Arról a két emberről kérdezték a főpolgármestert, akiknél a 99 Mozgalom adománygyűjtésével összefüggésben házkutatást tartott a NAV.
Kérdéseket vethet fel az ügyvédi titok megőrzésével kapcsolatban az, ha egy hatóság az ügyvéd irodájában razziázik és bizonyítékokat foglal le, mint ahogy az most történt az ellenzéki mikroadományokkal kapcsolatosan. Garantálja a törvény, hogy nem sérülnek az ügyfelek jogai? Biztosak lehetünk-e benne, hogy nem kerülnek jogtalanul a hatósághoz a védett iratok? Milyen következménye lehet egy hatóság esetleges jogsértésének? Ügyvéd segítségével kerestük a válaszokat.
Karácsony Gergelyékhez a Rogán Antal-féle titkosszolgálat szerint 506 millió forint érkezett.
Az ülésre sem Karácsony Gergely, sem elődje, Tarlós István nem ment el. Előbbi a következőn ott lesz, utóbbi szerint a városvezetés csak át akarja tematizálni a történetet.
Az MSZP-SZDSZ-korszak több politikusa is a városi tulajdonú cégek igazgatóságába vagy felügyelőbizottságába került a Fővárosi Közgyűlés döntései alapján.
Tordai Csaba többek között Karácsony Gergely főpolgármester munkáját segíti majd.
Okafogyottá vált a Velencei Bizottság vizsgálata Stop Soros-ügyben, miután a két, ordítóan aggályos rész kikerült a javaslatból – mondja Tordai Csaba ügyvéd, alkotmányjogász, korábbi államtitkár. Aggályos pontok így is maradtak a tervezetben, de azok Orbán belpolitikai keménykedéséhez kellenek inkább.
Tizenkilenc kérdéses népszavazással próbálnak irányt szabni az ellenzéki tüntetéseknek a szervezők. A kérdések többsége könnyen elbukhat a hitelesítési folyamaton, arról nem is beszélve, hogy a felvetett témák túl bonyolultak, és a tizenkilenc kérdés túl sok ahhoz, hogy azonosulni tudjanak az ügyekkel az emberek.
A Fővárosi Törvényszék május második felében hiánypótlásra visszaadta a hivatalos nevén Együtt 2014 Választói Szövetség Párt bejegyzési kérelmét. A bíróság ugyan a harmincnapos törvényi határidőt jelentősen túllépve majd hetven nap után bocsátotta ki a végzését, maga a döntés azonban (noha egyes elemei jogilag vitathatóak) belül van a jogállami kereteken.
Mit tervez az „egypárti” alaptörvénnyel Bajnai Gordon kormányzásra készülő, MSZP-vel egyezkedő mozgalma? Neki mernek-e menni a kétharmaddal megválasztott személyeknek, mi lesz a legfőbb ügyésszel, vállalják-e a konfliktusokat az Alkotmánybírósággal, megszüntetik-e a Médiatanácsot, tervezik-e az ingatlanadó bevezetését? Interjú az Együtt 2014 alkotmánytervezetét kidolgozó Tordai Csabával, aki állítja, legfeljebb magától plagizálhatott a javaslat összeállításakor.
Bár kormányra kerülése után a Fidesz olyan választási törvényt terjesztett a parlament elé, amely nehezítette volna a kétharmad megszerzését, a kormánypárt két hete ismertetett koncepciója épp ellenkező előjellel írodott. Ha egy ilyen törvény fogad el ősszel a parlament, akkor 2014-ben könnyebb lesz minősített többséget szerezni - állítja Tordai Csaba alkotmányjogász. A Bajnai-kormány egykori államtitkára szerint az egyfordulós rendszer szövetségkötésre ösztönzi a pártokat, de ha erre mégsem vállalkoznak, akkor a szavazók majd rákényszerítik őket.
Az új alkotmány elfogadása után ellenzéki körökben megindult a vita arról, hogy a Fidesz esetleges jövőbeni veresége után a leendő kormányzat miképpen tud együtt élni az új alaptörvénnyel, hogyan tudja korrigálni annak demokráciaromboló elemeit. A diskurzusok során többféle forgatókönyv született: van, amelyik alkotmányellenes „trükkel” szállna harcba, mások az alkukban hisznek, s vannak, akik a kétharmad megszerzésében.