Megdőlt a negatív vízállási rekord a Szamoson
A csapadékszegény időjárás miatt igen alacsony a szabolcsi folyók vízszintje, a Szamoson megdőlt a valaha észlelt legkisebb vízállás rekordja is. A sok éves átlagcsapadéktól augusztusban 37, szeptemberben 50, októberben 62, de novemberben is több mint 60 százalékkal kevesebb eső esett a térségben.
A Szamoson október 6-án mérték a legkisebb vízállást, a vízmérce szerinti mínusz 123 centimétert, ami 6 centiméterrel volt kevesebb a korábbi legalacsonyabb vízszintnél, amit 2000. december 25-én jegyeztek fel – mondta Lucza Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője szerdán.
A legkisebb vízálláshoz közeli szeptember óta a Tisza teljes szabolcsi szakaszának vízszintje is. Tiszabecsnél a távmérőrendszert már kénytelenek voltak kikapcsolni, mivel a szintérzékelő szonda mínusz 190 centiméternél nincs a vízben. Tivadarnál mínusz 300-301, Vásárosnaménynál mínusz 207-210, míg Záhonynál mínusz 337-338 centimétert mérnek. Tiszabercelnél, ahol már érződik a Tiszalöki Vízierőmű visszaduzzasztó hatása, most 254-255 centiméter a folyón a vízállás.
A Kraszna és a Túr ugyancsak sekély, a víz szinte a meder alján csörgedezik.
A vízhiány megmutatkozik a térségi vízügyi igazgatóság tározóinak feltöltöttségében is: májusban még 70 százalékos volt a telítettség, októberben viszont már csak 33 százalékos.
A talajvízszint ugyancsak jelentős mértékben csökkent, augusztustól átlag alatti a mérték, a telítettség jelenleg 30 százalék körüli.
Lucza Zoltán megemlítette, hogy a folyók alacsony vízszintje elsősorban a vízminőséget rontja, amely káros az élővilágra. A téli vegetáció időszakában szerencsére kisebb mértékű a károkozás. A hajózást ugyancsak nehezíti a sekély víz, továbbá a csapadékhiány a mezőgazdaságot sújtotta ősszel, akadályozta a vetések talajelőkészítését, az elvetett magvak megfelelő kelését.