Ilyen lesz az új budapesti önkormányzati-közigazgatási rendszer
Az eddig kétszintű, fővárosi-kerületi önkormányzati rendszerbe harmadik szereplőként belép a budapesti kormányhivatal delegáltja is.
A főváros kormányhivatala is komoly szerepet kaphat az új budapesti önkormányzati-közigazgatási rendszerben. Pesti Imre kormánymegbízott egy sajtóbeszélgetésen bejelentette: az általa vezetett hivatal nemrég megküldte a Belügyminisztériumnak az erről szóló szakmai háttéranyagot.
Ez azt jelenti, hogy az eddig kétszintű, fővárosi-kerületi önkormányzati rendszerbe harmadik szereplőként belép a budapesti kormányhivatal delegáltja is. Korábban a Belügyminisztérium államtitkára, Tállai András ismertette a tárca által kidolgozott önkormányzati reform koncepcióját, ezek között a fővárost érintő elképzeléseket. A tárca által kidolgozott három változat mindegyike a főváros és a kerületek közötti jelenlegi rendszer átformálásáról szól, de ezek egyikében sem szerepel a (közigazgatási hivatal alapjain felállított) budapesti kormányhivatal.
Pesti Imre kormánymegbízott erre utalva azt mondta, hogy az ő javaslatuk az egyik korábbi változathoz sem hasonlít. Az általuk kidolgozott szakmai anyag lényege, megközelítése éppen az, hogy kilép a két oldal - a kerületek és a főváros - "osztozkodásából", és egy harmadik intézménynek, a kormányhivatalnak szán komoly szerepet az új rendszerben az állami érdekek (források) védelméért.
Elmondta, hogy a szakmai háttéranyagban megfogalmazott elképzeléseik szerint lesznek olyan, jelenleg önkormányzati kézben lévő feladatok és hatáskörök, amelyek a kormányhivatalhoz kerülnek. Ezek között említette példaként a közlekedés területét, amely, mint mondta, "túlnő" a fővároson, hiszen például a BKV az agglomerációból érkezőket is kiszolgálja, ezért "egységes szervezést" igényel.
Pesti Imre úgy fogalmazott, "a kormányhivatal súlya, szerepe, jelentősége növekedni fog", elsősorban az állami források felügyeletében. Tarthatatlannak mondta, hogy az önkormányzatok a költségvetési pénzekkel úgy gazdálkodhatnak, hogy abba nem szólhat bele az értük garanciát vállaló állam. Jelezte: nem titkolják azt sem, hogy az általuk kidolgozott koncepcióban "kormányzati szándékok is megjelennek".
Utalt arra is, hogy az új alaptörvény értelmében 2012. január 1-jétől a kormányhivatalok bírósághoz fordulhatnak, ha a jogszabálysértő önkormányzati rendeleteket a települések nem módosítják, végső esetben pedig a kormányhivatal maga alkothatja meg - az adott önkormányzat helyett - az új rendeletet. A kormányhivatal mint felügyeletet gyakorló szerv a jövőben akár "menet közben", tehát a rendeletek elfogadása előtt is be tud majd avatkozni az önkormányzat működésébe, ha jogszerűtlenséget tapasztal.
Pesti Imre a kormányhivatalok felügyeleti szerepével kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy már elfogadták azt a rendeletet, amely szerint a nem állami és nem önkormányzati oktatási intézmények pénzügyi és szakmai felügyelete szeptember 1-jétől a kormányhivatalokhoz kerül. Ez Budapesten azt jelenti, hogy az ősztől több mint 300 alapítványi és egyházi iskola felügyelete a kormányhivatal szakigazgatási szervezetéhez tartozik majd.