Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére ugrásszerűen nőtt a NetHangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 37 pontra repítette az indexet, egy hónappal később pedig újabb 3 pontos növekedést regisztráltunk, így május végén már 40 ponton állt a mutató. Ez az érték lényegesen magasabb volt az év elején mérthez képest, de még mindig nem érte el az index eddigi – 2006 tavaszán – mért maximumát, és továbbra is inkább pesszimista közhangulatot jelzett. A kérdés az volt, folytatódik-e az index növekedése, vagy legalábbis marad-e 40 pont közelében az új kormány első intézkedéseinek nyomán.

A legutóbbi felmérés tanúsága szerint június végére romlott a netpolgárok közhangulata – a NetHangulat index 8 pontos csökkenést követően 32 ponton áll. Ez még mindig 9 ponttal magasabb, mint a választások előtt mért érték, de kérdés, vajon folytatódik-e a negatív tendencia, elolvad-e egy-két hónap alatt az internetezőknek az új kormányba vetett hite?

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, májusban pedig csupán 58 százalék – június végére azonban ismét 69 százalékra nőtt. Csak minden ötödik netpolgár gondolja úgy, hogy inkább jó irányba mennek a dolgok, 10 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben.

Az index értéke az összes demográfiai szegmensben csökkent, de nem egyforma mértékben. A férfiak körében az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű visszaesést tapasztaltunk, mint a nők esetében; igaz, a férfiak még így is optimistábbak (34 pont), mint a hölgyek (30 pont). Jelentősen romlott az 50 évnél idősebbek közhangulata, így júniusban már nem volt különbség az index értékében az egyes életkori csoportok között.
Továbbra is javulást várunk, de már nem olyan mértékűt

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Június végére ez az érték 2 ponttal esett, így a mostani 27 pont mindössze egy ponttal magasabb a márciusinál. Jelentősebben csökkent a jövőbeli várakozásokat jelző index értéke – 39-ről 34 pontra, így jelenleg 7 ponttal haladja meg az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó mutatóét. A netpolgárok tehát továbbra is komoly javulást várnak egy éven belül, de már korántsem olyan erős a csodavárás, mint egy hónappal ezelőtt (amikor a két index közötti különbség 11 pontos volt).

Az internetezők egyéként továbbra is a gazdasági helyzetet látják a legrosszabbnak (ötös skálán 1,70-os átlagértékkel), de egyértelműen itt várják a leglátványosabb javulást is a következő 12 hónapban. Ugyancsak számottevő javulásban bíznak az egészségügyi ellátásban, és – nyilvánvalóan e kettő folyományaként – az ország nemzetközi megítélésében is.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, mint amit az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az index értéke 3 pontot csökkent az elmúlt hónaphoz képest, tehát az a minden bizonnyal hamis érzet, hogy a választások után máris jobban élünk, mostanra elmúlt, és a netpolgárok hasonlónak látják helyzetüket, mint márciusban. A jövőre vonatkozó index értéke viszont továbbra is 8 ponttal magasabb az aktuális mutatóénál, az internetezők tehát bíznak abban, hogy az új kormány az ország helyzetén javít, s ezzel a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben számítanak számottevő javulásra. A vizsgált intézmények többségének bizalmi indexében csekély – jellemzően 1-2 tizedpontos – növekedést figyelhettünk meg, éppen ezért különösen kirívó a kormány presztízsében bekövetkezett 3 tizedpontos csökkenés. A mostani 3,6-es érték azonban még mindig több mint egy egész ponttal meghaladja a választások előtti pontszámot, kérdés viszont, hogy a következő hónapokban folytatódik-e a csökkenő tendencia. A kormányhoz hasonlóan a parlament megnövekedett presztízse is romlott június végére, így e két intézmény a politikai pártokat megelőzve ismét a lista sereghajtói közé tartozik. Az élen az Alkotmánybíróság és a nemzetközi intézmények állnak.

A felmérést az NRC 2010. június 27-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.