A megrendelői és az üzemeltetői funkció szétválasztása lehet a budapesti tömegközlekedés jövője, mindenekelőtt azonban azt kell eldönteni, hogy az állam vagy a főváros tartsa fenn a tetemes adóssággal küzdő BKV-t.
A közeljövőben mindenképpen új időszámítás kezdődik Budapest közösségi közlekedésében, az átalakulási folyamatnak csak egy, majdnem jelentéktelen fejezete Kocsis István BKV-vezér lemondásba öltöztetett menesztése. A jövőben várhatóan nagyobb szerepet kap a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely gyakran a BKV vezetésétől eltérő álláspontot fogalmazott meg szakmai kérdésekben.
Információink szerint egyebek mellett épp ezért kell távoznia a közlekedési vállalattól Tomasitz István jogi igazgatónak, aki az elmúlt hónapokban többször került szakmai összetűzésbe a BKK vezetésével.
A BKK megerősítésének tervét a Városháza sem titkolja. Budapest vezetésének célja, hogy több hatáskörrel ruházza fel a BKK-t, egybefogva Budapest teljes közlekedési rendszerét, beleértve a fővároson belüli tömegközlekedést, az elővárosi vasút- és buszvonalak fővároson belüli közlekedését, valamint a parkolási ügyeket – mondta a Világgazdaságnak Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója.
A Magyar Narancsnak adott interjújában Tarlós István is elmondta: sok feladatot és hatáskört akarnak áttelepíteni a BKV-tól a BKK-ba.
Vigye az utasokat
A BKV ma is a közlekedési központ fennhatósága alatt működik, a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések menedzselését már átvette a tavaly ősszel alakult BKK, az átalakítási folyamat azonban csak a személyszállítási törvény elfogadása után zárható le – amint ezt az új városvezetés eddigi tevékenységét összefoglaló, a főpolgármester által a múlt héten bemutatott úgynevezett Zöld Könyv is megjegyzi. A törvényről a szaktárca és a BKK folyamatosan egyeztet.
Az új városvezetés régóta pedzegeti, hogy külön kell választani a megrendelői, az üzemeltetői és az ellenőrzési funkciókat, amelyeket ma még együttesen a BKV tölt be. A BKK-t tulajdonképpen ezért is hozták létre, a központnak azonban egyelőre nincs megrendelői jogosultsága.
A funkciók tervezett elválasztását a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke profiltisztításnak tekinti. Dorner Lajos a hvg.hu-nak elmondta: az üzemeltető cégnek, vagyis a BKV-nak nem az a dolga, hogy stratégiát dolgozzon ki, hanem az, hogy a járatok a menetrendnek megfelelően időben, biztonságban, tiszta járművekkel szállítsák az utasokat. Dorner szerint az ideális az lenne, ha a szolgáltatást a BKK rendelné meg, a BKV pedig eleget tenne neki.
A fenti elképzelésnek azonban ellentmond, hogy a tervek közt szerepel a BKV apportálása a BKK-ba; a VEKE elnöke ezt szükségtelennek tartja. Mint mondta: a BKV betagozódása épp ellentétes lenne a megrendelői és az üzemeltetői szerepek szétválasztásával.
Kinek kell?
A VEKE elnöke szerint az államnak ugyancsak létre kellene hoznia egy megrendelő szervezetet, amely a BKK-val együtt közlekedési szövetséget alkotna. Így a budapesti közösségi közlekedést a BKK, a távolságit pedig az állami intézmény rendelné meg, az agglomerációs járatokért pedig a két szervezet alkotta szövetség felelne. „Az irigyelt nyugati tömegközlekedési rendszerek épp azért irigylésre méltóak, mert közlekedési szövetségben működnek” – tette hozzá Dorner.
Ma még az sem világos, hogy a budapesti közösségi közlekedés megszervezése a jövőben az állam vagy a főváros feladata lesz; ez az önkormányzati rendszer átszervezésétől függ. A hvg.hu információja szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az állami működtetést támogatná, a Belügyminisztérium viszont továbbra is a Fővárosi Önkormányzatra bízná a feladatot.
Tarlós István a Magyar Narancsnak adott interjújában elmondta: csak a személyszállítási törvény elfogadása után derül ki, hogy az állam milyen szerepet vállal a főváros közösségi közlekedésében. Budapest főpolgármestere úgy fogalmazott: ha létrejön a nemzeti holding, a BKV tulajdonosi szerkezete is változik majd, ám neki "majdnem mindegy", milyen arányban. A főváros számára az a fontos, "hogy a közlekedésszervezés felügyelete nálunk maradjon".
A főváros vélhetően örömmel szabadulna a BKV-tól, legalábbis erre utal a főpolgármester egyik korábbi, éles hangú nyilatkozata. „Nyugodtan vigye a kormányzati hivatal a BKV-t adósságostól, metróstól” – így reagált Tarlós István Pesti Imrének, a fővárosi kormányhivatal vezetőjének korábbi felvetésére, miszerint az általa vezetett hivatal is beszállna Budapest irányításába, és példaként épp a közlekedési ügyeket említette.
A főpolgármester a hetilapban megjelent interjú szerint "erőteljesen ambicionálja" a MÁV és a Volán működését összehangoló Nemzeti Közlekedési Holding létrehozását, mivel "a MÁV-val és a Volánnal közös menetrend, azonos vagy egymással harmonizáló jegyrendszer, a részben közös infrastruktúra mind azt eredményezné, hogy a BKV fajlagos költségei csökkennének, és a finanszírozási feltételei javulnának".
Adóssághegyen túl
Noha a metróügy az Alstom-szerződés felmelegítésével megoldódni látszik, a közlekedési vállalatnak – Tarlós szavaival összhangban – szinte kezelhetetlen problémát okoz az a mintegy 70 milliárd forintos külső adósságállomány, amelyet a BKV azóta halmozott fel, hogy a Medgyessy-kormány 2002-ben átvállalta a társaság akkor 40 milliárdos adóssághegyét.
Mivel a szanálással párhuzamosan a finanszírozási struktúrát akkor nem alakították át, várható volt, hogy az adósság újratermelődik, ebben a BKV nem okozott csalódást. A hiteltartozás mellett a cég több százmilliárd forintos belső eladósodottsággal küzd, amely az elöregedett, cserére szoruló járműállománynak köszönhető. Ez az adósság lényegében azt az összeget jelenti, amelyből a leharcolt járműveket le lehet cserélni.
A külső adósságállomány okozta problémára megoldást jelentene, ha a BKV tartozását átvenné az Államadósság Kezelő Központ, amely azt olcsóbb hitelekre tudná váltani – véli a VEKE elnöke. Dorner elmondta: a BKV adósságainak kamatterhe évente 6-7 milliárd forint, így ha az Államadósság Kezelő átvenné a közlekedési vállalat adósságát, a csökkenő kamatterhek miatt akár milliárdos megtakarítást is el lehetne érni. A kormány ezt mind a BKV, mind a MÁV esetében felvetette, döntést azonban még nem hozott.
A témában megkerestük György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettest és Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját is, ám elfoglaltságaikra hivatkozva nem tudtak lapunk rendelkezésére állni.
Kifordult ajtó, kiesett ablak: újabb BKV-járművek roggyantak meg
Menesztik a BKV jogi igazgatóját
Kocsis nem lemondott, valójában kirúgták – mi áll a háttérben?
Nehezen újítható meg a BKV járműállománya
