Néhány év múlva esélyt kapnak azok a ma még hátrányos helyzetű családok, amelyek kizárólag a földi sugárzású tévéműsorokat - az m1, az RTL Klub és a Tv2 adását - tudják fogni, és nem fizetnek elő egyik sokcsatornás műsorkínálatot nyújtó (műholdas, kábeles, internetes) szolgáltatásra sem. Márpedig az ilyen háztartások aránya közel 30 százalék. A digitális műsorszórásra való átállással ugyanis nő az elérhető csatornák száma, s eddig elképzelhetetlen lehetőségek nyílnak meg a tévénézők előtt. Egy szuszra végignézhetik kedvenc sorozatukat, menülistából választhatnak műsort annak címe vagy típusa alapján, digitális videotékából hívhatnak le filmeket, és még egy sor - egyelőre inkább csak az interneten elérhető - szolgáltatást vehetnek igénybe (lásd Szabványosított tévéforradalom című írásunkat a 102. oldalon).

Mivel az átállás után ezek az extrák csak fokozatosan lesznek elérhetőek, nem mindegy, milyen gyorsan váltja föl a hagyományos analóg műsorszórást a digitális. Ez a piaci verseny szempontjából sem mellékes, mert bár a földi digitális sugárzás kezdeteire még várni kell, több százezer előfizető már ma is részese a digitális kultúrának. Az egymással versengő vételi módok közül ugyanis a műholdas adások eleve digitálisak, de több kábeltelevíziós társaság is elvégezte hálózata digitalizálását. Továbbá a két internetes cég által a napokban elindítani tervezett, ADSL-vonalon elérhető, úgynevezett IPTV is lényegénél fogva digitális (az infokommunikáció jövőjéről lásd Trend című mellékletünket).

A földi sugárzású digitális vételhez azonban családi beruházás is szükségeltetik. Mert bár Magyarországon is kaphatók olyan tévékészülékek, amelyek analóg és digitális vételre egyaránt alkalmasak, ezek annyira drágák, hogy tömeges elterjedésük egyelőre nem valószínű. A több százezer forintos készülékeknél olcsóbb és egyszerűbb megoldás a hagyományosakhoz kapcsolható úgynevezett set-top box alkalmazása, a digidobozok ára - bár az elmúlt évek során legalább a felére esett - a HVG tapasztalatai alapján 15-23 ezer forint között van. "Nincs érdeklődés iránta" - magyarázta egy nagy elektronikai áruház eladója, miért csak egyetlen, a képességeit tekintve fapados, analóg tévéhez kapcsolódó digidoboz árválkodik a polcon. Egy másik üzletben nem is birkóztak meg az értelmezéssel, set-top box helyett digitális műholdvevő beltéri egységet kínáltak.

A fogyasztók megfelelő informálását a kormányzat által elkészített átállási stratégia kiemelten fontosnak tartja, erre a mostani elképzelések szerint a kormány évi 375-500 millió forintot fordítana. A dokumentum részét képező felmérés szerint Magyarországon hat-hét évente vásárolnak újabb tévékészüléket, az eljövendő digivilág beköszönte előtt azonban nem elhanyagolható, hogy milyet. Aligha kívánatos ugyanis, hogy az egy, esetleg több lépéssel előrébb járó piacokon már túlhaladott masinákat Magyarországon próbálják meg elsütni, s ezzel a magyar piac a kifutó szériás analóg televíziós készülékek, illetve az első generációs set-top boxok hulladéklerakójává váljon. A stratégia szerint a digitális átállással kapcsolatos szabályozás keretében - nemzetközi minták alapján és a gyártókkal, forgalmazókkal konzultálva - célszerű lenne elfogadni olyan jogszabályt, amely a magyarországi tévékészülékek és set-top boxok forgalomba hozatala, illetve bérbeadása esetén előírja, hogy a készülék milyen minimális műszaki feltételeknek tegyen eleget. Hasonló elvek szerint támogatták Olaszországban is az átállást, ahol a technikai színvonal feljavítása érdekében arra is ügyeltek, hogy a többet tudó és drágább set-top boxok a szubvenció révén ne kerüljenek többe a legolcsóbb készülékeknél.

A digidobozok megvételét az állam is segítené. A stratégia szerint az kaphat támogatást, aki szociálisan rászorult, jelenleg kizárólag analóg földfelszíni vételi lehetőséggel rendelkezik, és áttér valamely digitális vételi módra. Támogatott lenne továbbá, akinek a szolgáltató - például kábeltévé-társaság - ingyenesen vagy a készülék-üzembentartási díjat meg nem haladó tarifa fejében értékesíti az m1, az RTL Klub és a Tv2 műsorát tartalmazó alapcsomagot (bár az üzemben tartási díjat 2003 óta nem a fogyasztó, hanem a központi költségvetés folyósítja a közszolgálati médiumoknak, annak mértékét törvény határozza meg: ez jövőre 967 forint lesz). A digidobozok szubvencionálása 2008-2012 között 3,5-4 milliárd forintot emésztene fel.

Az állami támogatás nem csupán a digitális kultúra elterjedését gyorsítja, az ugyanis megtérül, mivel a műsorszórás olcsóbbá válik, és ezt a közszolgálati médiumok esetében a központi költségvetés fizeti. 2007-ben több mint 14 milliárd forint megy el e célra, amiből 7,2 milliárd jut a Magyar Televízió műsorainak terjesztésére. Digitális műsorszórás esetén ugyanazon a "sávszélességen" négy-tíz csatorna osztozik, tehát a műsorszórás költségei is megoszlanak. A kormányzati stratégia szerint 2012-ig 9-10 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha az m1 (és a jelenleg műholdon elérhető m2) sugárzása ennél korábban - már 2009-2010-ben - a digitális földfelszíni hálózatra kerülne. Az átállás gyorsításának kulcskérdése az is, hogy milyen esélyek vannak az átmeneti időszakban - amikor párhuzamosan történik az analóg és digitális műsorszórás - a rendelkezésre álló három műsorszóró hálózat (multiplex) tartalmi bővítésére, ezeken ugyanis összesen 12-15 csatorna érkezhet a lakásokba.

A gyorsítás egyik lehetősége az m1, illetve a két kereskedelmi adó analóg sugárzásának előrehozott - 2012-t megelőző - lekapcsolása lenne. Ez azonban aligha kivitelezhető, mivel az RTL Klub és a Tv2 műsor-szolgáltatási jogát (ami egyben a frekvencia használatát is lehetővé teszi) az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. nyári döntésével 2012 júliusáig pályáztatás és a digitalizációban való részvétel feltételül szabása nélkül hosszabbította meg. Pedig ahhoz, hogy a Genfben a nyáron megtartott nemzetközi frekvenciaértekezleten kiharcolt hét UHF és egy VHF digitális műsorszórási frekvenciablokk lehetőségével élni lehessen, célszerű volna mielőbb digitalizálni a kereskedelmi televíziók adását is. Ám korántsem biztos, hogy a két országos televízió szorgalmazná önmaga erős konkurenciájának megteremtését, márpedig az RTL Klub és a Tv2 nélkül sokat veszíthet vonzerejéből a digitális átállás.

Fizikailag is lassíthatja a folyamatot, hogy a kereskedelmi televíziók analóg frekvenciái 2012 júliusáig lefoglalják a rendelkezésre álló frekvenciakészlet jelentős részét, a közszolgálati analóg műsorszórás leállításával pedig csak három országos és egy regionális multiplex alakítható ki. Az így felszabaduló helyeket - és a későbbi lehetőségeket - megpályázók száma elvileg fölöttébb nagy, természetesen számítani lehet a már működő szolgáltatók jelentkezésére; a hírek szerint például jó esélye van annak, hogy a Viasat3 belépjen erre a piacra.

"A digitális technológia megjelenése a magyarországi televíziózásban hozzávetőleg akkora jelentőségű, mint annak idején a színes televízióké volt" - fogalmazott nem sokkal a kísérleti digitális földfelszíni műsorszórás beindítása után László Géza, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója. Az átállás szigetszerűen történne, az analóg adók lekapcsolási sorrendjét a csak földfelszíni vétellel rendelkezők, a vételi módot váltani szándékozók aránya, illetve az adó körzetébe tartozó lakosság pénzügyi helyzete határozza meg. Időtartamát főleg a háztartások digidobozzal való felszereltsége befolyásolja. A Nippon Electric Company (NEC) nagy-britanniai leánycége magyarországi fióktelepének becslése szerint a digitális földfelszíni hálózat kiépítéséhez mintegy 5 millió euróra van szükség.

Az átállásra vonatkozó első törvénytervezet már megjárta az Országgyűlést, ám a választások előtt nem jutott el a végszavazásig. A minap meghirdetett kormányzati stratégia véglegesítése után az elfekvő törvényjavaslatot ismét előveszik - az még nem tudható, hogy csak leporolják-e vagy teljesen átírják -, majd várhatóan 2007 első felében ismét beterjesztik. A jogszabályi háttér megteremtését követően lehet majd pályázni a digitális műsor-szolgáltatási lehetőségekre, ezután megkezdődhet az országos földfelszíni digitális műsorszórás. Optimistább előrejelzések szerint már 2008-ban, bár a két hete Tihanyban megrendezett Internet Hungary tanácskozáson erről tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezt inkább későbbre teszik.