Az egyiknek sikerült, a másik kettőnek még nem - így összegezhető a három állami tulajdonú tőzsdei cég privatizációjának múlt heti állása. Sokadszorra halasztotta el múlt szerdán a döntést a kormány az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. (AH) 84,71 százaléknyi részvényének az értékesítéséről. Úgy tudni, a halasztás oka ezúttal az volt, hogy még nem zárultak le a tárgyalások az AH-nak éveken keresztül veszteséget okozó, 12,1 százaléknyi Vodafone-részvénycsomag értékesítéséről. Ezzel a ballaszttal ugyanis állítólag csak kevés szakmai befektető venné meg az AH-részesedést. Még eldöntésre vár, hogy az AH összes állami részvényére vagy csak 50 százalékára lehet majd pályázni, a többit pedig tőzsdén értékesítenék. Utóbbi a kisbefektetőknek lenne kedvezőbb: az új gazda köteles lenne vételi ajánlatot tenni a többi részvényesnek.

Szakmai befektetőhöz kerülhet a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. egynegyednyi állami részvénye is, még ha emiatt a mostani vezetőségnek búcsúznia is kellene. A háttérben kemény csatározások folynak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) és a Richter-menedzsment között. Múlt pénteki sajtótájékoztatóján például Bogsch Erik vezérigazgató egy előző esti ÁPV-s utasításra még arról sem beszélhetett, amiért összehívta az újságírókat, vagyis hogy miként kívánja megóvni függetlenségét a gyógyszercég az állami részvények eladása után.

Amennyire jól járt az állam február közepén a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 10,4 százaléknyi részvényeinek az értékesítésével, olyan elégedettek lehetnek azok a magánbefektetők, akik a múlt héten három nap alatt lejegyezték a 492 ezer darab, ezer forint névértékű Mol-részvényeket, a jegyzésre hagyott öt nap helyett. A részvényekért ugyanis 6500 forintot kellett fizetniük, miközben a tőzsdén e hét hétfőn 7230 forintig drágultak az olajpapírok. Az ÁPV-nél maradt 10,8 százaléknyi Mol-részvény értékesítéséről még nem döntött a vagyonkezelő, az eladásra azonban legkorábban augusztus közepén kerülhet sor, akkor jár le ugyanis az ÁPV által február közepén vállalt eladási moratórium.

A Molban egyébként az ÁPV kiszállása után is maradna beleszólása az államnak egyetlen szavazatelsőbbségre jogosító, úgynevezett aranyrészvénye révén, hasonlóan a Magyar Távközlési Rt.-hez (Matáv), míg az OTP Bank Rt.-ben megszűnne - feltéve, hogy az Országgyűlés áldását adja az állami szavazatelsőbbségi részvényekről szóló, hétfőn beterjesztett törvényjavaslatra. A változtatással a Mol és a Matáv vezetőinek befolyása nőhet, mivel megszűnne az állam joga, hogy megvétózza a társaságok külföldi befektetéseit, ügyvezetőinek, illetve a vezető testületekbe jelölteknek a megválasztását. Csak akkor szólhat bele a cég ügyeibe, ha a közrendet, illetve a közbiztonságot látja veszélyben.