Földesi-Szabó beszél, de nem a nemzetbiztonsági nexusról
Jogvita és a hatóságok jogsértései – ezt a két dolgot hangsúlyozta ki az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügye kapcsán szervezet kuratóriumának elnöke, Földesi-Szabó László. Úgy véli, személyes és politikai okokból indult „hadjárat” a lejáratásukra. Az alapítvány és az NBH kapcsolatáról azonban továbbra sem beszélnek, mondván: azzal államtitkot sértenének.
Az alapítvány működése egyelőre nincs veszélyben, sőt a céladományként kapott a 635 millió forintból egy újabb programot indítottak el – állítja Földesi-Szabó. „A családon belüli erőszak áldozataira gondolva – amely egyébként a lakosság tíz százalékát érinti – határoztuk el, hogy olyan országos intézményhálózatot, krízisközpontot, hozunk létre, ahol a rászorulók egy időre meghúzódhatnak, s biztonságban lehetnek a bántalmazóval szemben” – számolt be Földesi-Szabó László arról a kezdeményezésről, amelynek keretében az első szociális intézmény kapuit szélesre tárták Nyíregyházán február közepén.
Kérdésünkre, hogy mi késztette a szépszámú egykori titkosszolgálati vezetőt arra, hogy egy karitatív alapítványba vállaljon tisztséget, Földesi-Szabó így felelt: „a bennünk lévő szociális érzékenység alapozta meg az alapítvány létrehozását”. Ám azt, hogy mégsem csak ennyiről van szó, jól jelzi az, hogy az NBH és a közhasznú szervezet közötti kapcsolatra vonatkozó kérdéseinkre nem kapunk választ, mondván: azok államtitoknak minősülnek. Így azt sem tudjuk meg, hogy ha az alapítvány nem volt az NBH fedőszerve, akkor vajon milyen jogviszonyban állt egymással a két szervezet?
Azt is megemlítette a kuratórium elnöke, hogy jóval, az Egymásért alapítvány megalapítása után, felmerült annak lehetősége, hogy külföldről is kapnának adományokat. Ekkor jogászokkal, köztük vámjogszabályokban is jártas szakemberrel ültek le, hogy tisztában legyenek azzal, milyen lehetőségei vannak például, a Távol-Keletről behozott termékek jótékonysági célra való felhasználására. Természetesen szükség volt az értékesítésre, mert mint Földesi-Szabó László megjegyezte: „babkonzervvel és ananászbefőttel nem sokat enyhíthettünk a rászorulók helyzetén, de nem is házalhattunk vele a vállalatoknál, hogy ki venné meg, hogy így teremtsünk anyagi alapokat, az alapítványi céljaink megvalósítására.”
3893/88/EGK rendelet 65. cikk |
Árucikkek jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részre és egyéb fogyatékos személyeknek szánt árucikkek Általános célokra (1) a következő termékek importvámtól mentesen hozhatóak be, amennyiben ez nem vezet visszaélésekhez, vagy nem torzítja jelentősebb mértékben a versenyhelyzetet: a) állami szervezetek vagy más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek által importált alapvető szükségleti cikkek – élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű és ágynemű –, amelyek a rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztását jóváhagyták az illetékes hatóságok; b) minden fajta árucikkek, amelyeket egy harmadik országban letelepedett szervezet vagy személy ingyenesen és a feladó részéről bármilyen kereskedelmi szándék nélkül küldött az illetékes hatságok által jóváhagyott állami szervezetek, illetve más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére, hogy alkalmi jótékony célú rendezvényeken a rászoruló személyek javára szolgáló anyagi alapok teremtésére használják. |
„Ugyanakkor van egy másik pont, és mi erre hivatkozunk. Ez kimondja, hogy ha a termék közvetlenül nem használható fel, akkor értékesíthető, és az ebből befolyt összeg az alapítvány céljaira felhasználható. A jogszabály pedig arról is rendelkezik, hogy a közhasznú szervezet eladhatja az árut, s az érte kapott összeget nem kell az alapítvány céljaira felhasználni. De ebben az esetben köteles bejelenteni ezt az illetékes hatóságoknak, és meg kell fizetnie utána a közterhet. Amennyiben pedig a bejelentést elmulasztják, akkor sem jár érte büntetés, mert ezt a jogszabály nem szankcionálja, főleg nem minősíti bűncselekménynek. Az áfát a Herba átutalta a költségvetésbe” – hangsúlyozta Gyarmati György, az alapítvány főtitkár. A kuratórium elnöke pedig hozzátette, hogy a Herba cég az eddigi értékesítésből 245 millió forintot utalt át az alapítvány számlájára, amiből jelenleg karitatív tevékenységüket folytatják. Tavaly erre kuratóriumi döntések alapján 133 millió forintot használtak, így csak mintegy 112 millió forinttal kell elszámolniuk a VPOP felé.
A büntetőeljárásra kitérve Földesi-Szabó elmondta, hogy még 2006 szeptemberében közigazgatási eljárást indult ellenük, s ez az ellenőrzés épp arra az időszakra és bejött árumennyiségre vonatkozott, amelyre aztán a 2007-ben a VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága is vizsgálatot kezdett. „Amikor április 13-án letartóztattak minket, akkor arra hivatkoztak, hogy összebeszélünk, és bizonyítékokat tüntetünk el, holott ezt már a közigazgatási eljárás során is megtehettük volna, ha úgy akarjuk. Erre azonban nem volt szükség, hiszen mindent legális szerződések alapján, a jogszabályok figyelembevételével csináltunk. Ez az ügy egyébként a bíróságon van, mert megtámadtuk a többször hozott, törvénytelen határozatokat” - kombinál Földesi-Szabó.
„A nyomozás elindulásának személyes okai voltak, amit persze feketén-fehéren nem tudok bizonyítani, de az egésznek boszorkányüldözés jellege van” – bizonygatta Földesi-Szabó, aki jónak tartja a magyar törvényeket, csak azokat – mint hangsúlyozta – be is kellene tartania mindenkinek, még a jog alkalmazóknak is. „Jogsértések közül néhány: Házkutatást tartottak az adományozóknál, illetve szinte minden kedvezményezettünket arról faggatták, hogy megkapták-e a pénzt vagy az egyéb adományokat. Ha nem így lenne, akkor csalás történt volna, de abban nincs jogosítványa nyomozni a hatóságnak. Akadt olyan óvoda, ahol azt ellenőrizték a pénzügyőrök, hogy valóban megkapták-e a kb.: 50 darab joghurtot. Ha mi elírnánk valamit, akkor rögtön az lenne a vád, hogy félrevezetnénk a hatóságot, de a bírónő, aki a nevemhez egy másik gyanúsított, Pongó Sándor személyes adatait csatolta egy autó zár alá vételéhez, csak elírást követett el.”
Földesi-Szabó mindehhez hozzátette, hogy a VPOP eljárásával egy időben a közhasznú szervezetek törvényességi felügyeletét ellátó Fővárosi Főügyészség Magánjogi Főosztálya is vizsgálatot folytatott le az alapítványnál, s csak azt a hibát találták, hogy az NBH egykori vezetőjének, a már elhunyt Nagy Lajosnak a neve benne maradt az alapító okiratban, igazából más komolyabb hibát nem észleltek - szól Földesi-Szabó értelmezése.
Az alapítványnál az APEH is „járt”. Az adóhatóság egyrészt ellenőrzné a könyvelésüket, de a papírok még a VPOP-nál vannak; másrészt minden gyanúsítottal szemben vagyonosodási vizsgálatot indított.
Csikász Brigitta – Dezső András