Majd egy év telt el azóta, hogy a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot – 2008. július 18-án – a Fővárosi Bíróságra az Egymásért Alapítvány ügyében; a mintegy másfél évig tartó nyomozás eredményeképpen nyolc emberrel szemben emeltek vádat. A bíróságon június 3-án elkezdődött tárgyalás nem tartott sokáig, mivel a hatodrendű vádlott, Papp Gábor ügyvédje, Mucsy Márton bejelentette, hogy egy hét felkészülési időt kér, mert csak május 29-én kapott megbízást, s néhány nap alatt nem tudott felkészülni az ügyből. A bíró, Kenéz Andrea méltányolta a kérést, ugyanakkor etikailag kifogásolta azt, hogy a volt védő, Sáros Péter, aki több vádlott védelmét is ellátja, ugyanakkor aki a mai tárgyaláson nem vett részt, épp az utolsó pillanatban adja vissza a megbízását. A tárgyalás június 12-én, várhatóan a vádirat ismertetésével folytatódik.

Az Egymásért-ügy nyomozati iratai egyébként mintegy tízezer oldalt tesznek ki. Mint arról a hvg.hu is beszámolt, az egykor rendőrként dolgozó, majd az Egymásért Alapítványt létrehozó Földesi-Szabó László 2007 tavaszán sokat szerepelt a médiában: egyrészt a Törökországba vitt Mehmet Karcsika hazahozatala, másrészt az ex-szépségkirálynővel, Bálint Antóniával folytatott szerelmi kapcsolata miatt.

© Stiller Ákos

Az alapítvány munkájáról kialakítandó képet negatívan befolyásolta a 2007. április 13-án kipattant csempészési ügy. A pénzügyőrök az alapítványnál és több budapesti vállalkozásnál tartottak házkutatást, s több embert – köztük az Egymásért kuratóriumának elnökét, Földesi-Szabót, valamint cégvezetőket és vámügyintézőket – vettek őrizetbe, majd helyeztek előzetes letartóztatásba. Gyanújuk szerint ugyanis az alapítvány az érintett vállalkozások révén Magyarország európai uniós csatlakozása után, 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.

A vám- és pénzügyőrség szerint csaknem 8500 tonna árut – elsősorban konzervet – importáltak, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Európai Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfa-mentesen vámkezeltették az élelmiszert, amelyet az alapítvány ténylegesen nem vett át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesített. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.
 
A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György és az alapítvány jogtanácsosa – az NBH egy volt munkatársa –, Simon Ibolya, akik ellen nem indult büntetőeljárás. A történtek után csatlakozott az alapítványhoz az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos, s az előbb említettekkel együtt – az Egymásért honlapja szerint – jelenleg ő is a kuratórium tagja.

Az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára, ellenzéki kezdeményezésre, parlamenti vizsgálóbizottság is alakult. A testület előtt Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta, hogy az alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe akkor, amikor az uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, s kiderült többségük egyetlen ügyfélhez, az alapítványhoz köthető.

Bencze József tábornok, jelenleg országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen beszámolt arról is, hogy Földesi-Szabó mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
   
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott abban az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért Alapítvány későbbi létrehozójának apját, Jakubinyi Róbertet. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.

Az esetről Bencze annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette. Földesi-Szabóról Bencze elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.

A bizottság meghallgatta Földesi-Szabó Lászlót is, aki az alapítvány megalakulásával kapcsolatban elmondta, hogy azt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori parancsnoka kezdeményezte, s a céljuk az volt, hogy így segítsenek a rászorulóknak, főleg gyerekeknek. A közhasznú szervezet létrehozásának mélyebb okairól csak akkor tud nyilatkozni – tette hozzá –, ha megkapja a felmentést a titoktartási kötelezettség alól.

Földesi-Szabó sok mindenről nem beszélt © Stiller Ákos

A kuratóriumi elnök beszámolt arról is, miként lehetséges, hogy a 100 ezer forintos tőkével létrehozott kiemelten közhasznú szervezet néhány év alatt több százmillió forint támogatást kapott, illetve tudott továbbosztani. Közölte: nem kellett támogatókat keresniük, mert Mehmet Karcsika elhíresült ügye miatt a médiában való sorozatos szereplés megfelelő PR-t biztosított ahhoz, hogy a támogatók maguk jelentkezzenek és tegyenek felajánlásokat. Ennek köszönhetően – derült ki – az alapítvány 2005-ös záróegyenlege, 27 millió forint volt, tízszerese  az előző évinek, 2006-ban pedig 602 millió forinttal, illetve 2007-ben 900 millió forinttal zárták az évet.

Földesi-Szabó kifejtette azt is, hogy az ügyben jogértelmezési problémával állnak szemben, mivel szerinte az élelmiszert eladhatták – a vámmentesség továbbra is fennállt –, csak a kapott összeget karitatív célokra kellett fordítani. Ezt pedig  az Egymásért Egy-Másért Alapítvány teljesítette is. Mint elmondta, egy magyar élelmiszer-üzletlánc cégcsoportja 900 millió forinttal támogatta az alapítványt, ezzel járultak hozzá a családon belül erőszakot elszenvedett áldozatok segítésére szolgáló országos hálózat létrehozásához. Kérdésre válaszolva közölte, hogy az alapítvány számlájáról a VPOP 20 millió forintot foglalt le. Arról viszont nem tett említést, hogy  az  Egymásért Alapítvány számlájára átutalt 27 millió NBH-forinttal mi lett.

A Szilvásy-kapcsolat

Számos kérdés firtatta az alapítvány és a Szilvásy-család kapcsolatát. A  kuratórium elnöke erről úgy nyilatkozott, hogy Szilvásy Péter grafológust az alapítvány egyik programja kapcsán, Dobó István maradványainak felkutatása során ismerte meg. Szilvásyt kérték fel ugyanis, hogy végezze el a régi dokumentumokon szereplő Dobó-aláírások eredetiségének vizsgálatát. A grafológus ezt következően lett részese az Egymásért Alapítvány Talentum-programjának, s kapcsolódott be a tehetséges gyermekek kiválasztásába.

Evidensnek tartotta, hogy egykori rendőrként támogatta a volt belügyi kórházat, s ismerte az intézményt vezető Szilvásy Istvánt. Találkozott Szilvásy Györggyel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszterrel is – tette hozzá –, de erről további részleteket nem közölt,  arra hivatkozva, hogy ez a „titokkörbe tartozik”.

A bizottság elnöke, a fideszes Demeter Ervin az NBH és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolatáról azt mondta, rendezetlen és tisztázatlan, mivel megvannak a törvényes lehetőségei és belső szabályai annak, hogy titokban végezzen tevékenységeket a szolgálat. Kijelentette: „szabálytalan, és, megkockáztatom, jogszerűtlen” az NBH és a kiemelten közhasznú szervezet kapcsolata. Úgy vélte, ezt ismerte el a volt főigazgató, Galambos Lajos, amikor lemondott a posztjáról. Mint hozzátette: a volt titkosszolgálati vezető elismerte ezt, de bővebben nem kívánt erről beszélni.

Demeter úgy vélte, hogy az NBH egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György korábbi meghallgatásán elhangzottak azt a látszatot keltették, miszerint a VPOP-nél meg lehet venni vámeljárásokat. Ám semmi erre utaló nyomot nem találtak az NBH irataiban, és határozottan tiltakozott a gyanúsítás ellen a VPOP parancsnoka, Nagy János. Demeter hozzátette: Gyarmati a bizottság előtt azt is kijelentette, hogy „az alapítvány ellen indított büntetőeljárás a VPOP bosszúja volt”.

A bizottság 2009 januárjában elfogadott közös jelentése – amelyet egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadott el – megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak, de az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen „kockázatos” volt.

A vádlottak egyébként tagadták a terhükre rótt cselekményeket, és ártatlanságukat hangoztatták. Földesi-Szabó László egy korábbi, a hvg.hu-nak adott interjújában azt állította, hogy az Egymásért Alapítvány kapcsán elindult nyomozásnak „személyes okai voltak, amit persze feketén-fehéren nem tudok bizonyítani, de az egésznek boszorkányüldözés jellege van”.