Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére ugrásszerűen nőtt a NetHangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 37 pontra repítette az indexet, egy hónappal később pedig újabb 3 pontos növekedést regisztráltunk, így május végén már 40 ponton állt a mutató. Ez az érték lényegesen magasabb volt az év elején mérthez képest, de még mindig nem érte el az index eddigi – 2006 tavaszán – mért maximumát, és továbbra is inkább pesszimista közhangulatot jelzett.

Nyáron aztán már nem folytatódott az index növekedése, sőt júniusra 8 pontos esést regisztráltunk – az ilyesmi nem meglepő: a választások utáni eufória elmúlását jelezte. Nem indult be azonban negatív trend, sőt a szokásos őszi hangulatromlás sem következett be eddig. Az index már a nyár folyamán emelkedni kezdett, október végén pedig 36 pontot mértünk, ami 2 ponttal magasabb, mint egy hónappal korábban. A kormány intézkedései tehát úgy tűnik, inkább jótékonyan hatottak az internetezők közhangulatára – azt azonban a következő hónapok felmérései mutatják majd meg, hogy a kabinet munkája valóban növeli-e az elégedettek táborát, vagy arról van szó, hogy a netpolgárok lassabban reagálnak a folyamatokra.
 
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Októberben a netpolgárok kevesebb mint kétharmada volt pesszimista, míg minden negyedik internetező úgy gondolta, hogy Magyarországon jól alakulnak a dolgok.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A választásokat követően az ország helyzetét mutató index értéke is nőtt, igaz, a főindexhez képest sokkal kisebb mértékben, mindössze 3 ponttal. Ennek megfelelően ez az index nyáron sem mozgott ennél jelentősebben – az utóbbi két hónapban azonban 1-1 pontot emelkedett, így október végén 30 pontot mértünk. Az, hogy az országindex értéke csak néhány ponttal haladja meg a választások előtti szintet, jelzi, hogy miközben a kormányváltás következtében az általános közhangulat javult, azért az ország helyzetét a netpolgárok még nem látják varázsütésre jobbnak, mint tavasszal.
Abban viszont továbbra is bíznak, hogy egy év elteltével már sokkal jobb lesz a helyzet – erre utal, hogy a várakozásokat jelző index értéke 8 ponttal haladja meg az aktuális mutatóét. (Ez a különbség szeptemberben még csak 6 pont volt, most tehát valamivel nagyobb a bizakodás; igaz, már nem akkora, mint áprilisban, amikor 11 pontnyi differencia volt a két index között.)
Az internetezők legrosszabbnak továbbra is a gazdasági helyzetet látják (ötös skálán 1,87-os átlagértékkel), és e területen várják a leglátványosabb javulást is – de pozitív tendenciára számítanak szinte minden területen, különösen az egészségügyben és az ország nemzetközi megítélésében.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg 46 ponton áll, csakúgy mint augusztusban és szeptemberben. A jövőre vonatkozó index értéke a szeptemberi 52-ről viszont újra 54 pontra nőtt, és ez 8 ponttal magasabb az aktuális mutatóénál. Az internetezők tehát továbbra is bíznak abban, hogy az új kormány azzal, hogy az ország helyzetén javít, a benne élők helyzetét is könnyebbé teszi – leginkább anyagi helyzetükben számítanak számottevő javulásra.

Míg szeptember végére szinte az összes vizsgált intézmény bizalmi indexe némiképp csökkent, addig az elmúlt hónapban épp az ellenkezője történt: a legtöbb szervezet estében kisebb emelkedést figyelhettünk meg. Két hónap távlatában tehát nem történt számottevő változás – kivételt csak a lista élén álló Alkotmánybíróság jelent, amelynél 5,5-ről 6,1-re nőtt az index értéke. A növekedés hátterében minden bizonnyal a kormány és az Alkotmánybíróság közötti affér áll, és jelzi, hogy a netpolgárok többsége fontosnak tartja az AB által betöltött ellenőrző szerepet.

A felmérést az NRC 2010. október 27-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.