A főváros megkerülésével hozzák létre a Budapesti Önkormányzati Szövetséget. Az alakuló ülésre nem hívták meg a főpolgármestert, sőt, a szervezet alapítói közt a Fővárosi Önkormányzat nem is szerepel. A BÖSZ célja a kormánnyal szembeni érdekérvényesítés lenne, miközben az alakuló ülést épp a kormányhivatal hívta össze. Tarlós a szervezetet gittegyletnek nevezte.
Nem kell a sorok között olvasni ahhoz, hogy láthatóvá váljék: a Budapesti Önkormányzatok Szövetségével (BÖSZ) újabb konfliktusforrás jön létre a kormány, a főváros és a kerületek amúgy sem felhőtlen viszonyában. Olyannyira, hogy bár az előkészítő ülésre Budapest főpolgármesterét meghívták (külföldön volt, nem tudott elmenni), a pénteki alakuló ülésre már nem, ami azt jelzi, hogy a Fővárosi Önkormányzatra nem számítanak a szövetségben.
A BÖSZ létrehozásáról június 15-én döntöttek a kerületi önkormányzatok. A szervezet megalakítását az alapszabályban azzal indokolták, hogy "az elmúlt húsz évben nem jött létre szervezett együttműködés a budapesti önkormányzatok között, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek kárát látta valamennyi kerület és egész Budapest".
A BÖSZ megalakításával párhuzamosan a kerületek sorra lépnek ki a Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetségéből, ami arra utal, hogy mégiscsak létezett már önkormányzati érdekvédelmi szervezet Budapesten. Ezt erősíti Tarlós István szerdai nyilatkozata is; a főpolgármester azt mondta: az elmúlt huszonegy évben Budapesten számtalan önkormányzati szerveződés jött már létre, érdekérvényesítő hatásuk azonban nem volt.
Nem komolyan vehető
Tarlós István szerint a főváros nélkül a BÖSZ csak egy súlytalan területi szövetség; a főpolgármester az Indexnek adott interjújában egyenesen „semmire sem jó” gittegyletnek nevezte az új szervezetet. A Főpolgármesteri Hivatal csütörtöki, a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében jelezte: „a főváros vezetése sajnos nem tudja komolyan venni a szerveződést”.
Tarlós István aggályai jogosak, figyelembe véve, hogy bár a BÖSZ alapszabálya szerint a szerveződés célja a „budapesti és kerületi érdekek hatékony érvényesítése” a mindenkori kormányzattal szemben, a BÖSZ alapszabály-tervezetét épp a Pesti Imre által vezetett Budapesti Kormányzati Hivatal küldte ki. A főváros ebből nem kapott, sőt, a Fővárosi Önkormányzat – a városházi közlemény szerint – még csak nem is szerepel az alapítók közt. Az alapszabály a BÖSZ vezetését is a kerületekhez rendeli.
Hovatovább a BÖSZ alakuló ülését is Pesti Imre hívta össze, a főpolgármester szerint jogszerűtlenül. Tarlós szerint a kormányhivatalnak annyi köze van a BÖSZ-höz, „mint a kőfaragókhoz és a balett-táncosokhoz”. A főváros vezetése „nagyon sajnálja, hogy a Budapesti Kormányzati Hivatal máris túllép a hatáskörén” – olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.
Illetéktelenül, kétségbeesve
„A jelenlegi önkormányzati törvényben az áll, hogy Budapest érdekeit a fővárosi önkormányzat képviseli. Az, hogy most a kormányzati hivatal vezetője illetéktelenül és kétségbeesetten keresi a feladatait, az engem hidegen hagy” – mondta Tarlós az Indexnek.
Tarlósnak nem ez az első konfliktusa egykori helyettesével. Pesti Imre már korábban jelezte, hogy a főváros és a kerületek mellett az általa vezetett kormányhivatal harmadik szereplőként beszállna Budapest irányításába. A hivatalvezető tarthatatlannak nevezte, hogy az önkormányzatok úgy gazdálkodhatnak a költségvetési forrásokkal, hogy abba a kormány nem szólhat bele, Pesti példaként a közlekedési ügyeket nevezte meg.
A főpolgármester erre reagálva azt mondta: „nyugodtan vigye a kormányzati hivatal a BKV-t adósságostól, metróstól”, mint mondta: a „Sétapálca-bejárató Kisszövetkezet tagjainak” annyi közük van a közlekedéshez, mint egy belgyógyásznak”; Tarlós ez utóbbival Pesti Imre eredeti foglalkozására utalt.
Új önkormányzati szövetség jön létre Budapesten
Tarlósnak nagyon nem tetszik a BÖSZ, igyekszik bagatellizálni
