Nagyon nem boldogul a rendőrség a betörőkkel, legalábbis ez derül ki abból a válaszlevélből, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter küldött Dorosz Dávid független (PM-es) képviselő kérdésére. A képviselő a tavalyi évre vonatkozó részletes bűnügyi statisztikákat kérte a minisztertől, és válaszként olyan táblázatokat kapott, amelyek segítségével 1998-ig visszamenőleg meg lehet vizsgálni a rendőrségi munka néhány elemét.

Mont arról korábban beszámoltunk, a Legfőbb Ügyészség által publikált, a 2012. évi bűnözésről szóló tájékoztatóból kiolvasható: a regisztrált bűncselekmények száma 1999 óta a legmagasabbra ugrott tavaly, összesen 472 ezer bűncselekmény jutott a hatóságok tudomására. Jelentősen, 11,9 százalékkal nőtt azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket úgy zártak le vagy függesztettek fel, hogy ismeretlen maradt az elkövető: tavaly 274 ezer ilyen ügy volt, ami a legmagasabb szám a rendszerváltás óta, még 1991-ben is csak 260 ezer ilyen esetet regisztráltak.

A tavalyi bűncselekmények közül 451 ezret regisztrált a rendőrség (a különbözet a NAV-nak, illetve az ügyészségnek adott munkát), ami szintén növekedést mutat az előző évekhez képest, csak 1999 előtt ennél több ügyük az egyenruhásoknak. A 2012-ben regisztrált bűnesetek több mint fele, 248 ezer volt vagyon elleni, ebből 46 857 volt a betöréses lopások száma. Utóbbi bűncselekmények száma nagy ingadozást mutat az elmúlt 15 évben: 1998-ban még több mint 94 ezer betörés volt, majd 2006-ig évről évre csökkent a számuk. 2007 óta viszont megfordult a trend, és ismét egyre több van belőlük, a tavalyi adatok pedig egy évtizede a legrosszabbak.

Az úgynevezett nyomozáseredményességi mutatóból az is kiderül, hogy 2008 előtt egy évtizeden keresztül nagyjából a betörések 20-25 százalékánál találta meg a rendőrség az elkövetőket. Ezután azonban meredek zuhanást mutatnak a belügyminiszter által közölt adatok: 2009-ben 17, 2010-ben 16,7, 2011-ben 16,6, tavaly pedig mindössze 14,1 százalék volt a betörési ügyekben indult nyomozások eredményessége, ami kiugróan rossz arány (az összes, rendőri eljárásban befejezett büntetőügy eredményességi mutatója tavaly 37,4 százalék volt).

Központi betörési osztály kellene

A tendencia valószínűleg nem fordult meg tavaly óta sem. Erre utalnak például Kiss Szabolcs őrnagy, VII. kerületi kapitány szavai, amelyeket a helyi képviselő-testület ülésén mondott szeptember elején: „A betöréses lopások terén szintén úgy látom, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, illetve a tavalyi év adataihoz képest sajnos emelkedés van, amiben szintén nagyon komolyan előre kell lépnünk (...) hogy a felderítést megfelelő színvonalon produkálva, ugye minél több elkövetőt fogjak el."

A betörés az egyik legegyszerűbb gyors pénzszerzési lehetőség, ráadásul kicsi a lebukás veszélye – mondta a betöréses lopások növekvő tendenciájáról a hvg.hu-nak egy volt rendőr, aki a rossz nyomozási eredményesség okát abban látja, hogy nagy a leterheltség és motiválatlanok a rendőrök, ami hozzájárul a szakmai színvonal csökkenéséhez. „Emellett nagyon kevés azoknak a rendőrök száma, akik 10-15 év tapasztalattal rendelkeznek, és azt át tudják adni a fiatalabbaknak” – mondta.

A volt nyomozó szerint a betöréses lopások nyomozását Budapesten ki kellene venni a kerületi hatáskörből és központilag kellene egy betörési osztályt működtetni. Ezzel a módszerrel – mondja az exrendőr – sikeresebb lehetne a felderítés, és egy idő után kevesebb az ilyen bűncselekmény, hiszen a betörésekre bizonyos bűnözői körök szakosodtak, ezeknek a csoportoknak a lefülelésével kevesebb bűncselekmény történne.

„Amennyiben a betörés helyszínén lehet rögzíteni mintát, akkor sem nagyon küldik azokat vizsgálatra. Hiszen egy DNS-vizsgálat 100-200 ezer forint, az ujjlenyomat-vizsgálat pedig darabonként öt-tízezer forint, és sokszor a kárérték nincs is ennyi” – mondta a volt rendőr. A költségvetés ugyanakkor szigorú, hiszen minden szakértőt a rendőrség fizet ki. Elvileg ugyan nem történhet olyan, hogy egy nyomot nem vizsgál meg szakértő, de ha túl sok a költség, előbb-utóbb letolják a vezetőt.