2006. augusztus. 02. 00:00 Utolsó frissítés: 2006. augusztus. 02. 17:48 Gazdaság

Magyar kuriózumok

Hetvenhárom oldalas dokumentumban közli a Magyar Labdarúgó-szövetség az első osztályú futballcsapatok számára a...

Hetvenhárom oldalas dokumentumban közli a Magyar Labdarúgó-szövetség az első osztályú futballcsapatok számára a 2004-2005-ös szezontól kötelező feltételeket, amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy az adott futballklub elindulhasson a magyar első osztályú bajnokságban, illetve az UEFA klubtornáin. A teljesítendő kritériumokat sportbeli, infrastrukturális, személyügyi és adminisztratív, jogi, illetve pénzügyi, gazdasági kategóriákra osztották, azokon belül pedig négy csoportra. Az ábécé első betűivel jelölt csoportok közül az első három kötelező, a negyedik csak ajánlott. A kötelezőek közül az A jelűnél nincs apelláta, a leírtakat betű szerint kell teljesíteni, a másik kettőnél viszont megengedőbb a szabályzat: a B kritérium esetében alternatív lehetőségeket sorol fel az előírások teljesítésére, a C-nél pedig szankcionálja ugyan a kötelezően előírt feltétel hiányát, de nem az NB I-ből, illetve az UEFA-tornákról való kizárással.

A licencszabályzat bevezetőjében azért az MLSZ a biztonság kedvéért azt is jelezte, hogy UEFA által kötelezően előírt szabályokat "kiegészítette a magyar sajátosságokkal". Utóbbi pedig - ha csak a stadionok állapotát nézzük - nem jelenthet mást, mint az eredeti követelményekhez képest megengedőbb szabályokat. Vélhetően ebből következik, hogy bár a stadionok világítására vonatkozó verdikt A kritériumnak számít, a szövegben úgy szerepel, hogy "az NB I és az UEFA esti mérkőzéseire a stadiont el kell látni olyan reflektorokkal, amelyek minimális fényereje 1200 lux". Azaz ha nincs esti meccs, nem kell világítás - mint ahogy néhány magyar pályán nincs is.

hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.