A kormány és a főváros BKV-finanszírozásról zajló tárgyalásán egyelőre csak a szükséges pénzek egyharmadára találtak forrást - értesült a hvg.hu. A kabinet információink szerint nyitott az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj bevezetésére, ám egyelőre elzárkózik az adóemeléstől és az új adók bevezetéséről. A főváros szerint viszont enélkül nem lesz meg a szükséges fedezet a BKV hosszú távú működtetésére.
Legutóbb egy hete ült tárgyalóasztalhoz a kormány és a főváros delegációja, hogy megtárgyalják a BKV hosszú távú finanszírozásának kérdését. Tarlós István főpolgármester az egyeztetéseket követően úgy nyilatkozott, hogy a kormány támogatja a főváros két javaslatát, ám ezeket nem kívánta megnevezni.
Elektronikus jegy és dugódíj jöhet
A hvg.hu értesülései szerint a kormány az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj bevezetését támogatja. Ezek a javaslatok már számos alkalommal szóba kerültek, az elektronikus jegyrendszer bevezetésének konkrét határideje is van. A Fővárosi Közgyűlés január 25-i ülésén döntött a rendszer bevezetésének megkezdéséről. Eszerint a rendszer kiépítését 2013-tól kezdenék meg, és 2014-től kezdenék el a bérletek és a jegyek lecserélését a kártyákra. A jegykezelők cseréjére és a metrókapuk telepítésére 2015-ig kerülne sor. A rendszer megvalósításához mintegy 15 milliárd forintra van a fővárosnak szüksége, ezt az eredeti tervek szerint uniós forrásból vagy európai beruházási hitelből fedeznék.
A fejlesztés lényege, hogy a jövőben csak elektronikus kártyával lehetne a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni. A kártyák számítógépen, telefonon, bankautomatán keresztül feltölthetők. Az alkalmi utasoknak minden utazás során egy jegy ára kerül a kártyáról levonásra, ami 60 perces utazást tesz lehetővé, illetve a bérletet is ilyen kártya váltja majd fel. A kártya közlekedésben való használatát egy központi rendszer ellenőrzi majd. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be- és kiléptető kapuk telepítését kívánja meg a rendszer, erre kerülhet sor 2015-ig, a második ütemben.
A dugódíj bevezetése szintén nem új keletű javaslat, már számos alkalommal szóba került, és a kormány elé beterjesztett, a Századvég Intézet által készített koncepcióba is bekerült. Ha ez megvalósul, várhatóan a Hungária körúton belüli területre belépőknek kellene fizetni. Tarlós István főpolgármester a hvg.hu-nak adott korábbi interjújában azt mondta: évi 9-10 milliárdos bevétele lehetne a fővárosnak a dugódíjból.
Az adóemeléstől egyelőre elzárkózik a kormány
Amennyiben az említett két javaslat megvalósul, az a BKV hosszú távú finanszírozásához szükséges összeg egyharmadát biztosíthatná – mondta a hvg.hu-nak a BKV anyagi helyzetét jól ismerő forrás. A fennmaradó kétharmad biztosításához további 50-60 milliárd forintos éves bevételre lenne szüksége a BKV-nak. A hvg.hu-nak nyilatkozó forrás szerint a kormány hosszú távon kihátrálna a BKV finanszírozása mögül. A főváros szerint viszont a cég fenntartása csak akkor megvalósítható, ha ehhez a kormány plusz bevételeket biztosít a főváros számára. Ettől az első tárgyalási fordulón a kormány információink szerint elzárkózott.
A főváros javaslata értelmében a hiányzó forrásokat új adó bevezetésével, vagy a meglévők emelésével lehetne biztosítani. Javaslatot tettek korábban az iparűzési adó emelésére, a különbözetet pedig közösségi közlekedési adó formájában a BKV-ra fordítanák. Felmerült az a javaslat is, hogy az szja-befizetésekből nagyobb arányban részesülhessen a főváros. Forrásunk szerint ha ezt a kormány elfogadná, akár 55 milliárd forintos forrást is találhatnának a BKV számára.
Tüttő Kata, az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese korábban ezzel kapcsolatban azt mondta: az összes állami bevétel több mint egyharmada Budapestről származik, ez több mint 4000 milliárd forint. Az egy lakosra jutó átlagos adóbefizetés 3,5-szerese a vidékinek, a személyi jövedelemadó (szja) pedig kétszerese, ugyanakkor a fővárosban befizetett adóknak kevesebb mint a 10 százalékát kapja vissza Budapest.
Döcögősen megy a hiteltörlesztés
Tarlós István főpolgármester két hete jelentette be, hogy a BKV lejáró hitelállományának törlesztéséhez a kormány állami garanciát vállal, így elhárult az akadály, hogy leüljenek a bankokkal tárgyalni a hitelek törlesztéséről.
A Napi Gazdaság szerint hétfőn az UniCredit Bank felé elindul az az 5 milliárd forint, amelyet a bank a BKV március 14-én lejárt hitele után követel. A tartozás átutalása azért rendkívül fontos, mert a közlekedési cég kölcsönei közül ez a tétel már eleve állami garanciavállalás mellett köttetett. Szerdán a KDB Bank 2 milliárdos követelése válik aktuálissá, az MKB 4,5 milliárdos hitele pedig a hét végén jár le. Amennyiben hétfőn mégsem utalnák az esedékes 5 milliárdos tételt, és sor kerülne az állami garancia lehívására, 54 milliárd forintos követelés válhat azonnal behajthatóvá.
A hvg.hu információi szerint a főpolgármester hétfő délután is még egyeztet a bankokkal. Mint azt egy vezető beosztású banki forrásunk mondta: a jelenlegi helyzetet a bankok egy ütközésig összenyomott rugóként élik meg, és a kipattanást, vagyis azt, hogy előfordulhat nemfizetés, már reálisan számításba veszik. "Ha egyszer valamelyik bank úgy dönt: nem nyel le több békát, őrült versenyfutás indul majd azért, hogy mindenki a lehető leghamarabb a pénzéhez jusson, és ne az ő állami garanciás hitele legyen az, amit már nem tudnak majd kifizetni"- mondta a hvg.hu-nak a szakember.
Eközben a kormányban
Kormányközeli források ugyanakkor jelenleg is azt állítják: április végéig már biztosan megtalálták a gyógyírt a BKV-hitelek okozta sebre - vagyis a mintegy 30 milliárd forintnyi hiteltartozás kiegyenlítésére -, illetve, hogy a megállapodásban nyolc bankkal egyeztettek már. Azt nem tudni, hogy mely bankokról van szó, de ha az év végéig lejáró BKV-hiteleket nyújtó nyolc pénzintézetről, akkor elvileg az egész évet ki lehetne pipálni. Akkor viszont már csak az a kérdés, hogy hétfőn egész nap miről tárgyalnak szigorúan zárt ajtók mögött, ami miatt egyetlen érintettet sem lehetett napközben utolérni.