A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index (NHI), és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott: ekkor 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A következő hónapokban – ha kisebb ütemben is – tovább csökkent az index értéke; és bár júniusban úgy tűnt, megfordul (vagy legalábbis megáll) a trend, az elmúlt hónapban ismét 2 pontos esést mértünk. A júliusi 20 pont a legalacsonyabb érték a választások óta, és 3 ponttal a választások előtti pontszámot is alulmúlja.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy mivel a felmérés még július végén készült, így a gazdasági válság második hullámáról szóló hírek még kevésbé jelenhetnek meg az eredményben.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt háromnegyed évben 20 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így júniusban 85 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak a netpolgárok 11 százaléka volt ellenkező véleményen.

Az index ezúttal a férfiak körében csökkent inkább, a nők körében alig változott, előbbiek (21 pont) azonban még mindig optimistábbak, mint az utóbbiak (19 pont), az életkort tekintve pedig még mindig az 50 felettiek a legbizakodóbbak (23 pont).

A következő egy év sem hoz áttörést

A válaszadók a kutatás során nemcsak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak itt is az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. Ehhez a maximumhoz képest az index július végén 5 ponttal állt alacsonyabban.

Jelentős változásokat figyelhettünk meg ugyanakkor annak az indexnek az alakulásában, amely az internetezők jövőbeli várakozásait mutatja. Ez az index a választásokat követően 38-39 ponton állt, és több mint 10 ponttal is meghaladta az aktuális helyzet mérőszámát, ami egyfajta csodavárásra engedett következtetni. Júliusban ez a mutató már csak 24 ponton állt, ami már alacsonyabb a jelenlegi helyzet mérőszámánál is. Mindez arra utal, hogy az internetezők már egyáltalán nem számítanak arra, hogy egy éven belül akár kismértékű javulás is lesz az ország helyzetében, sőt már a helyzet romlását tartják valószínűbbnek. Az egyes tényezőket megvizsgálva azonban árnyalódik a kép: az ország gazdasági helyzetét illetően még mindig számítanak kismértékű javulásra, de például a szociális ellátásban inkább csak negatív változásokra.

A vastagabb pénztárcába vetett hit még él

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó indexre is igaz az, ami az országindexre, vagyis hogy a választások óta nem változott jelentősen: az elmúlt egy évben 43 és 47 közötti értékeket vett fel. A főindexszel és az országindexszel ellentétben ez a mutató júniusról júliusra nem változott, jelenleg 42 ponton áll.

A jövőbeli helyzetre vonatkozó mutató ennél 4 ponttal áll magasabban, vagyis az internetezők még mindig bíznak abban, hogy egy év múlva érezhetően jobban élnek majd, mint most – ha nem is várnak akkora változást, mint nyáron és ősszel.

Intézmények bizalmi indexe: nincs változás

Az elmúlt hónapban a vizsgált intézmények egyikének sem változott a bizalmi indexe a hibahatárt meghaladó mértékben. Ebből adódóan a szervezetek sorrendje sem változott: a nemzetközi intézmények és az Alkotmánybíróság áll a lista élén, míg a köztársasági elnök, a kormány és a politikai pártok a sereghajtók.

A kormány presztízse egyébként egy egész ponttal elmarad a kormányalakításkor mért értéktől, de még mindig meghaladja a választások előtti szintet.

A felmérést az NRC 2011. július 27-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.