2010. május. 07. 12:55 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. május. 07. 12:42 Itthon

Csodavárás: hatalmasat ugrott, és négy éve nem állt ilyen jól a NetHangulat

A várakozásoknak megfelelően április végére jelentősen, 14 ponttal nőtt a hvg.hu NetHangulat index értéke – derül ki az NRC Piackutató felméréséből. Az országgyűlési választásokat követően az index 37 ponton áll; és bár egyértelműen ez az elmúlt négy év legmagasabb értéke, az internetes társadalom 61 százaléka még most is pesszimista, és csak 26 százalékuk érzi úgy, hogy inkább jó irányba mennek a dolgok.

Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a választók többsége által támogatott párt győzelme jelentősen növelte a hazai internetezők hangulatát, és ezáltal a hvg.hu NetHangulat index értékét. A márciusban még 23 ponton álló index április végére 37 pontra ugrott, és ez a 14 pontos emelkedés példátlan az index közel öt éves történetében.

Az NRC 2005 őszén kezdte vizsgálni az internetes társadalom hangulatát – első alkalommal 42 pontot mértünk, néhány hónappal később, 2006 tavaszán – a választások idején – pedig 47 ponttal az index elérte eddigi maximumát. Júniusban viszont már csak 27 ponton állt az index, amely a megszorító intézkedések bejelentésének hatására egyetlen hónap alatt 13 pontot zuhant, és a későbbiekben már nem is tudott tartósan 30 pont fölé kerülni. Az eddigi mélypont 2009 márciusában következett be: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette az indexet.

A mostani 37 pontos érték ehhez, de az elmúlt hónapokra jellemző 20-23 pont körüli értékhez képest is kifejezetten magasnak mondható – kérdés, hogy a 2006-hoz hasonlóan idén is gyors zuhanás következik-e nyárra, vagy az új kormány megalakulása és első intézkedései után is megmarad a relatíve optimista hangulat.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

gvh.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte, és a jelentős javulás ellenére áprilisban is a pesszimisták vannak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, a választásokat követően pedig 61 százalék. A borúlátók arányának 20 százalékpontos csökkenése mellett ugyanakkor az optimisták aránya csak 12 ponttal – 14-ről 26 százalékra nőtt. A hiányzó 8 százalék a bizonytalanoknál jelenik meg: az internetezők 13 százaléka nem tudja megítélni, hogy jó avagy rossz irányba mennek-e a dolgok – a kérdésben állást foglalni nem tudók arányának növekedése a választás után, de még az új kormány megalakulása előtt természetes dolog.

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

 

február

március

április

Optimista
Egyértelműen vagy inkább jól alakulnak a dolgok

14%

14%

26%

Nem tudja megítélni

3%

5%

13%

Pesszimista
Egyértelműen vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok

83%

81%

61%

Az index értéke természetesen az összes demográfiai szegmensben nőtt, de a férfiak (40 pont) továbbra is optimistábbak, mint a nők (34 pont). Az index az átlagosnál magasabb a fővárosban élők (42 pont) és az 50 felettiek (44 pont) körében, míg a 30 évesnél fiatalabbak esetében átlag alatt marad (32 pont).
Az elmúlt hónapban bemutattuk, milyen összefüggés van a Nethangulat index értéke és a pártszimpátia között. A választások előtt az MSZP-szavazók körében állt legmagasabban, míg a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsainak körében a legalacsonyabban az index. Április végére a helyzet megváltozott: az új kormánypártra szavazók esetében 15-ről 48-ra nőtt az index értéke, így e kör érzi leginkább úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok; a szocialista szavazók esetében viszont 51-ről 40-re esett az érték – ők tehát pesszimistábbak lettek, ám még így is jobbnak ítélik a helyzetet, mint az átlag internetező. Érdekes a Jobbik-szavazók helyzete: esetükben is jelentősen, 13 ponttal emelkedett az index értéke, de a mostani 26 pont is bőven átlag alatti, így tehát a radikális párt hívei – hangulatjavulásuk ellenére – továbbra is a legpesszimistábbak közé tartoznak. (Az LMP-szavazók csoportja átlagos, 36-os indexértékkel rendelkezik.)

[[ Oldaltörés (2. oldal: Csodavárás minden szinten) ]]


Várjuk a csodát makroszinten…

 

Az ország jelenlegi helyzete

Az ország várható helyzete egy év múlva

2009. V.

24

27

2009. VI.

24

27

2009. VII.

25

29

2009. VIII.

24

28

2009. IX.

26

29

2009. X.

26

29

2009. XI.

26

30

2009. XII.

25

28

2010. I.

26

31

2010. II.

25

31

2010. III.

26

33

2010. IV.

27

38


A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Bár a választások következtében – ahogy láttuk – jelentősen javult az internetezők közhangulata, ettől az ország helyzetét jelen pillanatban még nem látják jobbnak; ez az index mindössze 1 ponttal nőtt, és április végén 27 ponton állt. A vizsgált paraméterek közük egyedül a demokrácia működését ítélték jobbnak, mint előző hónapban (ez nyilvánvalóan összefüggésben van a választásokkal), a többi tényezőt hasonlóan értékelték meg, mint március végén: a leggyengébb átlagértéket továbbra is a gazdasági helyzet (ötös skálán 1,71), valamint az egészségügyi ellátás (2,0) kapta.

A várakozásokat jelző index értéke ugyanakkor 5 ponttal emelkedett, és a mostani 38 pont 11-gyel haladja meg az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó mutatóét. Mindez azt jelzi, hogy a netpolgárok valóban szinte csodát várnak a kormányváltástól, és az összes területen nagyon jelentős javulásra számítanak a következő 12 hónapban. Leginkább az ország gazdasági helyzetében várnak jelentős mértékű pozitív változást, de az egészségügyben és a szociális ellátásban is komoly előrelépésben bíznak.

… és várjuk mikroszinten is

 

Az egyén jelenlegi helyzete

Az egyén várható helyzete egy év múlva

2009. V.

43

47

2009. VI.

45

49

2009. VII.

46

50

2009. VIII.

46

50

2009. IX.

46

52

2009. X.

45

50

2009. XI.

46

50

2009. XII.

44

50

2010. I.

46

52

2010. II.

47

53

2010. III.

45

51

2010. IV.

45

53

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, ami az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az index 53-as értéke 8 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét, a netpolgárok tehát úgy érzik, az új kormány működése saját életükben is pozitív tendenciákat indít majd el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak

[[ Oldaltörés (3. oldal: Már most jobban bízunk a kormányban, pedig még nincs is) ]]

A Nethangulat index növekedésével gyakran együtt jár a különböző intézmények iránti bizalom erősödése. Az elmúlt hónapban is több szervezet esetében megfigyelhettünk 2-3 tizedpontos emelkedést, a presztízs jelentős javulását azonban a lista három sereghajtójánál regisztrálhattuk. A politikai intézmények bizalmi indexének növekedése nyilvánvalóan a választások következménye. A pártok esetében az index 5 tizedponttal nőtt, de ugyanilyen mértékű növekedés figyelhető meg a parlament és ennél is jelentősebb – 7 tizedpontos – a kormány esetében. Utóbbi két érték azért különösen érdekes, hiszen se az új kormány, se az új országgyűlés nem állt még fel. A bizalom növekedése azonban minden bizonnyal már a változásnak szól, és valószínűsíthető, hogy a következő egy-két hónapban – amikor már nem csak a megkérdezettek egy részének fejében, hanem a valóságban is megújulnak ezek az intézmények – tovább nő majd a presztízsük.

Intézmények bizalmi indexe (10-es skálán)

 

március

április

változás

ENSZ

5,1

5,4

fel

Alkotmánybíróság

5,3

5,2

le

NATO

4,8

5,1

fel

Európai Unió

4,9

5,0

fel

Civil szervezetek

4,4

4,7

fel

Ügyészség

4,4

4,6

fel

Rendőrség

4,3

4,6

fel

Bíróságok

4,5
4,5

-

Ombudsmanok

4,3

4,5

fel

Köztársasági elnök

4,3

4,5

fel

Önkormányzatok

4,1

4,3

fel

Egyházak

3,7

3,9

fel

Kormány

2,5

3,2

fel !

Parlament

2,6

3,1

fel !

Politikai pártok

2,2

2,7

fel

 

A felmérést az NRC 2010. április 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.

Hirdetés
Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.