Az elmúlt 400 ezer évben nem volt példa a légkörben olyan magas szén-dioxid-koncentrációra, mint a jelenlegi 0,37 ezrelék, ami egyharmaddal több, mint 250 éve. Az emberi tevékenység hatására kibocsátott üvegházhatású gáz a fő okozója a földi átlaghőmérséklet 0,6-0,7 Celsius-fokos növekedésének ez utóbbi időszakban. A Kárpát-medencében - a zöld tárca és az akadémia hároméves kutatási programjának a múlt héten bemutatott zárójelentése szerint - a globális felmelegedés vélhetően a nyári csapadékmennyiség csökkenésével jár, az aszályok több mint másfélszer olyan gyakran fordulnak majd elő, mint manapság. A kánikulát helyi, özönvízszerű esőzések teszik változatossá, amiből ízelítőt adott az 1999. első félévi és a tavaly nyári zivataros időjárás, amelynek egyebek között Mátrakeresztes, Mád és Herend melletti vasúti pálya is áldozatul esett. A telek feltehetően enyhébbek és hóban szegényebbek lesznek. A kutatók szerint 1999 óta az időjárási szélsőségek elleni védekezés és a helyreállítás költségei, az ár- és belvizek kárai már évi átlag 150-180 milliárd forintra, a GDP közel 1 százalékára rúgnak.

Hasonló szélsőségek egyre gyakoribbak lesznek, ezekre már most meg kell kezdeni a felkészülést - figyelmeztetnek a munkában részt vett szakemberek. Az Alföldön a vízelvezető rendszerek jelentős fejlesztésére van szükség, a kiszáradásnak indult Homokhátságon vízpótló megoldásokról kell gondoskodni. Az eddiginél jobban kell védeni a vizet tároló erdőket és a termőföldet, a karsztvizeket és általában a vízkészleteket. A talaj nedvességét őrző agrotechnikai eljárásokat kell kifejleszteni, az árvizek és az aszályok szinte egyidejű jelentkezésére felkészülve célszerű megoldani az árvízi vízhozamok egy részének tározását (a Tisza szabályozására már ennek jegyében készült a Vásárhelyi-terv). A kutatók szerint új növényfajtákat kell kinemesíteni - amelyek alkalmasak lesznek az itteni szélsőségek és főleg az aszály elviselésére -, hogy Magyarország lehetőleg hosszú távon is önellátó maradhasson például gabonából. A részletes klímastratégia kidolgozása - beleértve a hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentését - a zárójelentés javaslata szerint a következő kormány feladata lesz.