Hogyan lehet két szavazattal négy évre képviselővé válni - ezt sokan megtapasztalhatják a kisebbségi önkormányzati választás eredményei alapján. Az önkormányzati választások elvben lehetőséget nyújtanak ugyan arra is, hogy akár egy szavazattal képviselő vagy polgármester lehessen valaki, ám ez a valóságban eddig nemigen történt meg. A kisebbségi választások azonban egészen abszurd eredményeket hoztak. Nemcsak a kisebb falvakban, hanem még Budapesten is előfordult, hogy a testületbe két vokssal be lehetett kerülni. Igaz, nem is járultak sokan az urnához. Az idei kisebbségi választáson eleve csak az voksolhatott, aki feliratkozott a szavazók listájára, s ilyenek összesen 200 ezren voltak. A XI. kerületben ráadásul a 30 bejelentkezett ukrán szavazóból csak 11-en éltek a jogukkal, s bár a jelöltek ugyanannak a szervezetnek voltak a tagjai, egyiküket csak ketten tartották alkalmasnak az ikszre.

A mezőkövesdi örmények közül 31-en vetették magukat lajstromba, s öt képviselőjelöltet is sikerült állítaniuk, ám szavazni csak négyen mentek el. Tehát még a jelöltek sem vonultak fel teljes létszámban. Igaz, a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy nem helybeliek is jelöljék magukat. A négy szavazópolgár viszont meg is választotta az öt képviselőt négy évre - mindegyik jelölt megkapta a voksolók támogatását. A szavazás természetesen így is jogszerű volt, s a nagy tömegbázisúnak nem mondható örmény kisebbségi önkormányzat a következő négy évre a mezőkövesdi közigazgatás része lesz. Hasonló eset több is előfordult, az esztergomi ruszinok sem tódultak megválasztani önkormányzatukat, szintén csak négyen vették a fáradságot, hogy szavazzanak. Ők viszont már elégedetlenek voltak a kínálattal, legalábbis ezt jelzi, hogy négy jelöltet három, egyet pedig két szavazattal választottak meg a város egyik kisebbségi képviselő-testületének tagjává.

Az új szavazási renddel az előző választásokon tapasztalható "kisebbségi etnobizniszt" szerette volna a kormányzat elkerülni, ám ez, úgy tűnik, nem teljesen sikerült. Kisebbségi önkormányzatot alakíthat például egy olyan román szervezet, amely komoly botrányokba keveredett az előző választásokon is. A 19 ukrán kisebbségi önkormányzat közül pedig az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke mindössze 12-t ismer el igazi ukránnak, a többit szerinte Kárpátaljáról áttelepült magyarok alapították. Éppen ezért Hartyányi Jaroszlava azt tervezi, bírósághoz fordul, azt sérelmezve, miért engedtek ott kisebbségi önkormányzati választást tartani, ahol a 2001-es népszavazáson senki nem vallotta magát még névtelenül sem ukránnak.

A kisebbségi névjegyzékekre feliratkozottak egyharmada hivatalos adatok szerint nem jelent meg a voksoláson. A legkevésbé aktívak a magukat bolgárnak vallók voltak, több mint felük úgy gondolta, mégsem szavaz. A cigányok közel 60 százaléka ment el szavazni, míg a legaktívabbak a szlovénok voltak, akiknek háromnegyede járult az urnákhoz. A legtöbb szavazatot a kisebbségi szervezetek közül a Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő vezette Lungo Drom kapta - 62 829-et, és ezzel 1591 mandátumot szerzett. Farkasék nagy versenyben voltak az Országos Cigány Önkormányzat jelenlegi vezetője, Kolompár Orbán által irányított Magyarországi Cigányok Országos Fórumával, s 12 ezer szavazattal és 250 mandátummal előzték meg őket.

RIBA ISTVÁN