A középszintű írásbeli érettségi két, egymástól jól elkülönülő részből állt. Az első egy szövegértési feladatsort tartalmazott: a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás kapcsán született interjú Nádasdy Ádám nyelvésszel a nyelv változásáról. A feladatok részben a beszélők és a közvélekedés álláspontjának tisztázására irányultak (például szegényedik vagy gazdagodik a magyar nyelv), részben az interjú szövegformálására, az abban előforduló szóképek megértésére. Erre a részre 60 perc állt rendelkezésre, s maximum 40 pont volt adható érte.

Az írásbeli vizsga másik összetevője szövegalkotási feladat volt. Ez áll közelebb a "hagyományos" érettségihez: 3 órában, 60 pontért három feladat egyikét kellett megoldani. Ezek közül az érvelési feladat Ancsel Éva egy bekezdése alapján annak kifejtése volt, hogy a technika XX-XXI. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén önálló gondolkodását (mennyiben erősítik, illetve gyengítik a gondolkodás eredetiségét, miként változnak meg például kulturális szokásaink a készen kapott elemektől).    

Műelemzésre Petelei István A könyörülő asszony című novelláját lehetett választani, a vizsgázóktól a mű lélektani folyamatainak, illetve az azokat megjelenítő eljárásoknak a kibontását várták. A magyar novella történetének ebből a korszakából való, hasonló problematikájú művek részét képezik a középiskolai anyagnak; a kitűzött szempontok alapján jól megközelíthető ez a szöveg.

Az összehasonlító műelemzés Berzsenyi Dániel Horác című költeményének, és Vas István - szintén Horatiust idéző - Vides ut alta stet című versének összevetése volt. A feladat a jól érzékelhető közös motívumok hasonló és eltérő felhasználásának bemutatását kérte.

Az emelt szintű írásbeli érettségin 4 óra állt a vizsgázók rendelkezésére: ez alatt 4 különböző típusú feladatot kell
megoldani, ennek a vizsgarésznek is 100 az összpontszáma. A 40 pontos nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Ottlik Géza A Nyugatról szóló esszéjének egy részletére épült. A feladatok egy része teszteli a vizsgázók szövegértését, más részük a szöveg kapcsán feltett kérdésekkel az irodalmi és nyelvi műveltséget vizsgálja (például más szerző rokon témájú szövegének idézésével). A műelemzési feladatban (25 pont) József Attila Ha a hold süt... című verséből a tavasz motívum sajátosságait, az évszaknak a szokásostól eltérő megjelenítését kellett feltárni. A reflektálás (20 pont) Borgesnek egy metaforákról szóló tanulmányrészletét közli, s arról várt a vizsgázótól saját, irodalmi példákkal is igazolt véleményt. A gyakorlati írásbeliség feladata (15 pontért) egy fiktív olvasói levél megírását várta egy elképzelt szerkesztőségnek arról, hogy a felszínes, igénytelen cikkek terjedése káros következménnyel is járhat.

A Magyartanárok Egyesülete szerint kitűnőek voltak az idei magyar írásbeli érettségi tételek - mondta Arató László elnök, aki kiválónak nevezte a középszintű szövegértési feladatot, amely Nádasdy Ádámnak a Mindentudás Egyetemén tartott egyik előadáshoz kapcsolódott. Arató László szerint a szöveg izgalmas, érdekes, az ahhoz kapcsolódó feladatok pedig világosak, pontosak voltak. Petelei István novellájáról azt mondta, bár az nem tananyag, de magát "elemzésre kínáló" írás; aki megtanult szöveget elemezni, meg tudta oldani a feladatot. A szakember helyesnek tartotta, hogy nem olyan novella elemzése volt a feladat, amelyet korábban az órán tanultak a diákok, s mint mondta, nem fontos az életművet ismerni az elemzéshez.

Hasonlóan kiváló feladatnak nevezte Berzsenyi Dániel és Vas István költeményeinek összehasonlító elemzését. Hozzátette: a feladat könnyebb, mint amilyennek látszik. Jónak tartotta Ancsel Éva egy bekezdése alapján annak kifejtését, hogy a technika XX-XXI. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén önálló gondolkodását. Erről biztosan lehet írni - mondta. Fontosnak tartotta azonban, hogy a diákok tudják, a tanárok "az imbolygó gondolatmenetű locsogást" nem fogadják el.

Arató László jó véleménnyel volt az emelt szintű tételekről is. Jónak tartotta az Ottlik-szöveget és a Nyugattal kapcsolatos műveltségi tesztet. Azt mondta, hogy ezekkel valóban az irodalmi tudást mérték. József Attila Ha a hold süt... című versének elemzését igényes, emelt szintre való feladatnak nevezte, s véleménye szerint az olvasói levél is olyan feladat, amelyen gondolkodni kell. A szervezet elnöke szerint ugyanakkor probléma, hogy "a gyakorlati írásbeliséggel" kapcsolatos feladat emelt szinten jelent meg és nem középszinten. Úgy vélte, az idei feladat is kifejezetten középszintű, s nem szakfeladat volt. Arató László gondot látott a középszintű szóbeli tételeknél is: azok szerinte túlzottan szerzőcentrikusak, régimódiak és nem tematikusak.

A kétszintű - vagyis a közép- és emelt szintű - érettségi rendszere 2005-ben lépett életbe. 2005-ben a középszintű érettségin a szövegértési feladat Láng István Környezetvédelem, fenntartható fejlődés című, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás értelmezése volt. Ezt követően egy plakát szövegének és képének összefüggéseit kellett értelmezni, valamint a témával kapcsolatos vitában érvelni. A szövegalkotás feladatban választani lehetett: egy Kaffka Margit-szöveg igazságtartalma mellett, vagy ellen kellett érvelni, vagy pedig Mikszáth Kálmán Szegény Gélyi János lovai című novelláját kellett értelmezni. Harmadik lehetőségként Kosztolányi Dezső Beírtak engem mindenféle Könyvbe és József Attila Levegőt! című verseiből kidomborodó kiszolgáltatottság- érzést hasonlíthatták össze a diákok.

Az emelt szintű vizsga ebben az évben József Attila Karóval jöttél című versének elemzése, Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba című versének értelmezése volt, valamint annak kifejtése, hogy a Milan Kundera Elárult testamentumok című művéből származó idézetben hogyan domborodik ki a humor jelentőségének. A gyakorlati írásbeliség feladat szerint a vizsgázó egy diákköltőket és írókat bemutató honlaphoz toboroz szerzőket, ehhez kell egy körlevelet megfogalmaznia.

A 2006-os középszintű érettségi szövegértési részén Horn Gergely ökoturizmussal foglalkozó írását értelmezték a tanulók, ehhez kapcsolódóan oldottak meg feladatokat. A szövegalkotás feladatok között egy részlet állt Umberto Eco A rózsa neve című világhírű regényéhez írt széljegyzetéből, az érettségizőnek ehhez kellett esszét írni. A másik lehetőség Márai Sándor Halotti beszédén keresztül az emigráns lét elemzése, a harmadik pedig Vajda János és Juhász Gyula egy-egy költeményének összehasonlító elemzése.

A 2006-os emelt szintű vizsga műveltségi feladatsorában először Petőfi Sándortól Az apostol egy részletét kellett elemezni, azt követően pedig Ady Endre Krónikás ének 1918-ból című versét. A kifejtős részben a műfordítás létjogosultsága mellett, vagy azzal szemben kellett érvelni. Végül egy beszédet kellett írni, amely az egészségmegóvás fiatalkori problémáiról szól.

Tavaly, vagyis 2007-ben a középszintű írásbeli vizsga szövegértési tesztjén Heltai András Hangulat – vagy heuriger?... című művének értelmezését kérte. Továbbá vagy érveket kellett sorakoztatni arról, hogy kiszoríthatják-e az elektronikus adathordozók a hagyományos könyveket, vagy Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novelláját elemezhették a diákok, harmadik lehetőségként pedig Csokonai Vitéz Mihály Az eleven rózsához és Ady Endre Meg akarlak tartani című költeményét összehasonlítva elemezni.

Ugyancsak tavaly az emelt szintű érettségi nyelvi-irodalmi feladatsora egy Kosztolányi-vers elemzésével indult, majd Krúdy Gyula A szerelmi bűvészinas című elbeszélésének hangnemét elemezteti, illetve egy, a történelmi és az irodalmi szövegek hasonlósága, avagy különbözősége mellett kellett érveket kifejteni. Utolsóként pedig a nyelvtörvény üzletfeliratokkal foglalkozó passzusának megvalósulását kellett összevetni a belvárosi üzletek portálján felbukkanó, idegen hangzású és zagyva kiírásokkal.