A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott, és úgy tűnt, a kabinet vitát kiváltó intézkedései – az IMF-fel szembeni ellenállás vagy az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása – sem változtatták meg az internetezők közhangulatát. Októberben 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra: a legutóbbi felmérés szerint a NetHangulat index 29 ponton áll, ami még mindig magasabb, mint a választások előtti értékek, de már lényegesen elmarad a májusi csúcsponttól.

Arra majd az év utolsó felmérése adja meg a választ, hogy a pesszimizmus átmeneti vagy tartós fokozódásáról van-e szó, netán folytatódik az index csökkenése az ünnepek emelkedett hangulatában is.
 
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt egy hónapban 7 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így november végén már 72 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak minden ötödik netpolgár volt ellenkező véleményen.

Úgy tűnik, az elmúlt hónapban leginkább a férfiak körében nőtt a pesszimizmus: esetükben valóban drámai mértékben, 11 ponttal zuhant az index értéke. A nők körében „csupán” 4 pontos csökkenést regisztráltunk, így november végén már nem volt igaz az a korábbi tétel, miszerint a férfiak optimistábbak, mint a nők: előbbiek esetében 29, utóbbiak esetében 28 ponton áll a mutató.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató is csökkent 3 ponttal – és ekkora mértékű változás ennél az indexnél már jelentősnek tekinthető. A megkérdezettek a gazdaság helyzetét, a demokrácia működését és az ország nemzetközi megítélését érzik rosszabbnak, mint egy hónappal ezelőtt.

A várakozásokat jelző index értéke öt ponttal csökkent, de még mindig négy ponttal magasabb értéket vesz fel, mint az aktuális index. A netpolgárok tehát még továbbra is bíznak abban, hogy egy év múlva jobb lesz az ország helyzete: elsősorban a gazdasági helyzetet illetően és az egészségügy területén bíznak jelentősebb pozitív változásban – de már korántsem olyan mértékűben, mint tavasszal.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 44 ponton áll, vagyis 2 ponttal alacsonyabban, mint egy hónappal ezelőtt. A jövőre vonatkozó index értéke viszont 5 ponttal csökkent, és csak 49 ponton áll – tehát a netpolgárok az új kormány hivatalba lépése óta most látják legkevésbé pozitívan saját személyes helyzetük jövőbeli alakulását.

A NetHangulat index esése ellenére a tizenöt vizsgált intézmény többségének bizalmi indexe nem változott hibahatárt meghaladó mértékben. Komolyabb csökkenést négy intézménynél figyelhettünk meg: míg azonban az Alkotmánybíróság esetében az elmúlt havi jelentős mértékű – és inkább a szimpátia kifejezésnek tekinthető – növekedés utáni visszarendeződésről van szó, addig a kormány és a parlament esetében nyilvánvalóan az elmúlt hónap – elsősorban a magánnyugdíj-pénztárakat érintő – intézkedései állnak a csökkenés hátterében. Ugyancsak említésre méltó – 3 tizedpontos – csökkenést regisztráltunk a köztársasági elnök esetében is, így az elnöki intézmény presztízse már csak lista örökös sereghajtóinak: a kormány, parlament politikai pártok „hármasfogatnak” a presztízsét múlja felül.

 A felmérést az NRC 2010. november 27-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.