A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott: ekkor 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A következő hónapokban – ha kisebb ütemben is, de – tovább csökkent az index értéke; februárt leszámítva (amikor 3 pontos esést regisztráltunk) minden hónapban egy-egy ponttal csökkent, és ez történt legutóbb is: május végén így már csak 22 ponton állt, ami két ponttal alulmúlja a választások előtti utolsó értéket.
 
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt öt hónapban 18 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így áprilisban már 83 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak a netpolgárok 13 százaléka volt ellenkező véleményen.

Az index a férfiak körében továbbra is magasabb (23 pont), mint a nők körében (18 pont), és továbbra is a 30 év alattiak a legborúlátóbbak, ráadásul az elmúlt hónapban körükben nőtt leginkább a pesszimizmus: az index értéke három pontot esett a legfiatalabb korosztályban, és már csak 17 ponton áll.
Már nem várják a netpolgárok az ország helyzetének javulását

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez az index a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. Ehhez a maximumhoz képest az index május végén 5 ponttal állt alacsonyabban, és ez a 25-ös érték – hajszállal ugyan, de – alacsonyabb, mint amit a választások előtt mértünk.

Jelentős változásokat figyelhettünk meg ugyanakkor annak az indexnek az alakulásában, amely az internetezők jövőbeli várakozásait mutatja. Ez az index a választásokat követően 38-39 ponton állt, és több mint 10 ponttal is meghaladta az aktuális helyzet mérőszámát, ami egyfajta csodavárásra engedett következtetni: a netpolgárok igen jelentős pozitív változásokat vártak az ország helyzetében már egy éves távlatban is. Májusban ez a mutató már csak 25 ponton állt, vagyis már egyetlen ponttal sem haladja meg a jelenlegi helyzet indexét, ami arra utal, hogy az internetezők már egyáltalán nem számítanak arra, hogy egy éven belül akár kismértékű javulás is lesz az ország helyzetében.

A netpolgárok egyébként továbbra is az ország gazdasági helyzetét látják a legrosszabbnak (ötfokú skálán 1,67-os átlagértékkel), igaz, ezen a területen azért még bíznak valamilyen érezhető pozitív változásban – a szociális ellátásban ugyanakkor inkább a helyzet csekélymértékű romlását várják.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó indexre is igaz az, ami az országindexre, vagyis hogy a választások óta nem változott jelentősen: az elmúlt egy évben 43 és 47 közötti értékeket vett fel.  Áprilisról májusra nem változott az érték, az index jelenleg 43 ponton áll. A jövőbeli helyzetre vonatkozó mutató ennél 4 ponttal áll magasabban, vagyis az internetezők még mindig bíznak abban, hogy egy év múlva érezhetően jobban élnek majd, mint most – ha nem is várnak akkora változást, mint nyáron és ősszel.

Az elmúlt hónapban a vizsgált intézmények egy részének bizalmi indexe csökkent, egy részének nőtt – de a változás a legtöbb esetben mindössze egy-két tizedpontos, ami nem haladja meg a statisztikai hibahatárt. Csökkent a három nemzetközi intézmény presztízse is, de még így is ezek a szervezetek állnak – az Alkotmánybírósággal együtt – a lista élén. A kormány bizalmi indexe 2,9 pont, ami egy egész ponttal elmarad a kormányalakításkor mért 3,9 pontos értéktől, de még mindig magasabb, mint a választások előtti pontszám.

A felmérést az NRC 2011. május 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.