Az NRC Piackutató több mint három és fél éve méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. A gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet.

A kérdés az volt, az új miniszterelnök és az új kormány beiktatásával is folytatódik-e a csökkenő tendencia (elérve ezzel az egyszámjegyű indexértéket), vagy az események hatására a pesszimizmus mérséklődését (és ezzel párhuzamosan az index növekedését) figyelhetjük majd be. Legutóbbi felmérésünk az utóbbi forgatókönyv bekövetkezését igazolja: az index egyetlen hónap alatt 8 pontot emelkedett, és április végén a (természetesen még mindig alacsony) 18-as szinten állt.

Az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány áprilisban 9 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan csökkent a pesszimisták aránya, de még mindig 87 százalék látja borúsan az események alakulását.

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
	február	március	április
Optimista Egyértelműen vagy inkább jól alakulnak a dolgok	4%	2%	9%
Nem tudja megítélni	2%	2%	4%
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok	94%	96%	87%

Pontozás

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg.

Az index 8 pontos emelkedése természetesen azt jelenti, hogy minden demográfiai szegmensben nőtt az optimizmus – ugyanakkor a rendszerint egyébként is optimistább férfiak, budapestiek és 50 felettiek körében az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett az index. A férfiak körében 21, a nők körében 14 ponton áll, a fővárosban élők esetében szintén 21, a legidősebb korosztályon belül pedig 23 pontot mértünk.

	Az ország jelenlegi helyzete	Az ország várható helyzete egy év múlva
2008. V.	27	29
2008. VI.	28	30
2008. VII.	28	31
2008. VIII.	30	31
2008. IX.	28	27
2008. X.	26	27
2008. XI.	24	25
2008. XII.	27	28
2009. I.	25	25
2009. II.	23	22
2009. III.	22	23
2009. IV.	24	25

Módszertan

A felmérést az NRC 2009. április 28-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.

A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. A főindex csökkenésével párhuzamosan az ország helyzetére vonatkozó mutató is emelkedett; igaz, ebben az esetben csupán 2 pontos növekedés következett be. A netpolgárok valamivel jobbnak látják az ország gazdasági helyzetét és nemzetközi megítélésünket, mint egy hónappal ezelőtt, de még mindig ezt a két tényezőt ítélik a legrosszabbnak (ötös skálán 1,46-os, illetve 1,76-os átlagpontszámot adtak ezekre a tényezőre). Az internetezők mind a gazdaság, mind a külföldi megítélés esetében további javulásra számítanak a következő egy évben, a szociális ellátásban azonban a jelenleginél rosszabb állapotot prognosztizálnak. Összességében úgy látják, egy év múlva valamivel jobb lesz az ország helyzete, amit a várakozásokat jelző index 25-ös értéke mutat.

	Az egyén jelenlegi helyzete	Az egyén várható helyzete egy év múlva
2008. V.	49	52
2008. VI.	49	54
2008. VII.	49	54
2008. VIII.	51	55
2008. IX.	49	52
2008. X.	48	49
2008. XI.	49	49
2008. XII.	48	50
2009. I.	48	49
2009. II.	42	44
2009. III.	44	46
2009. IV.	45	46

A kutatás során az internetezőket arra is megkérték, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok szempontjából. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), fenruárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A csökkenés nem folytatódott, sőt az index értéke március végére 2 ponttal, áprilisban pedig további 1 ponttal nőtt. A netpolgárok tehát már valamelyest a saját bőrükün is érzik a válság hatását, de személyes helyzetüket még mindig sokkal jobbnak ítélik, mint az országét. Ráadásul továbbra is bíznak abban, hogy egy év múlva jobb helyzetben lesznek, mint most; erre utal a várakozások index 46 pontos értéke. Anyagi és munkával kapcsolatos helyzetükben is számítanak pozitív folyamatokra, igaz, komoly javulást nem várnak.

A közhangulat nagymértékű javulása ellenére az intézmények iránti bizalom nem változott jelentősen – a legtöbb intézmény esetében statisztikai szempontból nem szignifikáns, egy-két tizedpontos csökkenést regisztráltunk. A bizalmi index egyedül a kormány esetében lett magasabb: 2,2-ről 2,4-re nőtt, ám a kabinet még ezzel az értékkel is a bizalmi rangsor utolsó helyeinek egyikén maradt.

Intézmények bizalmi indexe (10-es skálán)
	március	április	változás
ENSZ	5,1	4,9	le
Alkotmánybíróság	4,9	4,9	-
Európai Unió	4,8	4,7	le
NATO	4,8	4,7	le
Bíróságok	4,6	4,4	le
Ügyészség	4,4	4,2	le
Rendőrség	4,2	4,1	le
Civil szervezetek	4,2	4,2	-
Ombudsmanok	4,1	4,0	le
Köztársasági elnök	4,0	4,0	-
Önkormányzatok	3,9	3,9	-
Egyházak	3,8	3,7	le
Parlament	2,3	2,3	-
Kormány	2,2	2,4	fel
Politikai pártok	1,9	1,9	-