A főállatorvos szerint nem kell aggódni a madárinfluenza miatt
A madárinfluenza állatbetegség, az állategészségügyi szolgálat feladata, hogy megküzdjön vele, s a lakosságnak nem kell nyugtalankodnia - hangsúlyozta pénteken Süth Miklós országos főállatorvos, miután részt vett az Európai Unió állategészségügyi vezetőinek tanácskozásán Brüsszelben.
A szakember közölte: Magyarországon eddig több mint 900 vizsgálatot végeztek baromfikon, illetve vonuló madarakon, az összes vizsgálat negatív eredményt hozott, a madárinfluenza vírusát egyetlen szárnyason sem mutatták ki. A vizsgálatokat folytatni fogják (az év végéig 11 ezret terveznek), s a következő hetekben két nagyobb gyakorlaton, Hajdú-Bihar, illetve Baranya megyében is tesztelni fogják az állategészségügyi szolgálat reagáló képességét.
Mindenesetre - mint elmondta - ő most Brüsszelben biztosította a többi ország főállatorvosait, hogy Magyarország felkészülten várja a madárinfluenza esetleges megjelenését, s ha ez bekövetkezne, hatékonyan tud majd beavatkozni.
Süth Miklós több érvvel indokolta, miért nem kell az embereknek pánikba esniük a madárinfluenza miatt. Ez már korábban is pusztított Európában anélkül, hogy emberi járvánnyá fejlődött volna. (Igaz, most egy másik vírus, a H5N1 okozza a járványt a szárnyasok között, nem az, amely legutóbb, 2003-ban Hollandiában pusztított - de a hollandiai is nagyon fertőzőképes volt.) Ráadásul a H5N1 miatt Ázsiában 140 millió madár pusztult el, s eközben a vírus mindössze hatvan ember halálát okozta - azaz a madárról való megfertőződés esélye még most is nagyon csekély.
A baromfihús feldolgozott állapotban nem terjeszti a vírust, s például sütve, főzve nyugodtan fogyasztható, ezért alaptalan az a félelem, amely miatt Magyarországon az elmúlt hetekben 20-30 százalékkal csökkent a baromfifogyasztás. Még ha megjelenne is a magyarországi szárnyasok között a madárinfluenza (ennek esélyét nem lehet kizárni, hiszen a vírust a vonuló madarak terjesztik), azt a magyar szervek szinte kizártnak tartják, hogy éppen Magyarországon jönne létre olyan mutációja a vírusnak, amely már a lakosságra is jelentős veszélyt jelentene, azaz emberről emberre terjedne. "Így hát Magyarországon ma nincs mitől félni" - szögezte le a főállatorvos.
Ami az állategészségügyi rendszabályokat illeti, a sajtóértekezleten elhangzott, hogy az EU rendelkezése értelmében minden tagországnak kockázatelemzést kell készítenie, meg kell vizsgálnia, melyek azok a földrajzi régiók, ahol a legnagyobb a veszélye a vonuló madarak és a házi szárnyasok keveredésének, s így a betegség átadásának. A "legkockázatosabb területeken" az EU szerint meg kell tiltani a háziszárnyasok szabadban való tartását, de legalábbis szabadban történő etetését és itatását. Magyarországon az állategészségügyi szervek ez utóbbit tartják bevezethetőnek.