Zárójelben - ahol ismert - a lehetséges érintettek száma és a költségvetési többletbevétel várható összege, a 2007-2010 közötti időszakra tavaly elfogadott adócsökkentési programhoz képest.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI EGYENSÚLYT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ

- Vállalkozások különadója. 2006 szeptemberétől 4 százalék a társasági adó hatálya alá tartozó, nyereséges társas vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak. (400 ezer érintett, 2006-ban 40 milliárd, 2007-ben 170 milliárd forint többletbevétel.)

- Hitelintézetek állami kamattámogatás utáni járadéka 2007-től. Alapja a kamattámogatás összege, mértéke 20 százalék. (A többletbevétel 25 milliárd forint.)

- Magánszemélyek különadója 2007-től. Az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési plafont meghaladó részére (a plafon 2006-ban 6 325 450 forint). Mértéke 4 százalék. Az összevont jövedelembe tartozik például a munkabér, az egyéni vállalkozói kivét, a szerzői jogdíj, valamint az adóterhet nem viselő járandóság, így 2007-től a nyugdíj. Nem tartozik viszont bele például az osztalék, az árfolyam-nyereség, az ingatlan-bérbeadás jövedelme, továbbá az átalányadós, így az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással adózó jövedelem sem. (120 ezer érintett, 24 milliárd forint többletbevétel.)

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

- Kamatadó és tőzsdei árfolyamnyereség-adó 2006 szeptemberétől. Mértéke a kamat és az árfolyamnyereség 20 százaléka. Mentesek a hosszú távú állampapírban és befektetési jegyben, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlán, az önkéntes pénztárakban, továbbá a lakás-takarékpénztárakban lévő megtakarítások. (2006-ban 2 milliárd, 2007-ben 26 milliárd forint többletbevétel.)

- Az adóköteles természetbeni juttatások adója 2006 szeptemberétől 44 százalékról 54 százalékra nő, s 2007-től ugyanilyen mértékű adó terheli a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokat is. (2006-ban 10 milliárd, 2007-ben 20 milliárd forint többletbevétel.)

- Cégtelefon magánhasználata utáni adó. 2006 szeptemberétől a telefonszolgáltatás teljes költségének 20 százaléka a cégnél dolgozó magánszemélyek bevétele, ami után a természetbeni juttatás adóját kell megfizetni. Az adózás alapjaként választható a magáncélú használatról készített nyilvántartás is. (Többletbevétellel nem számol a kormány, miután 50-ről 70 százalékra nő a telefonhasználatra jutó általános forgalmi adó levonható hányada.)

- Adókedvezmény-szűkítés 2007-től.

- A lakáshitel törlesztésénél érvényesíthető, jövedelemhatárhoz kötött adókedvezményt már csak azok (és csak a következő öt évre) vehetik igénybe, akik erre 2006. december 31-éig jogosultságot szereztek.

- A jelenlegi évi 6 millió forintról 3,4 millióra csökkenne az a jövedelemhatár, ameddig az együttesen legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezmény igénybe vehető. E keretbe nemcsak az adományok, élet- és nyugdíjbiztosítások tartoznának bele, hanem a megállapodás alapján fizetett tb-járulékok is.

- Megszűnne a szellemi tevékenység jelenleg évi legfeljebb 50 ezer forintos kedvezménye, továbbá a felnőttképzési díj és számítógép-beszerzés utáni bónusz is. (2008-ban 10 milliárd forint.)

- Adómentes bevételek körének szűkítése

- Az eredeti jogosultnál is adóköteles jövedelemnek számítana az önálló orvosi praxis működtetési jogának eladása.

- Adóterhet nem viselő járandóságnak minősülne a nyugdíj. Azaz ha a nyugdíjasnak más, összevontan adózó jövedelme is van, a nyugdíj beszámít az adóalapba, de a ráeső adó levonható a fizetendő adóból. (2007-ben mintegy 32 milliárd forint.)

- Az üdülési csekk csak akkor lenne adómentes, ha a munkáltató a dolgozójának vagy nyugdíjasának és azok közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának adja, továbbá ha üdülési szállásra és étkeztetésre használják.

- A munkáltató által a dolgozó javára az önkéntes pénztárba befizetett összeg a havi minimálbér - több pénztárba történt befizetésnél a minimálbér 130 százaléka - helyett egységesen a minimálbér 20 százalékáig lenne adómentes.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

2006 szeptemberétől megszűnik a 15 százalékos adókulcs, és az idesorolt termékekre és szolgáltatásokra a normál, 20 százalékos kulcsot kell felszámítani. Így egyebek között az alapvető élelmiszerek, az ásványi tüzelőanyagok, gyógyászati segédeszközök, a gáz-, gőz- és vízellátás, a szállodai szolgáltatás és a vendéglátás, a diák- és a szociális étkeztetés, a személyszállítás és a mozi, a fürdő és a temetkezési szolgáltatás áfája is nő. (2006-ban 60 milliárd, 2007-ben 170 milliárd forint.)

ELVÁRT ADÓ. A társasági adó hatálya alá tartozó, veszteséges egyéni vállalkozóra és társas vállalkozásra terjesztik ki 2007-től. Alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka, feltéve, hogy a társasági adó alapja nem éri el ezt a mértéket. Az adókulcs (a társasági adó szabályainak megfelelően) 5 millió forint adóalapig 10 százalék, fölötte 16 százalék, azaz a bevétel és az eladott áruk beszerzési értékének különbözetét az első 5 millió forint után 0,2 százalék, fölötte 0,32 százalék adó terheli. Az adót nem kell megfizetni néhány kivételes esetben, például induló vállalkozásnál. (250 ezer adózótól 2008-ban 55 milliárd forint többletbevétel.)

EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ. Az eva mértéke 2006. október 1-jétől 15-ről 25 százalékra nőne. Az evázók választhatnának, hogy arányosítással vagy közbenső mérleg készítésével számolják ki adójukat, de visszatérhetnek az általános szabályok (szja, illetve társasági adó) szerinti adózásra is. (110 ezer érintett, 2006-ban 10 milliárd, 2007-ben 53 milliárd forint többletbevétel.)

HÁZIPÉNZTÁRBAN LÉVŐ PÉNZEK ADÓJA. 2007-től 20 százalékos adó a házipénztárban lévő, az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladó összegekre. Az adó alapja az átlagos napi készpénz-záróegyenleg és az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresének különbözete. (Várható többletbevétel 10 milliárd forint.)

JÖVEDÉKI ADÓ

- 2006. szeptember 1-jétől a cigaretta adója 5,7 százalékkal, a szesztartalmú italoké (a bor kivételével) 7 százalékkal nőne.

- 2007. április 1-jétől és szeptember 1-jétől a cigaretta jövedéki adója újabb 2,7-2,7 százalékkal nőne. (Többletbevétel évi 3 milliárd forint.)

GÉPJÁRMŰADÓ

2007-től a gépjármű teljesítménye, nem pedig a súlya alapján kellene adót fizetni, emellett nőne a gépjárművek illetéke. (9 milliárd forint többletbevétel.)

JÁRULÉKOK

- Munkáltatók

- Megmaradna a - munkáltatók által a foglalkoztatott után havonta fizetett 1950 forintos - tételes egészségügyi hozzájárulás (a hatályos szabályokban 2006. novemberi megszüntetés szerepel). (2006-ban 7 milliárd, 2007-ben 88 milliárd forint többletbevétel.)

- 2007-ben mégsem csökkenne a mostani 29-ről 26 százalékra a munkáltatói tb-járulék (210 milliárd forint).

- Járulékalap-szélesítés (munkáltatónál és munkavállalónál egyaránt) 2006 szeptemberétől. Legalább a minimálbér kétszerese után kellene tb-járulékot fizetni, kivéve azokat, akik az adóhatóságnál bejelentik (és ezt egy esetleges ellenőrzésnél igazolni is tudják), hogy ennek megfizetésére nem képesek. (2006-ban 2-3 milliárd, 2007-ben 10-15 milliárd forint.)

- Munkavállalók

- 2006 szeptemberétől az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke a jelenlegi 4-ről 6 százalékra, 2007-től pedig 7 százalékra nőne.

- 2006 szeptemberétől a mostani 1 százalékos munkavállalói járulék 1,5 százalékra nőne.

- 2006 szeptemberétől a nyugdíjas foglalkoztatott jövedelmét 4 százalékos egészségbiztosítási járulék terhelné.

- Aki után foglalkoztatója nem fizet legalább évi 450 ezer forint egészségbiztosítási járulékot, de tőkejövedelme van, 2007-től e szintig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie (jelenleg 400 ezer forint a feltöltési kötelezettség, 4 százalékos ehóval).

(A négy tétel együtt 2006-ban 38 milliárd, 2007-ben 220 milliárd forint.)

- Nyugdíjas vállalkozók. Vállalkozói kivétjük, illetve személyes közreműködésük díja után 2006 szeptemberétől 10, 2007-től 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék, a mostani 5 százalékos baleseti járulék helyett. (2006-ban 1 milliárd, 2007-ben 10-11 milliárd forint.)