyugdíjba vonulhassanak, a rövidebb szolgálati idővel próbálták kiküszöbölni a burn-out szindróma és a stressz okozta problémákat. A WHO felmérései szerint előbbiben a rendvédelmi dolgozók a második helyen álltak, míg a stresszt tekintve a foglalkozási ágak közül a harmadik legveszélyeztetettebb szakma az övék. „A kiégett ember egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy tőmondatokban beszél. Hiányzik belőle a motiváltság, nem érdekli a munkája, és az sem, hogy azt jól végzi-e el” – magyarázta a szakember.

Vissza kell adni az intézkedési és gondolkodási szabadságot az embereknek, folyamatosan vizsgálni kell szakmai rátermettségüket, és elengedhetetlen a túlórák kifizetése, hogy elégedettebb legyen az állomány – ebben látja a megoldást egy másik forrásunk, aki az egyik fővárosi kerületben dolgozó egyenruhás. „Amennyiben ezek lehetővé válnának, akkor jobb teljesítményt nyújtanának a rendőrök, szemben a mostanival, amikor a napjaikat félelemben töltve semmi mást nem tesznek, mint a föntről jövő elvárásokat teljesítik szolgai módon” – mondta.

Elvárás a túlórát nem jegyző rendőr?

A túlórákat jelenleg – a hvg.hu által megkérdezett rendőrök szerint egyöntetűen – nem fizetik ki, le kell csúsztatniuk, vagyis szabadságban kapják meg. Sőt, sokszor azt várják tőlük, hogy a szolgálati időn túl végzett munkát ne is tüntessék fel túlóraként. Az ORFK erre vonatkozólag, cikkünk megjelenése után, azt közölte, hogy jelenleg nincs kifizetetlen túlóra a rendőrségen. Információink szerint az egyik kerületi kapitányságon kísérletet tettek arra, hogy a rendészeti területen bevezessék a nyolcórás szolgálatot a 12-24 és a 12-48 órás szolgálatok helyett. „Az egyenruhások azonban soha nem végeztek nyolc óra alatt, a munkaidejük két-három órával is megnőtt. Ennek elkerülésére a szolgálat vége felé inkább már nem intézkedtek" – közölte egy forrásunk.

A szükséges minimális pihenő idő nélkül, illetve a hektikus szolgálati beosztás miatt az állomány bioritmusa felborul, az emberek folyamatosan fáradtak forrásaink szerint. A  hvg.hu úgy tudja, hogy többek között ez okozta azt, hogy egy túlszolgálatban lévő járőr – mint korábban megírtuk – totálkárosra törte a XV. kerületi kapitányság egyik autóját. Miután a rendőrök részéről a kísérleti nyolcórás szolgálattal kapcsolatban több panasz érkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK), végül tudomásunk szerint felhagytak azzal, erről megkérdeztük a testületet is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Túlszolgálat a hajdú-bihari fürdővárosban
Hogy az állományt kihasználják, nem csak a fővárosi kerületi példa mutatta: a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság egyik munkatársa a hvg.hu birtokában lévő dokumentum alapján a leszerelése után, 2011-ben arról értesítette az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Ellenőrzési Szolgálatát, hogy a közterületen dolgozó egyenruhások turistaszezonban a napi 12 órás szolgálat után – a jogszabályokat és az ORFK-utasításokat figyelmen kívül hagyva – még plusz hat órát voltak kénytelenek a turisták biztonságára ügyelni, holott a szolgálati idő letelte után csak rendkívüli esetben rendelhető el a túlóra. A hónapokon keresztül tartó pluszszolgálat eredménye az lett, hogy a közrendvédelmi osztály állománya a nyár végére kimerült, és mint a volt rendőr megjegyezte, ez rizikót jelent. "Ha adódott volna egy komolyabb intézkedés, és a fáradtság miatt hibáznak, az akár a saját vagy mások életébe is kerülhetett volna" – vetette fel. Az ORFK ellenőrei utánajártak állításainak, de arra jutottak, hogy ez csak 2010-ben volt jellemző, egy évvel később már nyoma sem volt az állományt kizsigerelő gyakorlatnak.

Elkeseredettek az emberek – mondta egy fővárosi forrásunk, aki szerint a BRFK által központilag támasztott követelményeket akkor is teljesíteni kell, ha a kerületekben nincsenek meg hozzá a megfelelő anyagi és személyi feltételek. Például sok a probléma a DOS-alapon működő ügyintézői, ügyviteli programmal, a Robotzsaruval, amelyről sok rendőr panaszkodott, mivel lassú, és gyakran leáll. A vezetőket egyáltalán nem érdekli, hogyan hajtja végre a feladatokat az állomány, csak meglegyen minden, amit elvárnak. A parancsnokok azonban leginkább azzal foglalkoznak, hogy a székükbe kapaszkodva maradhassanak a helyükön, hiszen osztályvezetői szinttől felfelé indoklás nélkül bármikor felállíthatóak beosztásukból – tette hozzá, és sarkos véleménye szerint a vezetők ezért „gondolkodni sem mernek".

MTI / Mihádák Zoltán

Ez a hozzáállás pedig hatással van az állományra is – hangsúlyozta az egyenruhás –, amely tagjainak folyamatosan azt mondják, ha nem tetszik valami, akkor leszerelhetnek. A rendőr szerint nem véletlen, ha egy kapitányságon egymás után 3-4 ember pszichikailag alkalmatlanná válik a munkára, s ennek jelzésértékűnek kellene lennie a parancsnokok számára is.
 
A helyzetet az csak tovább rontja, hogy a budapesti rendőrök sértve érezhetik magukat emberi méltóságukban is, mivel – a hvg.hu úgy tudja – a belső ellenőrzési szolgálat munkatársai rendszeresen gyorstesztekkel ellenőrzik, hogy az egyenruhások fogyasztottak-e drogot. A gyorsteszt azonban nem megbízható, szerintük egy mákos sütemény elfogyasztására vagy bizonyos gyógyszerekre is jelezhet a teszt, és ebben az esetben a rendőrt felfüggesztik. Pedig nincs erre szabályozás a szolgálati szabályzatban vagy a rendőrségi törvényben, és az emberi méltóság mellett az ártatlanság vélelmét is sérti ez a módszer. A drogtesztre is rákérdeztünk a BRFK-nál, de erre sem kaptunk választ.

Rengeteg a papírmunka

Sokasodtak a dokumentációs teendők, jelentéseket kell folyamatosan gyártani, az ellenőrzéseket ellenőrzik, és másfél-két évre visszamenőlegesen kell elemzéseket készíteni – sorolta a hvg.hu-nak egy rendőr. Példaként azt hozta fel, hogy a tulajdon elleni szabálysértésekről 2010 óta adatokat kell küldeni a központi ügyeletre, de azt nem tudják, ki és mire használja az információkat. Az alosztályvezetők éppen a sok papírmunka – jelentések, összesítések, statisztikai kimutatások – miatt nem is tudnak a napi munkába belefolyni – hangsúlyozta az egyenruhás. Akciókat emiatt alig szerveznek, az ellenőrzéseket is inkább megpróbálják „lepapírozással" letudni. „Egy színesfémlopási ügyben például a kollégám egy olyan jelentést írt a helyszíni munkáról, ami alapján egyértelmű volt, hogy ott sem járt."

Mivel így az érdemi nyomozások háttérbe szorulnak, feltorlódnak az ügyek, egy-egy nyomozónál negyven-ötven akta is van, nem csoda, hogy soknak felfüggesztés lesz a vége. Például egy kocsilopásnál alig van energia az utánajárásra, legfeljebb elrendelik a gépkocsi körözését, majd bizonyos idő után felfüggesztik az eljárást. Szerinte ugyanez igaz más ügyeknél is, így a betöréseknél, a rendőrök alig tudnak terepre menni, kapcsolatokat építeni, mert lefoglalják őket a náluk lévő több tucat ügy papírmunkái, illetve a határidők betartása. Szerinte az ismeretlen elkövető elleni ügyek száma éppen azért ugrott meg, mert nincsenek akciók, amelyek révén különböző bandák felszámolásával az ügyszám csökkenthető lenne. És mivel nincs igazi nyomozói munka, egyre több az eredménytelen felderítés, ami nem csoda, hiszen „az általános munkamorál ma a rendőrségen az, hogy ha bejön egy ügy, akkor azt minél előbb letudják".

Hirdetés