Irak szétesésétől tartanak egyre inkább a szunnita vezetésű Perzsa-öböl menti arab monarchiák, amelyek már Szaddám Huszein szunnita rezsimjének 2003-as bukását is sokként élték meg. A félelemnek - miszerint az iraki síita többség és a szunnita kisebbség közti növekvő feszültség nyílt polgárháborúba torkollik - néhány hete Szaúd al-Fejszál szaúdi külügyminiszter adott nyomatékot, aki úgy fogalmazott, hogy nap mint nap világosabbá válik a polgárháború veszélye, amely az egész térséget fenyegeti. A Rijád és Bagdad között nem éppen barátságos viszonyt az iraki válasz tovább terhelte: Bajan Dzsabor belügyminiszter kikérte magának, hogy "tevehajcsár beduinok" oktassák ki a civilizáció bölcsőjének tekintett Irakot. Egyúttal a királyság szemére vetette, hogy síita kisebbségének tagjaival harmadosztályú polgárokként bánik, és félreérthetetlenül Szaúd-Arábiára utalva közölte, vannak rezsimek, amelyek diktatúrák, ahol a király az isten, azt tesz, amit akar, és az országot is egy családról nevezték el. Heves reakciója jól tükrözi a síita vezetésű bagdadi kormány neheztelését a szunnita többségű arab világra, amely az irakiak szerint alig mutat megértést a megszállt ország bajai iránt.

Az iraki konfliktusban nem a szunnita ellenállók és az amerikai katonák közti háború a legveszélyesebb jelenség, hanem a szunnita-síita-szektaharc - vélekedett Manszúr Nogaidan szaúdi elemző is. Ha ugyanis a síiták hatalomra juthattak Irakban, akkor miért ne tehetnék ezt meg máshol is, például Bahreinben, ahol szintén többségben vannak, vagy akár Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, ahol kisebbséget alkotnak. Az iraki hatalomváltás azért is volt megrázó a szunnita arabok számára, mert a síiták 800 év után először kerültek egy meghatározó arab ország élére.

A szaúdi félelmeket az is táplálja, hogy az iraki síitákon keresztül a perzsa Irán befolyása is nő a térségben. A magát a szunnita iszlám spirituális központjának tartó Szaúd-Arábia és a síita teokratikus állam elvét a gyakorlatban is megvalósító Irán mindig is rivalizált egymással, Rijád például Bagdadot támogatta az 1980-1988-as irak-iráni háborúban. Azóta sokat javult a szaúdi és a perzsa állam közötti viszony, ám az új keletű feszültséget mi sem jelzi jobban, mint hogy Fejszál külügyminiszter is az iraki ügyekbe való beavatkozással vádolta meg Teheránt, amelynek vitatott atomprogramjára is gyanakvóan tekinthetnek a sivatagi királyságban. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter a múlt héten térségbeli körútra indult, hogy megnyugtassa az öbölbeli arab országokat, de szaúdi megállóját elhalasztották. Nogaidan szerint a szaúdiak úgy vélik, hogy ami nem sikerült a néhai Khomeini ajatollahnak a háborúban, azt - vagyis Irakot - az amerikaiak most tálcán kínálják Iránnak.