,,Rendszeresen kávézunk, ebédelünk Járai Zsigmonddal" - így próbálta érzékeltetni Draskovics Tibor múlt pénteken az MSZP közgazdasági tagozatában, hogy - mint mondta - helyreállt a szükséges kommunikáció a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium (PM) között. Bár Járai e hét hétfőn a Reuters hírügynökségnél ismét megszólta a kormányt, mondván, "az árak és az árfolyam stabilitására irányuló cél nagyon erős fiskális hátteret és nagyon erős eltökéltséget kíván, és jelenleg nem látok ilyen jellegű elszántságot a kormányban", a rózsaszín hangulatba ez is belefért. Hétfőn eurónként már csak 254 forint körüli összeget kellett fizetni a bankközi devizapiacon, pont úgy, mint múlt csütörtökön. Ilyen erős a hazai valuta utoljára csaknem öt hónapja, tavaly október 10-én volt. Vagyis az, amit korábban fogcsikorgatva sem sikerült elérnie László Csaba pénzügyminiszternek és az MNB-nek, 250- 260 forint közé terelni a forint euróárfolyamát, február 23-a óta folyamatosan megvalósul. Aznap tette közzé inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank szakértői rontottak ugyan az inflációs előrejelzésen, a monetáris tanács mégsem látott okot arra, hogy az MNB 2005 végi 4 százalék körüli inflációs célján változtasson (HVG, 2004. február 28.). Ebből pedig a befektetők azt a következtetést vonták le, hogy Járai örökös fiskális panaszai ellenére még sincs olyan nagy baj a magyar gazdaságban.

Márpedig ebben a helyzetben a pénz- és tőkepiacok már a múlt héten napvilágot látott makrogazdasági adatokat is felértékelték csupán azért, mert az adatok a szakértők várakozásainál jobban alakultak. Ráadásul mindez már azt követően történt, hogy a 2003. évi folyó fizetési mérleg egyenlege sem lett olyan rossz, mint azt előre jelezték. A bruttó hazai termék (GDP) 2003 negyedik negyedévében 3,5 százalékkal nőtt (a becslés 3,1 százalék volt), az államháztartás 341,3 milliárd forintos első kéthavi hiánya pedig közel 80 milliárddal lett kevesebb a PM prognózisánál (az utóbbinál azonban a látszat csal, hiszen az államháztartási deficit így is már egyharmada az Országgyűlés által erre az évre jóváhagyottnak). Fura szerzet a pénzpiac: ahogy korábban a rossz makrogazdasági adatokat nagyította fel, s egy idő után önbeteljesítő jóslatként maguk a befektetők járultak hozzá a gyengébb eredményekhez, ezúttal mintha a kedvezőbb adatokat értékelnék túl. Pedig sokan tartanak a csütörtökön napvilágra kerülő februári inflációs adat piaci fogadtatásától, azt ugyanis még a januári 6,6 százaléknál is magasabbra várják, miként az egy nappal később publikálandó januári folyó fizetési mérleg is okozhat még negatív meglepetéseket.

A megfordulni látszó befektetői hangulat mindenesetre legkésőbb az állampapírpiacon mutatkozott meg, a múlt hét közepe óta megélénkült a kereslet, jóllehet az állampapírhozamok 0,3-0,6 százalékponttal csökkentek. Az igazi boom azonban a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) alakult ki: a részvényindex, a BUX hétfőn délben 11 ezer pontra nőtt, ilyen magasan 1991. januári bevezetése óta nem állt (február 23-a óta a BUX 11 százalékkal gyarapodott). Ráadásul hatalmas forgalom mellett, naponta 20-25 milliárd forint körüli a kereskedelem, holott tavaly általában egy hét alatt volt ennyi. A befektetők elsősorban a BÉT legnagyobb piaci értékű és forgalmú négy papírját - Magyar Távközlési Rt. (Matáv), Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt., OTP Bank Rt., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. - vásárolták, a kereslet hatására például az OTP Bank árfolyamrekordja e hét hétfőn 3600 forint volt. De csúcsot javított a 11 100 forint fölé ugró Egis Gyógyszergyár Rt., és 6 ezer forint fölötti árfolyamával kedden az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. is.

A csúcsforgalom, úgy tűnik, tulajdonosistruktúra-mozgással is jár. Bár csak annyit tudni, múlt kedden egyetlen üzletben 320 ezer darab OTP Bank-papír cserélt gazdát, közel 1 milliárd forint értékben, ez a részvények 0,11 százaléka. A Molból pedig az Általános Értékforgalmi Bank Rt. (ÁÉB) két nap alatt 668 ezer darab olajpapírt vásárolt, miközben 761 ezer darabot értékesített, mintegy 10 milliárd forint értékben, míg az ÁÉB egynegyednyi tulajdonosa, az orosz Gazprom exportcégének, a Gazexportnak a vezetője, Alekszandr Medvegyev éppen múlt kedden látta szükségét annak, hogy megerősítse, az oroszok továbbra is megvásárolnák a Mol gázüzletágát (az olajcég menedzsmentje február közepén kapott felhatalmazást az igazgatóságtól, hogy ajánlatokat kérjen be a gázüzletágból kialakított három gáztársaság részbeni értékesítésére vagy partnerbevonásra).

A külföldi befektetők favoritjai most az EU-csatlakozás előtt álló kelet-közép-európai országok - a BÉT fellendüléséhez leginkább ez járult hozzá. A befektetők ugyanis arra számítanak, hogy az amerikai és az uniós részvényekhez képest jelenleg olcsó lengyel, cseh, magyar papírok árfolyama az EU-ba lépést követően fokozatosan idomul az EU-s részvényekéhez. Ráadásul a magyar részvényeknek a lengyel és cseh papíroknál is több a behoznivalójuk, mivel a már tavaly év eleje óta tartó árfolyam-emelkedésekből kimaradtak a két, júniusi és novemberi, összességében 6 százalékpontos MNB-kamatemelés miatt. Míg 2003-ban a BUX 18,5 százalékkal nőtt, a varsói tőzsdeindex 48,7, a prágai 41,7 százalékkal, idén pedig a BUX 14,7, a varsói 12, a prágai 20,2 százalékkal. Külföldi befektetési alapok azért is szívesen vásárolnak be most, hogy május 1-je után részvényeiket továbbpasszolják azoknak az uniós székhelyű intézményi befektetőknek (bankoknak, biztosítóknak, nyugdíjalapoknak), amelyek az EU-előírások szerint csak uniós értékpapírokban halmozhatják fel tőkéjüket - értékelte az eseményeket Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője. A minap például három nagybank, a svájci UBS AG, a francia BNP Paribas S.A. és a holland ING Grope NV jelentette be, hogy kelet-közép-európai részvényeket vásárló befektetési alapokat hoz létre, annak ellenére, hogy a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) óva inti őket a túlzott kockázatvállalástól - tette közzé a jegybankok bankja hétfőn.

A BIS szerint a részvényárfolyamok növekedését a makrogazdasági és a vállalati adatok nem támasztják alá, a drágulás inkább a befektetők nagyobb kockázatvállalásának köszönhető, ez pedig veszélyes. Ha ugyanis az iparilag fejlettebb országokban megindul a kamatemelés, a gyorsan kiáramló tőke visszavetheti a gazdasági növekedést - figyelmeztetett a BIS. Elemzők szerint azonban a BÉT mostani szárnyalása megalapozottabb, mint volt a legutóbbi, négy évvel ezelőtti csúcsjavításkor. A BUX 2000. március 10-én 10 493 pontra való felfutását ugyanis elsősorban a Matáv-részvények - vállalati eredményekkel alá nem támasztott - drágulása váltotta ki, hasonlóan a külföldi távközlési és informatikai tőzsdei cégekéhez, az árfolyamlufi azonban kipukkadt. Ezúttal viszont - közölte Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank Rt. elemzője - a legjobban dráguló cégek közül a Mol-OTP Bank-Richter hármas jóval stabilabb lábakon áll, mint négy éve, amit kedvező 2003. évi adataik is igazolnak (HVG, 2004. február 21.).

Az elemzők mégis megosztottak a tekintetben, meddig nőhetnek a részvényárfolyamok, mikor látják elérkezettnek az időt a befektetők papírjaik értékesítésére, azaz az árfolyamnyereség bezsebelésére. Mint mondják, eligazodási pontot jelenthetnek a határidős ügyletek, ezek szerint a BUX 2004 végi lejáratára a mostaninál 10 százalékkal magasabb értékre születtek üzletek.

CSABAI KÁROLY