Fradidrukkerek. Száz év után másodosztály © Túry Gergely

"Sírógörcsöt kapok" - ezekkel a szavakkal nyújtotta át az NB II keleti csoportjának sorsolását Haáz Ferenc, az FTC felnőtt labdarúgócsapatának technikai vezetője az együttes (lapzártánk óráiban még szerződés nélküli) edzőjének, Gellei Imrének a klub múlt csütörtöki sajtótájékoztatója alatt. A futballvezető elkeseredettsége nyilván nem annak szólt, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fellebbviteli licencadó testülete által három nappal az NB I-es bajnokság kezdete előtt egy osztállyal lejjebb sorolt Fradi a második vonal adott csoportjának elvileg két legerősebb csapatát - az elmúlt szezonban harmadik Jászapátit és a második Szolnokot - kapta ellenfélül az első két fordulóban. Sokkal inkább annak, hogy az immár több mint száz éve megszakítás nélkül első osztályú zöld-fehérek számára idegenül hangzó, nem kifejezetten szponzorvonzó Tuzsér, Karcag vagy Vecsés ellen kell felkészíteni az aranylábú fiúkat az Újpest, az MTK vagy a Debrecen helyett. Nem is szólva Bőcsről, amelynek nevére "hát ez meg mi?" kifakadással reagált egy, a sorsolást Gellei mellett elkeseredetten szemlélő, bennfentes benyomását keltő úriember, aki utóbb némileg megnyugodva konstatálta, hogy ott van az NB I névszponzoraként is ismert sörgyár.

A Fradi visszasorolását megelőző procedúra - amely három nappal a Borsodi Ligának nevezett első osztályú bajnokság indulása előtt ért véget - komolysága az idézett úr földrajzi ismereteivel vetekedett. Az NB I-ben való indulás feltétele, hogy az ott indulni szándékozó labdarúgócsapatot működtető gazdasági társaság megfeleljen az úgynevezett klublicencszabályzatnak (lásd erről Magyar kuriózumok című írásunkat a 80. oldalon). A bohózat azzal kezdődött, hogy az elsőfokú licencadó testületnek az FTC-t elutasító május 10-ei határozata után május 31-én másodfokon - az első fokon szintén megbukott Honvédhoz, REAC-hoz, Sopronhoz és Váchoz hasonlóan - a Fradi is megkapta a bajnokságban való indulás jogát. De csak azzal a feltétellel, hogy rendszeresen - minden hónap 5-éig és 20-áig - beszámol az általa használt terület hasznosítására a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által kiírt pályázatra jelentkezett befektetővel folytatott tárgyalásairól, illetve a csapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. vagyoni helyzetéről.

A szabályzat szerint a bajnokságban azok a klubok vehetnek részt, amelyek május 31-éig megszerzik a licencet. "Nem véletlen a május 31-ei határidő, idő kell ugyanis, hogy a következő szezon kezdetéig a klubok megkössék a szerződéseket a játékosokkal, a szakmai stábbal és a szponzorokkal" - magyarázta a HVG-nek Petró László, az FTC jogásza. Bár a másodfokú testület döntése elvileg jogerős és megfellebbezhetetlen, a május 31-ei határozat nem bizonyult annak. Ráadásul július 11-én a fellebbviteli licencadó testület (amelynek névsorát az MLSZ titkosnak tekinti) újból összeült, és megvonta a licencet a Fraditól -, ám ezúttal is nyitva hagyta a fellebbezés jogát. Az már csak hab a tortán, hogy ezek után július 17-én ismét aktivizálta magát a fellebbviteli testület, és formai hibára hivatkozva visszavonta hat nappal korábbi határozatát; azaz ismét életbe lépett a május 31-ei, a Fradinak kedvező verdikt.

Ekkor eszmélt fel az MLSZ, és július 19-én feloszlatta a másodfokú testületet. Ezt Helmeczy László MLSZ-alelnök - korábban országgyűlési képviselő, jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés tagja - azzal indokolta a Nap-kelte című televíziós műsorban: "ordított, hogy nem lehetett volna megadni" a rajtengedélyt, mivel a Fradi helyzetében semmi sem változott a licenc megtagadása óta. Ezért ő "tűrhetetlen pozitív diszkriminációként" értelmezte a szélnek eresztett testület megengedő döntését. Az MLSZ sebtében új bizottságot állított fel, amely múlt kedden késő este bejelentette, az FTC nem kap licencet. Az új testület szintén "titkosított" tagjai közül lapzártánkig csupán Laczkó János fedte fel magát, aki úgy nyilatkozott: ha az NB I kezdete után következett volna be az FTC csődje, a csapatot nem egy, hanem két osztállyal kellett volna lejjebb sorolni, és az egész bajnokság felborult volna.

"Minden május 31-e utáni határozat jogellenes, az MLSZ elnökségének pedig nincs hatásköre a tőle független másodfokú testület feloszlatására" - így szól az FTC jogi álláspontja. Petró úgy véli, az MLSZ elnöksége nem is ismerheti a licencdokumentációt, mivel e testületnek az UEFA szabályai szerint a nemzeti szövetségtől függetlenül kell működnie. "Az MLSZ május 26-án kihirdetett alapszabálya szerint ha a magyar labdarúgás érdekeivel ellentétes, jogellenes döntéseket hoz egy testület, akkor a szövetségnek közbe kell avatkoznia" - mondja erre Kisteleki István, akinek nyilatkozataiból azért a példastatuálás szándéka is kicseng. Az MLSZ-elnök a Klubrádió egyik műsorában felrótta, hogy az FTC-t egyre drágábban működtették, például egymás után küldték el az edzőket, nem számolva a szerződésbontás - és az azt követő perek - anyagi következményeivel. Annyi mindenesetre a legutóbbi, hozzáférhető cégadatokból is kiderül, hogy az FTC a 2003-as évet 580 millió forintos, a 2004-est pedig 180 milliós mínusszal zárta, 553 millió forintos jegyzett tőkéjét pedig 2005 márciusában 20 millióra kényszerült leszállítani.

A tőkevesztés tényétől függetlenül a Fradi perel, egyszerre fordult bírósághoz, ügyészséghez és az UEFA-hoz. Az NB I a múlt pénteken azonban már elkezdődött, a futball ügyeiben járatosak ezért is kétlik, hogy a klub jogi eszközökkel vissza tudja magát verekedni az élvonalba. Az már fogósabb kérdés, hogy egy esetleges kártérítési perben születhetne-e a Fradi számára kedvező ítélet, a szponzorok ugyanis a másodosztályú szereplésért vélhetően kevesebbet fizetnek. A fő támogató T-Mobile által az FTC Zrt.-be delegált igazgatósági tag, Hermány Csaba - a Magyar Telekom Nyrt. távközlésjogi osztályának vezetője - a döntést követően azt nyilatkozta: a cégcsoport "biztosan nem tudja ugyanazokat a feltételeket biztosítani, mint az élvonalban", de a szponzorálás lehetőségét nem zárta ki. Lapzártánkig a távközlési cégnél mindenesetre még tanulmányozták az új helyzetet.

A fő kérdés persze az, megfelelt-e az FTC a licencfeltételeknek. Azt pedig még a most lejjebb sorolt klubnál is elismerik, hogy nem. Mást nem is tehetnének, hiszen az alkalmazottaknak több mint féléves bérrel tartoznak, a játékosokkal pedig a tartozások átütemezéséről szóló papírokat írattak alá. A legnagyobb gond, hogy az egyébként több mint 460 millió forint éven belüli kötelezettséggel terhelt FTC Zrt. saját tőkéje negatív: mínusz 470,5 millió forint. Ez a licencszabályzat szerint kizáró ok, bár létezik benne egy úgynevezett B kritérium is, amely alternatív lehetőségeket kínál föl a teljesítésre. Ezzel nem is először élt volna a Fradi: amikor a Fotextől 350 millió forintos adóssággal vették át a futballcsapatot, vállalták, hogy a Gera Zoltán eladásából befolyó összegből rendezik pénzügyeiket. Most pedig az Üllői úti ingatlan hasznosításából nekik járó összeget ajánlották fel fedezetként. "Akkor elfogadták, most nem" - panaszolta Kácsor Attila, az FTC ügyvezető elnöke.

Egy korábbi futballvezető ugyanakkor azt súgta meg a HVG-nek a Fradi korábbi licencszerzéseiről, hogy amikor nyolc-tíz klubot is hiánypótlásra köteleztek a rajtengedély kiérdemlése érdekében, általános gyakorlat volt, hogy csupán az FTC dossziéját vizsgálták meg. Ha ugyanis a Fradit az ebben szereplő tények alapján nem merték kizárni, fölösleges lett volna más aktákat is felcipelni az ülésre, elvégre a Fradihoz viszonyítva a többiek szinte simán vették az akadályt. Most viszont ferencvárosi körökben érvelnek mások gyengeségeivel. Kácsor szerint a klub azon kevesek egyike, amely a közterheket is fizetve, nem pedig színlelt vállalkozói szerződések alapján foglalkoztatta a focistákat. A Fradi 800 millió forintos költségvetést tervezett az élvonalra - árulta el a HVG-nek -, míg más klubok csak 300-400 millió forintot. "A licenckérelemhez 70 ezer és 250 ezer forint közötti játékosfizetéseket adnak le a csapatok. Gondolja, hogy Debrecenben, Győrött vagy Zalaegerszegen ennyit keresnek a focisták?" - utalt arra, hogy ezek a számok csak színlelt szerződésekkel jöhetnek ki. Náluk átlagban havi 400-500 ezer forintot kapnak kézhez a játékosok - legalábbis papíron -, és ezzel az ajánlattal nem tudták megtartani a végül Zalaegerszegre távozó, náluk az átlagnál jobban kereső Sorin Botist. Márpedig "Sorin anyagias fiú" - utalt rá Kácsor, hogy volt játékosuk aligha éri be kevesebbel. A Fradinál váltig állítják: ha betű szerint értelmeznék a szabályokat, nem egyedül buktak volna el.

A szurkolók némi köztéri botrányokozással tüntető csoportja a múlt héten a teljes Fradi-vezetőség távozását követelte; a testületről az aranylabdás Fradi-idol Albert Flóriánnak sincs különösebben jó véleménye, a sportnapilapban nemes egyszerűséggel azt nyilatkozta, tagjai "megállás nélkül hazudnak". Albert egyébként 2003 januárja óta tagja az igazgatótanácsnak, ám szerinte vezetőtársai őt minden döntésből kihagyták, véleményére nem figyeltek oda.

A Fradit csak a pályát is befogadó ingatlan értékesítése menthette volna meg, az viszont egyelőre holtpontra került. Az FTC használatában lévő 6 plusz 2 hektáros Üllői úti terület 49 évi hasznosítására kiírt pályázatra egyedül a spanyol érdekeltségű Hi Grupo Kft. jelentkezett, amely a kiírás szerint az FTC-nek 1,2 milliárd, az államnak körülbelül 2 milliárd forintot fizetne, valamint 2 milliárdért fel kellene újítania az Üllői úti stadiont, építenie egy birkózócsarnokot, továbbá átvennie az FTC futballcégét, annak adósságaival együtt. Csakhogy mára kiderült, a spanyolok tulajdont akarnak, ráadásul - legalábbis a múlt hét végéig - még a bankgaranciát sem tették le. Az idő fogy, a KVI-nek augusztus 9-éig döntenie kell. Ha sikertelen lesz a pályázat, 6 hektár hasznosítási jogát a Fradi értékesítheti, itt pedig ismét beúszhat a képbe a terület iránt korábban érdeklődő OTP Bank Rt., illetve annak cége, az OTP Ingatlan Rt.

A "rendteremtés" kényszere ugyanakkor nem véletlenül most csapta meg az MLSZ vezetőit. Lejárt ugyanis a 3,1 milliárd forintos, úgynevezett reorganizációs hitel visszafizetésének határideje, és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) által lejegyzett kötvényeket kibocsátó, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga tulajdonában álló Profi Liga Kft.-nek nincs elég forrása a törlesztéshez. Ezért a liga hitelt venne föl az MFB-től, ehhez pedig a rendteremtés látszatát kell felmutatni, hogy ne érezzék a döntéshozók: ez a pénz is ugyanúgy elfolyhat, mint a 3,1 milliárd.