Az Együtt 2014 jogi képviselője a párt bejegyzése körüli káoszról
A Fővárosi Törvényszék május második felében hiánypótlásra visszaadta a hivatalos nevén Együtt 2014 Választói Szövetség Párt bejegyzési kérelmét. A bíróság ugyan a harmincnapos törvényi határidőt jelentősen túllépve majd hetven nap után bocsátotta ki a végzését, maga a döntés azonban (noha egyes elemei jogilag vitathatóak) belül van a jogállami kereteken.
A legfontosabb kérdés persze az új párt neve.
A bíróság jogilag aggályosnak látta a Szövetség szó használatát a névben, mert az szerinte csak az egyesületek és alapítványok szövetségére használható, a természetes személyek által alapított pártra nem. Önmagában ez a kifogás jogilag helytálló is lehetne – ha nem jegyezte volna be aggálytalanul, tartalmilag ugyanilyen jogszabályi környezetben 2003-ban a bíróság a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség nevét. Az új szervezeteknek nyilván mindig nehezebb átverekedniük magukat a jog útvesztőin, feltűnő azonban, hogy (akár a bíróság szándékától függetlenül) ez a döntés kettős mércét eredményez. Mindenesetre az Együtt alapítói a megismételt alakuló ülésen a Szövetség kifejezést elhagyták a párt nevéből.
Érdekesebb eleme a történetnek, hogy 2012 novemberében – tehát Bajnai Gordon zászlóbontása után, tőle teljesen függetlenül – Együtt 2014 Párt néven tíz magánszemély pártot alapított. Ennek a szervezetnek a bejegyzése a mai napig nem történt meg, azonban a bíróság szerint „foglalják” az Együtt 2014 nevet. A bejegyzés alatt álló párt elnöke Tiner György, egykori szocialista önkormányzati képviselő, míg alelnöke Bódás Bianka az MSZDP szóvivője. Az „igazi” E14 alapítói nem feltételezik, hogy rosszindulat vezette volna őket, akár arról is szó lehet, hogy egy kormánypárti meghackelés elől foglalták le a nyilvánosság előtt Bajnai Gordonhoz kötődő nevet. Egyelőre viszont ez a helyzet azt eredményezi, hogy az E14 ismételt alakuló ülése (szándéka szerint ideiglenesen, a helyzet jogi rendeződéséig) az „Együtt – a Korszakváltók Pártja” elnevezésre módosította a párt nevét. Szó sincs arról, hogy platformnak nevezné magát a jövőben az Együtt.
A hiánypótlási felhívás egyéb elemei nem térnek el a bírósági eljárásban megszokottaktól, azokat az Együtt annak ellenére teljesítette, hogy egyes elemeinek jogi megalapozottságáról változatlanul nincs meggyőződve. Például ha a párttörvény csak a már bejegyzett egyesületből párttá alakuló szervezetek számára írja elő vagyonmérleg készítését, akkor ezt aggályos az eleve pártként alakuló szervezetekre is kiterjeszteni – főleg, hogy a bejegyzésig nincs párt, nincsenek követelései vagy kötelezettségei, így elvben mérlege sem lehetne.
Mivel a hiánypótlás minden elemét teljesítette az Együtt, és már a bejegyzésre nyitva álló hatvannapos határidő is jócskán eltelt a kérelem bejnyújtása óta, reméljük, hogy a bíróság a közeljövőben döntést fog hozni a párt bejegyzéséről.
(A szerző ügyvéd, az Együtt jogi képviselője.)