Az új alkotmány elfogadása után ellenzéki körökben megindult a vita arról, hogy a Fidesz esetleges jövőbeni veresége után a leendő kormányzat miképpen tud együtt élni az új alaptörvénnyel, hogyan tudja korrigálni annak demokráciaromboló elemeit. A diskurzusok során többféle forgatókönyv született: van, amelyik alkotmányellenes „trükkel” szállna harcba, mások az alkukban hisznek, s vannak, akik a kétharmad megszerzésében.
A főleg a balliberális sajtóban és internetes oldalakon napvilágot látott különféle forgatókönyvek mind abból indulnak ki, hogy ha a Fidesz-KDNP el is veszíti a következő parlamenti választást, a nyertes nem érezheti nyeregben magát: mozgástere meglehetősen szűk lesz, a jelenleg kétharmados többséget élvező Fidesz ugyanis mindent elkövetett és elkövet azért, hogy a soron következő vezetés képtelen legyen kormányozni; az új alaptörvény jelentősen korlátozza a mindenkori végrehajtó hatalom lehetőségét, arról nem is beszélve, hogy a Fidesz kádereit is hosszú évekre kulcspozíciókban tartja a különböző állami intézmények élén. Az ellenzéki erők ugyan már ráébredtek arra, hogy összefogás nélkül, szétaprózódva a Fidesz-KDNP ellen esélytelenek (a vita ezért most már inkább arról szól, hogy az összefogás a Jobbikkal vagy anélkül valósuljon-e meg), ha összefognak és győznek is, valamit kezdeniük kell az új alkotmánnyal és annak csapdáival.
Máskülönben kormányzásuk bukásra lesz ítélve.
Alkotmányellenes "vészkijárat"
A Fidesszel szemben felsorakozó ellenzéki értelmiség, valamint a Gyurcsány-Bajnai-kormány szolgálatában álló szakértők dilemmája, hogy miképpen éljenek együtt az országra erőltetett fideszes alkotmánnyal, amit mégiscsak egy törvényes úton kétharmadot szerzett párt alkotott. Az egykor az SZDSZ kötelékében álló Eörsi Mátyás a Magyar Narancs hetilapban még áprilisban arról írt, hogy az új kormányzat semmiképpen nem élhet majd együtt az orbáni alaptörvénnyel, amit teljesen le kell cserélnie.
Feltételezve, hogy az új vezetésnek nem lesz kétharmados többsége, Eörsi egy általa is alkotmányellenesnek ítélt módszerrel hatástalanítaná az alaptörvényt: e forgatókönyv szerint az „Új Miniszterelnök” – ahogy munkába áll – népszavazást írna ki az alkotmány ügyében. A Fidesz persze arra hivatkozna, hogy ez az új alkotmánnyal ellentétes, azaz alkotmányellenes (ugyanis az alaptörvény nem teszi lehetővé, hogy ilyetén módosítsanak rajta), de ezzel az „Új Miniszterelnök” mit sem törődne, mondván: a népfelséget semmi nem írhatja felül. Eörsi szerint ezzel az érvvel a Fidesz sem tudna mit kezdeni. „Az Országgyűlés kiírja a népszavazást, az új Alkotmány pedig majd kizárja, hogy az Alkotmánybíróság ezt felülbírálja, ha ezeknek szabad volt, azoknak miért ne lenne szabad. A tét valóban nem lesz csekély, és ez morális támaszt nyújt a majdani többségnek, legalábbis így fogják érezni” – írta Eörsi Mátyás.
Meg kell várni a többséget
Csakhogy a volt szabad demokrata politikus által javasolt módszert többen éppen azért vetik el, mert alkotmányellenes. „Mindazok, akik a 2010-es demokratikus parlamenti választáson győztes és az Országgyűlésben törvényesen kétharmados mandátumtöbbséget szerzett Fidesz jogszerűen megalkotott új Alkotmányának meghaladását illegális, alkotmányellenes és jogszerűtlen úton kívánják elérni, demokráciafelfogásuk tekintetében semmiben nem különböznek a legitim többségét rosszra és rosszul használó Fidesztől” – reagált májusban Eörsi írására a Magyar Narancsban Szigetvári Viktor. A Medgyessy Péter egykori tanácsadójaként, majd a Gyurcsány-éra alatt helyettes államtitkárként dolgozó Szigetvári szerint nincs más lehetőség, csak az, hogy az ellenzék szépen kivárja, míg alkotmányozó többséget nem szerez. Ez pedig nem irreális – állítja Szigetvári –, merthogy szerinte a Fidesz leginkább abban érdekelt, hogy a maihoz hasonló, többségi jellegű vegyes választási rendszert hozzon létre a kisebb parlament keretei között. „Ez pedig lehetőséget teremt a parlamenti kétharmadra még akkor is, ha az egyéni választókerületek megrajzolása bizonyosan rövid távú politikai célokat fog követni” – jósolja.
S jóllehet Szigetvári mindezt hónapokkal ezelőtt írta, az eddig a Fideszből „kiszivárgott” választási reformjavaslatok valóban esélyt adnak arra, hogy a kétharmadot a korábbinál könnyebben meg lehessen szerezni – feltéve, ha az ellenzéki pártok összefognak. Szigetvári szerint ha nem jön össze az alkotmányozó többség, akkor az ellenzék kénytelen lenyelni a békát. „Demokrataként ekkor sem lesz más utunk, mint a jelenlegi feltételrendszeren belül politizálva, parlamentáris eszközökkel elérni az Alkotmány módosítását. Ha ehhez hosszú kormányozhatatlanságot és koalícióképtelenséget eredményező állóháború kell, akkor legyen az” – írta cikkében.
Se veled, se nélküled
Egyes vélemények a "középutat" választanák: az alaptörvényt nem alkotmányellenesen próbálnák felülírni, hanem a jobboldallal megkötendő alkukkal igyekeznének korrigálni (vagy, ha úgy tetszik, kiiktatni) az általuk legsúlyosabbnak ítélt elemeket. Ezen az állásponton van például Tordai Csaba alkotmányjogász, a Miniszterelnöki Hivatal egykori jogi államtitkára, aki a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogján írt a témában. Szerinte csak korrigálni kellene az új alaptörvényt, s ebben a korrekcióban a jobboldal is érdekelt lesz.
„Egyrészt a kétharmados törvények széles köre azt eredményezi, hogy az ellenzéknek felelősséget kell viselnie az adópolitikáért vagy az energiaügyekért, mindezt anélkül, hogy a kormányzati hatalomból részesedni tudna. Egy kicsit is racionálisan működő ellenzék ettől a fél-kormánypárti szereptől menekülni fog” – állítja. Másrészt szerinte a többségében fideszes vezetésű önkormányzatok polgármesterei is az új kormányzat mellé állhatnak majd, mivel a centralizációra törekvő Orbán-kormány a helyhatósági gazdálkodást is béklyóba akarja kötni. Tordai a „pragmatikus, a gyakorlati problémákra koncentráló” alkotmánymódosításban látja a megoldást, éppen ezért szerinte az új alkotmánynak csak bizonyos elemeit kellene megváltoztatni, míg a többit (például az alaptörvénybe tett szimbolikus ügyeket) békén lehetne hagyni.
A jobboldallal, pontosabban Orbán Viktorral megkötött alku lehetőségét egyébként Eörsi Mátyás is felvetette írásában. "Az Új Miniszterelnök informálisan felveszi a kapcsolatot Orbán Viktorral vagy az utódjával, és ajánlatot tesz: a legnagyobb ellenzéki párt járuljon hozzá az alaptörvény korlátozott módosításához, éppen csak annyihoz, amennyi a kormányzáshoz szükséges. Cserébe megmarad az alaptörvény konzervatív karaktere és szimbólumrendszere, és nem kerül sor ellen-Budai Gyula kinevezésére. Természetesen megüzeni azt is, hogy amennyiben a Fidesz nem járul hozzá az alaptörvény korlátozott módosításához, akkor megtalálja a módját a hatályon kívül helyezésének, az összes fideszes menesztésének, és gondoskodnak róla, hogy 2014 és 2015 minden hetére jusson rabláncon elvezetett fideszes politikus" – írta az egykori szabad demokrata politikus. Eörsi szerint ha "Orbán Viktor vagy utódja arra a következtetésre jut, hogy a vereség oka immár másodszor az együttműködés teljes hiánya és a mérhetetlen erőszakosság", akkor igent mond és a történet "happy enddel" véget ér.
Az Alkotmánybíróság feltette a kezét
Az mindenesetre már biztos, hogy az Alkotmánybíróság már ma sem akar/tud ebben az "alkotmányrevízióban" bármiféle szerepet játszani. A napokban a testület – noha elismerte, hogy hatáskörének szűkítésével egy ponton túl felborul a fékek és ellensúlyok elvén alapuló hatalommegosztás rendszere – úgy foglalt állást, hogy nem állapíthat meg saját maga számára jogkört az új alaptörvény felülvizsgálatára. Ezzel tehát elbuktak azok a több civil szervezettől és az MSZP-től is induló kísérletek, amelyek az Ab-től várták, hogy határozatban mondja ki: saját jogkörének szisztematikus megnyirbálása alkotmányellenes. Mindezen az sem változtat, hogy három alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg a kérdésben, mert szerintük az Ab-nek igenis joga lett volna felülvizsgálni az alkotmánymódosításokat.
