A jövő tanévben 62 ezerről 56 ezerre csökken a felsőoktatásban az államilag finanszírozott képzésbe felvehető hallgatók száma, és megváltozik az egyes tudományterületek aránya is. A részletek kidolgozására a kormány saját magának október 31-éig adott haladékot a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban, amelyben azt is vállalta, hogy 2007 második félévére összhangba hozza a képzést a munkaerő-piaci kereslettel, és kiépíti "a képzés jellegét és minőségét tükröző visszacsatolási mechanizmust". Ám az már ennek hiányában is biztosra vehető, hogy jogi és gazdálkodási területen kevesebben kezdhetik el ingyenes tanulmányaikat, mint a 2006-2007-es tanévben, és csökkenő létszámkeretért versenghetnek az agrár-, a pedagógus- és a bölcsészeti pályákra aspirálók is. Ugyanakkor valamelyest nő a természettudományos és műszaki férőhelyek száma.

A keretszámok korrekciója a köznapi tapasztalatok és piaci jelzések alapján történik, mivel a legtöbb felsőoktatási intézmény egyelőre nem vizsgálja - vagy ha megteszi, nyilvánosan nem publikálja -, hogy végzősei milyen sikerrel tudtak elhelyezkedni a diplomájuknak megfelelő állásokban. Pedig a diplomáskövetés nemcsak a munkaerő-piaci igényeknek volna nagyon jó mutatója, hanem az egyetemek, főiskolák színvonalának, elismertségének is. A 2006. március 1-jén életbe lépett felsőoktatási törvény az oktatási miniszter feladatai közé sorolja a végzett hallgatók pályakövetési rendszerének működtetését, ám a jogszabályi passzus a felsőoktatási intézmények vezetőinek nem nyújt kellő eligazítást. "Nem egyértelmű, mikorra kell az első részletes kimutatásoknak elkészülniük, jövő tavaszra az idén végzett hallgatókról, avagy a négy-öt év múlva diplomázókról, felmenő rendszerben" - mondta a HVG-nek Lengyel Zsuzsánna, a Gábor Dénes Főiskola rektorhelyettese. Mindazonáltal a sajátos helyzetben lévő főiskola - hallgatóinak 85-90 százaléka munka mellett, levelező tagozaton folytatja tanulmányait - az 1998-1999-es tanévtől kezdve végez felméréseket arról, mennyit lendített egykori hallgatóinak elhelyezkedési esélyein a náluk szerzett diploma. Ma még egyedülálló módon azt is vizsgálják, mennyire elégedettek hallgatóikkal a szakmai gyakorlatra lehetőséget nyújtó cégek, és a visszajelzések alapján - amennyiben szükségesnek tartják - módosítanak a képzési struktúrán is. A 2005. évi felmérés szerint az abban az évben végzett hallgatóknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott munkanélküli státusról, bár a tisztánlátást nehezíti, hogy a megkérdezettek 18 százaléka egyáltalán nem válaszolt a kérdésre.

A válaszadók vonakodása másutt is torzíthatja az adatokat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjának a Friss diplomások elhelyezkedési esélyei 2005 című kiadványából például kiderül, hogy az egyetem 38 kérdéses kérdőívére az 1233 megkérdezettnek csupán a 30,33 százaléka válaszolt. Ebben az interneten is hozzáférhető összeállításban a 2003-ban diplomázottak egy-másfél éves tapasztalatait rögzítik, eszerint "egyetemi szinten 2 százalékos a munkanélküliség, de ezt a munkaerő-piaci státust (a hét kar közül) »csak« a vegyészmérnöki kar (4,93 százalék), az építészmérnöki kar (2,38 százalék) és a villamosmérnöki és informatikai kar (2,24 százalék) válaszadói jelölték meg". A tanulmányból az is kiderül, hogy az első munkahely megtalálásának átlagos ideje 2,09 hónap, míg az egy-két héten belül elhelyezkedők aránya 61,6 százalék. Ugyanakkor a friss diplomások 10 százaléka hat hónapon belül nem talált magának állást.

"A legtöbb helyen eddig még nem készültek megfelelő kimutatások a hallgatók elhelyezkedési arányairól" - mondta a HVG-nek Andrási Mónika, a Budapesti Corvinus Egyetem Karrierirodájának igazgatója, hozzátéve, hogy korábban a Corvinus is csak a friss diplomások álláskeresési preferenciáiról tájékozódott. "A különböző karokon mindig is volt valamiféle kapcsolattartás a végzett hallgatókkal, és készültek szakszerű karriervizsgálatok is egy-egy tanszék keretében. Ám nem létezett egységes, mind a hét karra és a végzettek összességére kiterjedő pályakövetési rendszer" - finomított az összképen Hrubos Ildikó, az egyetem oktatási rektorhelyettese, aki a most kezdődő tanévet e tekintetben a fordulat évének nevezte. Ezzel arra utalt, hogy idén októberben indul az első e-mailes megkérdezés, majd ennek tapasztalatai alapján 2007 tavaszától évente megismétlik a vizsgálatot, mindig a két évvel korábban végzettekre nézve. Arra a kérdésre pedig, hogy felelősek-e a felsőoktatási intézmények az egyes - például gazdasági - szakterületeken tapasztalható túlképzésért, a rektorhelyettes így válaszolt: "Ha van elegendő számú, magas felvételi pontszámot elért jelentkező, természetesen elindul a szak." Márpedig a Corvinuson a közgazdasági és üzleti képzési ágban a legtöbb szakon minden évben jelentős a túljelentkezés.

Hallgatói életút-követési kutatás kezdődött a Szegedi Tudományegyetemen is, ám ennek eredményei még értékelésre várnak. Az egyetem 3600 kérdőívet küldött ki a 2002-2003-as tanévben végzett hallgatóinak, azt firtatva, mennyire elégedettek a kapott képzéssel, és mennyire tudják hasznosítani az elsajátított ismeretanyagot - ám csupán 566 válasz érkezett vissza. Az együttműködés hiányának a kutatás vezetői szerint az az oka, hogy a végzettek alig tartják a kapcsolatot az egyetemmel.

A felsőoktatási keretszámok módosítására iránymutató lehet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási Hivatalának felmérése is; a 2006 második félévére elkészített munkaerő-piaci előrejelzés szerint a legtöbb pályakezdőt az oktatási és egészségügyi ágazatokban működő cégek és intézmények tervezték felvenni (a megkérdezettek 26,8, illetve 26,6 százaléka), míg a legkevesebb friss diplomásra a pénzügyi (5,9 százalék) és a mezőgazdasági (6,7 százalék) szektornak van szüksége. Ezzel szemben évek óta nő a gazdasági diplomát szerzők száma, és csökken az egészségügyben végzetteké. Ez a tendencia az idén felvételizettek körében is folytatódott, a www.felvi.hu összesítése szerint a legtöbb jelentkezőt, 17 259 érettségizettet gazdaságtudományi képzési területre vettek fel, míg orvosi és egészségtudományi területekre 4404, pedagógusképzésbe 4314 jelentkező került be az idén a rendes felvételi eljárás során (a pótfelvételizőkről lapzártáig nem készült összesítés).

Az első olyan megye, ahol kifejezetten a diplomás álláskeresők számára nyílt munkaközvetítő iroda, Bács-Kiskun volt, ahol egyébként az országos átlagnál jóval nagyobb, összességében 8,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Diplomás Munkaközvetítő Irodájának megfigyelései szerint a tanácsaikra várók 60 százaléka már a nyár elején, június 20-ától felkereste a hivatalt, az első dömping július 10-e körül fejeződött be, s a vakáció után az irodától állásajánlatban reménykedők 40 százaléka regisztráltatta magát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megyében és környékén a pedagógus, műszaki menedzser, műszaki informatikus, gépész, legnagyobbrészt pedig a közgazdász és jogász végzettségűek keresnek állást az irodán keresztül. Arra a kérdésre, vajon a regisztrálók találnak-e a diplomájuknak megfelelő munkakört, Szívós Zoltán, az iroda ügyintézője kategorikus nemmel válaszolt. Az összképet pedig azzal árnyalta, hogy a bejelentkezettek többnyire valamely határos szakterületen vagy esetleg egész más képzettséget igénylő pozíciókban helyezkednek el - már ha tudnak. Piaci mozgás azért létezik: 2006 első félévében az irodához 223 új diplomás fordult segítségért, ugyanakkor 285 korábban regisztrált diplomás talált állást, ami az akkori létszám 40 százalékára tehető.

Vélhetőleg a keretszámokról is tárgyal az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a szakszervezetek, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Magyar Rektori Konferencia, a munkaadók, a közoktatás és az önkormányzatok képviselőinek részvételével lapzártánk után, szeptember 13-án megalakuló Felsőoktatási Kerekasztal. A szakszervezetek és a HÖOK a pillanatnyilag működő 72 felsőoktatási intézmény számának csökkentéséről szeretne mihamarabb tanácskozni - az utóbbi egyébként ellenzi a tandíj 2008-as bevezetését, és szeptember 21-ére országos demonstrációt szervez a Kossuth téren. A munkaadói oldaltól a tárca középtávú perspektíva felvázolását várja, melynek segítségével összehangolhatóvá válna a képzés és a munkaerő-szükséglet. "Bár korábban is készültek munkaerő-piaci felmérések, a kamarák eddig nem nagyon tudtak megbízható középtávú prognózist adni" - mondta a HVG-nek Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. Az első lépés e tekintetben is a diplomások teljes körű pályakövetése volna.

NAGY-SZILITSÁN ESZTER