Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére ugrásszerűen nőtt a NetHangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 37 pontra repítette az indexet, egy hónappal később pedig újabb 3 pontos növekedést regisztráltunk, így május végén már 40 ponton állt a mutató. Ez az érték lényegesen magasabb volt az év elején mérthez képest, de még mindig nem érte el az index eddigi – 2006 tavaszán – mért maximumát, és továbbra is inkább pesszimista közhangulatot jelzett.

A relatív eufóriát némi kiábrándulás követte: júniusban ugyanis jelentősen, 8 ponttal csökkent az index értéke. A csökkenés azonban nem folytatódott, sőt júliusban ismét növekedést regisztrálhattunk. A helyzet augusztus végére sem változott jelentősen: bár az index egy ponttal csökkent, úgy tűnik, az internetezők közhangulata némiképp megállapodott egy, a választások előttihez képest lényegesen magasabb szinten.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek.

hvg.hu

A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, májusban pedig csupán 58 százalék – júliusban pedig 67 százalékot mértünk, vagyis a pesszimisták aránya egy hónap alatt négy ponttal nőtt. Az optimistáké ezzel szemben viszont csak kettővel csökkent (és most 24 százalékon áll), ami azzal magyarázható, hogy a korábban bizonytalanok egy része is a borúlátók táborához csatlakozott.

Az index értéke ezúttal nem változott a férfiak körében, miközben a nők körében csökkent – így a két nem hangulatában ismét jelentősebb különbséget figyelhetünk meg: a férfiak (37 pont) valamivel optimistábbak, mint a nők (30 pont). Az egyes életkori csoportok között is megfigyelhetünk eltérést: legborúlátóbbak a 30 év alattiak, a legoptimistábbak pedig az 50 felettiek – érdekes módon azonban a harmincas éveikben járó internetezők körében is az átlagosnál magasabb az index értéke.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Július végén 30 ponton állt, ami hosszú ideje a legmagasabb érték volt. Az elmúlt egy hónap azonban 2 pontos csökkenést hozott, így a mostani 28 pont alig magasabb annál, mint amennyit a választások előtt mértünk. Az internetezők értékítélete tehát reálisnak tűnik: miközben a kormányváltás következtében az általános közhangulat javult, azért az ország helyzetét még nem látják varázsütésre jobbnak, mint tavasszal. Sőt az ország nemzetközi megítélését kifejezetten rosszabbnak gondolják most – ami minden bizonnyal a sikertelen IMF-tárgyalásnak köszönhető.

Ha az ország helyzetét most nem is érzik jobbnak a netpolgárok, mint korábban, abban mindenképp bíznak, hogy egy év múlva már sokkal jobb lesz – erre utal, hogy a várakozásokat jelző index értéke 7 ponttal haladja meg az aktuális mutatóét. (Igaz, ez a különbség áprilisban még 11 pontos volt, tehát már nem olyan erős a csodavárás, mint néhány hónappal ezelőtt.)

Legrosszabbnak továbbra is a gazdasági helyzetet látják a netezők (ötös skálán 1,80-os átlagértékkel), és e területen várják a leglátványosabb javulást is – de jelentős pozitív tendenciára számítanak az egészségügy területén és az ország nemzetközi megítélésében is.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 46 ponton áll. A jövőre vonatkozó index értéke továbbra is 8 ponttal magasabb az aktuális mutatóénál, az internetezők tehát bíznak abban, hogy az új kormány azzal, hogy az ország helyzetén javít, a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben számítanak számottevő javulásra.

A vizsgált intézmények többségének bizalmi indexében az elmúlt egy hónapban mindössze csekély – jellemzően 1-2 tizedpontos – változást figyelhettünk meg. Korábban beszámoltunk arról, hogy a választások óta jelentősen nőtt a kormány és a rendőrség presztízse is. Előbbié ezúttal nem változott, utóbbié újabb egytizedponttal emelkedett – így ha most nem is folytatódott a pozitív trend, mindenesetre mindkét intézmény őrzi a megnövekedett bizalmat.

A felmérést az NRC 2010. augusztus 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.