"Maga a diszkontlánc is meglepődött a szigorú büntetésen" - kommentálta a HVG-nek a Lidl Magyarország Bt. szentendrei üzletének bezáratását Virsinger György, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója, hozzátéve, az elmúlt évekből nem emlékszik ilyen példás büntetésre valamely áruházlánc ellen. A rendkívülinek számító esemény kapcsán még Gráf József agrárminiszter is megszólalt, azt hangsúlyozva: a vásárlókat meg kell védeni a rossz minőségű áruktól. "Úgy láttuk, nem biztosították megfelelően a fogyasztók egészségének a védelmét, ennél fontosabb volt az üzleti haszon, ez pedig helytelen szemlélet" - indokolta az intézkedést Virsinger.

Az áprilisban megnyílt Lidl sorozatban követett el kisebb-nagyobb szabálytalanságokat: így például hatósági engedély nélkül alakította át a raktárteret, az eladásra szánt pizzát a romlott ételek tárolására használt hűtőben tartotta. Az efféle vétségekért azonban Virsinger szerint külön-külön maximum néhány százezer forintos bírság szabható ki. A szigorú szankciót megelőző utolsó csepp az volt a pohárban, amikor az élelmiszer-biztonsági hatóság által lefoglalt szalmonellagyanús baromfihús egész egyszerűen eltűnt a raktárból.

Egy "jó magaviseletű", a szentendreihez hasonló üzletben körülbelül félévente vizsgálódik a hatóság - ahol pedig sok a szabálytalanság, ott gyakrabban. Emellett egy-egy nagy kockázatot hordozó termék esetében speciális ellenőrzéseket is tart, amelynek során néhány nap alatt megvizsgálja az összes szóba jöhető forgalmazóhelyet. Így tett például akkor is, amikor Németországból származó, antibiotikummal szennyezett baromfi és garnélarák után kutakodott (HVG, 2002. február 16.). Ezúttal a teljes körű vizsgálat kiváltó oka az volt, hogy június elején a Fejér megyei élelmiszer-ellenőrző állomás 729 kilogramm, szalmonellával fertőzött mellfilét talált a diszkontlánc székesfehérvári raktárában. Ezt követően döntött úgy a hatóság, hogy nyomon követik a diszkontlánc baromfihúskészletét. Az összes Pest megyei áruházat érintő vizsgálódás során a szentendrei boltra június közepén került sor. Akkor és ott az állat-egészségügyi hatóság összesen 80 kilogramm csirke- és 26 kilogramm kacsahúst foglalt le, s árusításukat a körülbelül egy hetet igénybe vevő laborvizsgálatok eredményéig megtiltotta. A szokásos menetrend szerint ha a minta negatív lett volna, a húst a Lidl nyugodtan vissza is tehette volna a polcokra. Ha azonban - ahogy ez történt - beigazolódik a fertőzöttség gyanúja, a hatóság rögvest elrendeli a készlet szakszerű megsemmisítését. Csakhogy a pozitív eredmény után az illetékesek már hiába keresték az üzletben a lefoglalt árut. Ezért felvetődött a gyanú, hogy azt a Lidl - tiltásuk ellenére - eladta.

A diszkontlánc ezt természetesen tagadja. A cégnél "elfoglaltságokra és átszervezésekre" hivatkozva senki nem vállalkozik interjúra, a faxon elküldött válaszban pedig azzal védekeznek, hogy a Lidl "eljárási hiba" folytán szállította vissza fehérvári logisztikai központjába - más üzletek gyanús termékeivel együtt - a szentendrei árut, amit ott hatósági felügyelettel megsemmisített. Jóhiszeműségének hangoztatása ellenére a Lidl egy hétig nem támadta meg a hatósági döntést, hanem - hibáját elismerve - a bezárást követően felvette a kapcsolatot a Pest megyei élelmiszer-ellenőrzőkkel, hogy mihamarabb visszaszerezhesse a nyitáshoz a szakhatósági hozzájárulást. Mivel azonban a visszárujegyek tanúsága szerint a fehérvári raktárba csak 67 kilogramm csirkehús érkezett meg a 80 kilogrammból, a hatóság az engedély kiadásához a hiányzó 13 kiló csirkehús hollétét igazoló dokumentumokat, a biztonságos működés személyi feltételeinek megteremtését, valamint a termékek nyomonkövethetőségi rendszerének felülvizsgálatát kérte a cégtől.

A Lidlnek sikerült elfogadhatóan dokumentálnia, hogy a hiányzó csirkehúst is elszállították a veszélyes állati termékeket megsemmisítő ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. győri üzemébe - közölte lapzártánk óráiban Virsinger. Szerinte az áruház jóhiszeműségét bizonyíthatja az is, hogy fehérvári raktárában június 11-e óta négyszer járt az ATEV, és összesen 6050 kilogramm húsféleséget semmisített meg - ami tízszerese a "szokásos" mennyiségnek. Emellett a Lidl leadta a hatóság által kért intézkedési tervet, amelyben ígéretet tett az áruk nyomon követési rendszerének javítására, és kötelezettséget vállalt megfelelő számú és képzettségű, élelmiszer-higiéniában jártas szakember alkalmazására, illetve a meglévő dolgozók és vezetők ez irányú továbbképzésére is. Már csak az állat-egészségügyisek újbóli ellenőrzése szükséges az engedélyhez, a Lidl azonban lapzártánkig nem mondott le fellebbezési jogáról, így a hatóság - bár július 11-én tervezte - nem végezte el az újabb vizsgálatot. Pedig ha mindent rendben találtak volna, Virsinger szerint nem lenne akadálya, hogy újra megkaphassák a hozzájárulást. Ennek megadásáról egyébként elméletileg harminc napig töprenghet a hatóság, és ugyanennyi ideje van a bezáratást hivatalból elrendelő jegyzőnek is az intézkedésre; a HVG-t azonban mindkét hivatal arról tájékoztatta, hogy bürokratikus eszközökkel nem fogják késleltetni a nyitást.

"Valószínűleg még a vágás során kerülhetett szalmonellabaktérium a csirkehús felületére" - magyarázta a HVG-nek a fertőzés okát Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, országos főállatorvos. Az áru minőségéért azonban az élelmiszertörvény szerint nemcsak a gyártó, hanem annak mindenkori birtokosa, így a kereskedő is felel. A diszkontlánc közölte, hogy a további problémák megelőzése érdekében felmondta szerződéseit a szalmonellagyanús csirke szállítójával. A HVG értesülései szerint a csirkehús a lengyel Przedsiebiorsto Drobiarskie Drobex Sp. z.o.o.-tól, a szalmonellás fagyasztott kacsahús pedig a szintén lengyel Zaklady Drobiarskie Kozieglowy Sp. z.o.o.-tól származott.

Bármennyire a gyártók a vétkesek, szállítmányaikat az uniós jogszabályok értelmében továbbra is be kell engedni az országba; ellenük csak a lengyel hatóságok járhatnak el, amelyek az EU riasztási rendszeréből értesülhettek a fertőzésről. Az elmúlt hónapban a magyar állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásoknak háromszor kellett riasztaniuk a tagállamokat, egyszer a Szlovákiából érkezett aflatoxinos fűszerpaprika, kétszer pedig a Lidl szalmonellás húsai miatt. Süth az utóbbin nem lepődik meg: "A mi régiónkban viszonylag gyakori a szalmonella felbukkanása, és minél délebbre megyünk, annál sűrűbben fordul elő." A szalmonellafertőzésekről jelenleg is folyik egy hatéves, 2010-ig tartó felmérés az EU-ban, amelynek eddigi adatai alapján Magyarország a középmezőny élbolyában foglal helyet.

HERMAN BERNADETT