Míg a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos novemberi kormánydöntés jelentősen rontott az internetezők közhangulatán, addig a decemberi és januári események már csak csekély mértékben növelték a pesszimizmust – ennek ellenére januárban már ismét a netpolgárok több mint háromnegyede gondolta úgy, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok.

A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott, és úgy tűnt, a kabinet vitát kiváltó intézkedései – az IMF-fel szembeni ellenállás vagy az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása – sem változtatták meg az internetezők közhangulatát. Októberben 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A decemberi eseményeknek, a médiatörvény elfogadásának már nem volt ekkora befolyása a netes közhangulatra, miként januárban sem történt igazán jelentős változás: az elmúlt két hónapban egy-egy pontot csökkent az index értéke.

A NetHangulat index január végén 27 ponton állt – ami ugyan 13 ponttal alacsonyabb, mint a választások utáni 40-es érték, de még így is öt ponttal magasabb, mint 2010 elején.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt három hónapban 11 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így januárban már 76 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak a netpolgárok 17 százaléka volt ellenkező véleményen.

Az index egyik demográfiai szegmensben sem változott jelentősen az elmúlt egy hónapban. A férfiak (31 pont) továbbra is optimistábbak, mint a nők (23 pont), és az életkorral is nő az optimizmus: a 18-29 évesek esetében 25, az ötven felettiek esetében 33 ponton áll a mutató.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexszel ellentétben az ország helyzetére vonatkozó mutató két ponttal nőtt, így gyakorlatilag ugyanazon a szinten áll, mint a választások idején. Leginkább az ország nemzetközi megítélését ítélik jobbnak, mint egy hónappal ezelőtt, vagyis a netpolgárok úgy gondolják, az országról a médiatörvény miatt kialakult kép ma már nem olyan kedvezőtlen, mint a tavalyi év végén. Legrosszabbnak továbbra is a gazdasági helyzetet látják az internetezők, de ebben számítanak a leginkább pozitív változásokra a közeljövőben. Fél éven belül további javulást várnak az ország nemzetközti megítélésében is – összességében azonban már nem valószínűsítenek olyan jelentős elmozdulást, mint a kormány megalakulásakor; míg tavasszal a várakozásokat jelző index értéke 10-11 ponttal meghaladta az aktuális helyzetre vonatkozó mutatóét, addig most januárban már csak 2 pont volt a differencia két index között.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 45 ponton áll, egy ponttal magasabban, mint decemberben. A jövőre vonatkozó index értéke két ponttal nőtt, és 50 ponton áll, vagyis 5 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét; a netpolgárok november óta már nem látják olyan saját személyes helyzetük jövőbeli alakulását, mint az új kormány első hónapjaiban, de azért továbbra is bíznak a pozitív változásban, első sorban anyagi helyzetük terén.

Az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag egyetlen vizsgált intézmény presztízse sem változott a hibahatárt meghaladó mértékben. A legmagasabb bizalmi indexszel továbbra is a nemzetközi intézmények, valamint az Alkotmánybíróság rendelkezik – bár utóbbi presztízse az elmúlt pár hónapban jelentősen csökkent. A kormány megítélése sem változott: ugyanúgy 3,2 ponton áll, mint egy hónappal ezelőtt – és ez az érték éppen a választások előtti (2,5) és a kormányalakítás utáni (3,9) érték között helyezkedik el.

A felmérést az NRC 2011.január 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.