Kérdéseket vethet fel az ügyvédi titok megőrzésével kapcsolatban az, ha egy hatóság az ügyvéd irodájában razziázik és bizonyítékokat foglal le, mint ahogy az most történt az ellenzéki mikroadományokkal kapcsolatosan. Garantálja a törvény, hogy nem sérülnek az ügyfelek jogai? Biztosak lehetünk-e benne, hogy nem kerülnek jogtalanul a hatósághoz a védett iratok? Milyen következménye lehet egy hatóság esetleges jogsértésének? Ügyvéd segítségével kerestük a válaszokat.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal november 9-én kutatást tartott egy budapesti ügyvédi irodában, ahol “adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben” foglaltak le bizonyítékokat. Sajtóértesülések szerint az érintett ügyvéd Tordai Csaba, Karácsony Gergely jogi főtanácsadója, hivatalosan ezt azonban még sem a NAV, sem Tordai nem erősítette meg.
Először a Magyar Nemzet írt a házkutatásról, akkor még feltételes módban beszéltek a főpolgármester tanácsadójáról, cikkük legfrissebb verziójában azonban már az szerepel, biztosra vehető, hogy Tordai Csaba az érintett és az ellenzék kampányfinanszírozásának ügyében vonult ki a NAV. Az azonban, hogy a hatóság razziázik egy ügyvédi irodában, számos kérdést felvethet az ügyvédi titok tiszteletben tartásával kapcsolatban.Karácsony jogi főtanácsadójánál razziázhatott a NAV a kampányadományok ügyében
Karácsony Gergelyékhez a Rogán Antal-féle titkosszolgálat szerint 506 millió forint érkezett.
“Elvileg az ügyvédi titok szent és sérthetetlen” - röviden így írta le a helyzetet Hegedűs László ügyvéd. Ezeket a kutatások szabályait részletező 2017-es, büntetőeljárásról szóló törvény is tiszteletben tartja, abban ugyanis kiemelten kezelik az ügyvédi vagy közjegyzői irodákban elrendelt kutatásokat. Ezekben az esetekben kötelező az ügyész jelenléte kutatáskor. Azt, hogy a mostani konkrét esetben ez így történt, az ügyészség meg is erősítette. Míg kutatást az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelhet el, ha az “ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adat megismerésére irányul”, akkor bírósági végzésre van szükség. Általános tapasztalat szerint ebben azt is meg szokták határozni, milyen tárgyak, dokumentumok felderítésére rendelik el a házkutatást és mit foglalhatnak le, ettől, jogszerűen legalábbis, nem lehet eltérni.
Nem mindegy azonban, milyen ügyben tartanak házkutatást. Ha maga az ügyvéd a gyanúsítottja az eljárásnak, akkor jóval szélesebb körben intézkedhet a nyomozóhatóság, mint ha ügyfele miatt szállnak ki a helyszínre. Abban az esetben, ha az ügyvédnél, mint magánszemélynél jelenik meg a nyomozó hatóság (vagyis nem az ügyvédi tevékenységével kapcsolatban vizsgálódik), akkor csak a “hatóság önmérséklete szab határt” annak, mit foglalnak le, mondta lapunknak Hegedűs és hozzátette, a pénzmosás vagy terrorizmus elleni védelem kiemelten széles teret ad akár a titkosszolgálati eszközök (például lehallgatás) használatára is a nyomozás során.
Fontos kérdés az is, miként kerülhetnek a hatóságokhoz az elektronikusan tárolt adatok: ezek esetében is ugyanaz a szabály érvényes, tehát csak az adott eljárásban releváns dokumentumokat foglalhatják le. Sok esetben már a házkutatásra laptoppal érkeznek a nyomozók és a helyszínen csak a lefoglalható fájlokat másolják át, de előfordulhat, hogy magát az eszközt is magukkal viszik, minden rajta tárolt adattal együtt.
Ezzel szemben bizonyos dokumentumok teljes védelmet élveznek, a törvény szerint ugyanis a védőügyvéd saját feljegyzéseit és védencével folytatott levelezését semmilyen esetben nem foglalhatják le.
Olyan egyébként Hegedűs szerint ritkán fordul elő, hogy jogszerűtlenül foglalnak le iratokat, de az ügyvéd ebben az esetben bíróságon tehet panaszt az ügyben, ha pedig igazat adnak neki, a nyomozóhatóság köteles megsemmisíteni ezeket a dokumentumokat, így nem lehet ezeket bizonyítékként felhasználni. Az már más kérdés, hogy attól, hogy nem lehet azt bizonyítékként hasznosítani, más szempontból sértheti egy-egy ügyfél érdekeit a lefoglalás, adott esetben például alapul szolgálhat egy feljelentéshez.
2021-ben az Átlátszó írta meg, hogy egy hasonló ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is vizsgálódott, egy törökországi ügyvédi iroda átkutatásakor ugyanis az eljárás alatt álló ügyvéd kollégáinak iratait is lefoglalták, vagyis a nyomozók nem vették figyelembe a titoktartásra vonatkozó szabályokat. Az ítélet értelmében a “házkutatás elrendelése is csak megfelelő, az ügyvéd-ügyfél bizalmat szigorúan védő biztosítékok mellett egyezménykonform” - Magyarországon ez a biztosíték például az ügyész jelenléte. Hegedűs László elmondása szerint korábban ennél a törvény jobban védte az ügyvédi titkot, a kétezres évek elején például az Ügyvédi Kamara képviselőjének is jelen kellett lennie az ilyen kutatások során. Ez a paragrafus nem csak hogy kikerült azonban a törvényből, de már lehetősége sincs a Kamarának képviseltetnie magát, egyedül az eljárásban szereplő ügyvéd által fogadott védő tartózkodhat még a helyszínen.
