A gyengélkedő autó- és akkuipar, valamint az aszály húzta mélybe a gazdaságot; átlépte a bitcoin a 100 ezer dolláros álomhatárt; az európai piacokon a francia kormány bukása miatt aggódhatnak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Még jó, hogy itt van nekünk a magyar politikai közbeszéd, mert így van, ami még annál is mélyebbre tud süllyedni, mint az ország gazdasága. A KSH most tette közzé a minden várakozásnál rosszabb, 0,7 százalékos visszaesést mutató harmadik negyedéves GDP-szám részleteit. Kimondottan gyengén teljesített a járműgyártás és az akkuipar, pont az a két szektor, amelyre a kormány feltette a gazdaság jövőjét, aztán megérkezett az aszály is, hogy tovább rontsa az amúgy is gyatra helyzetet. A kormány jövőre már 3-6 százalékos növekedést ígér – az OECD most kiadott előrejelzése szerint ez köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Több más gazdasági statisztikát is kiadtak a héten. Így megtudtuk azt, hogy 2024 egészében 8 százalékkal elmaradt a mezőgazdaság teljesítménye a tavalyitól (itt már éves számot adtak ki, hiszen decemberben sok minden már nem történik), az ipar októberben a tavaly olyankorinál 3,1 százalékkal gyengébb volt, a külkereskedelmi mérlegünk romlott tavaly óta, de még így is bőven a pozitív tartományban maradt, a bolti forgalom pedig 3,6 százalékkal nőtt.
Ez utóbbi kapcsán még Nagy Márton, az NGM hónapról hónapra befolyásosabbá váló vezetője is kötelességének érezte, hogy elmondja, hogyan kellene írni a számról. A miniszter minden bizonnyal még nagyobb munkákra készülhet, hiszen jövőre valószínűleg ő kerülhet a gazdasági szuperminisztérium élére. Utoljára ilyen megatárca akkor volt, amikor Matolcsy György volt a Fidesz első számú gazdaságpolitikusa – át is néztük, mi történt akkoriban.
Addig is a hitelminősítők értékelik Nagy Márton, és egyáltalán a teljes magyar állam teljesítményét. A forint közel kétéves mélypontjára is esett, miután a hétfői tőzsdenyitás után gyorsan beárazták, hogy a Moody’s múlt péntek este stabilról negatívra rontotta a kilátásokat. Aztán a mostani péntek este a Fitch épp ellenkező döntést hozott: negatívról stabilra javította a kilátást.
Átlépte a bitcoin a 100 ezer dolláros álomhatárt. Már hetek óta ennek a közelében mozgott, az utolsó löketet az adta meg neki, hogy Donald Trump bejelentette, a kriptovalutákkal nagyon barátságosan bánó Paul Atkins lesz az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet vezetője.
Úgy tűnhet, semmi nem állíthatja meg a bitcoint, de valójában az árfolyam még mindig rendkívül ingadozó, a jövőt jósolni szinte lehetetlen. Bitcoinba vagy bitcoin alapú eszközökbe fektetni Magyarországról sem nehéz, az óvatosság azonban indokolt.
Megbukott a francia kormány, mindössze három hónappal a hivatalba lépése után. Ez pedig komoly pénzügyi válságot idézhet elő az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, és a bizonytalanság hullámait keltheti az egész EU-ban.
A hitelminősítők szerint az a félelem azért túlzás, hogy görög típusú válság jöjjön, az viszont így is biztos, hogy a francia államadósság magas, szükség volna egy elfogadott költségvetésre, és hogy a törvényhozásban nem csak az elnöknek, hanem egyetlen pártnak sincs többsége. A politikai válság azért is rosszul jön, mert Németország lassan kampányüzemmódra kapcsol, és Donald Trump elnöksége is komoly kihívásokat okozhat Európának.
A hét képe: káosz Dél-Koreában, ahol az elnök előbb egy önpuccsal hadiállapotot hirdetett, majd ezt a polgári ellenállás és parlament nyomására visszavonta.
Közel 4 százalékkal drágábban lehet egy nagy karácsonyi vacsorát összerakni most, mint amennyiért tavaly ilyenkor lehetett – számoltuk ki az évről évre összeállított karácsonyi bevásárlókosarunkban. Idén olyan ritka helyzet állt elő, hogy nem a kormány próbálja megmondani, mi mennyibe kerüljön, úgyhogy láthatjuk: ha a kereskedőkre hagyják az árképzést, és extrém módon nem mozog egy termék ára sem, akkor leginkább a beszerzési feltételek, illetve a fogyasztói magatartás fogja befolyásolni az árváltozásokat.
De persze karácsonykor nem csak ételt veszünk – ami nem élelmiszer, abból kis túlzással mindennek a piacát letarolta idén a Temu. A kínai platform már egy éve itt van velünk, úgyhogy lehet mérleget vonni a nyitó időszakról: óriási lendülettel tört be, de ez nem hozta magával azt, amitől a kezdetben sokan féltek, nem ment tönkre emiatt rengeteg magyar kereskedő. A leckét mindenesetre feladta a magyar piacnak.
Előretör a Hungary Airlines Kft., amelyet új magyar légitársaságként szoktak emlegetni, pedig már több, mint három éves, és inkább kínai hátterű. A személyszállítási terveik jól hangoznak, de ezekből legjobb esetben is évek múlva lehet valami, addig viszont bőven tudnak profitálni az áruszállításból.
A lényeg persze az, hogy Kína ezen az úton törne be az európai légi piacra. Jól járhat egy Tiborcz István-féle logisztikai cég és az állami lélegeztetőgép-biznisz egyik nyertese is, a Budapest Airport pedig állami kézbe kerülve kínai elosztóbázissá válhat.
Lemondott Carlos Tavares, a világ negyedik legnagyobb autógyártójának, a Stellantisnak az első embere. Olyan szempontból ez nem meglepő, hogy egy év alatt több, mint 40 százalékkal zuhantak a vállalat részvényei, rengeteg elbocsátással csökkentettek költségeket, és hogy a vártnál sokkal kevesebb autót tudnak eladni, de így is hirtelen jött a bejelentés.
A portugál szakember kíméletlen költségcsökkentő hírében állt, ehhez ragaszkodott a mostani munkahelyén is, ez viszont többek szerint a minőséget is rontotta már, és az igazgatótanács sem nézte jó szemmel. De nem annyira egyszerű a helyzet, és nem lehet minden gondot egy ember nyakába varrni, ezt az is mutatja, hogy a lemondásának hírére további 8 százalékot esett a Stellantis árfolyama.
Hogy egy magyar cég talpon tud maradni a nagyon nehéz körülmények ellenére is, azt most épp a jacuzzikat gyártó Wellis mutatja be. Nemrég még az volt a kérdés, hogy újabb leminősítést kap-e a Scope hitelminősítőtől, most viszont már stabil kilátást kapott, a kötvényesei pedig úgy döntöttek, hogy 2026-ig meghosszabbítják a türelmi időt, amely egyébként már idén lejárt volna.
A HVG-hez eljutott pletykák szerint a vállalatnál az elmúlt hetekben újabb leépítési hullám indult el, amely főként a dabasi raktárt érintette, csökkentették a termelési bónuszokat, és forrásunk szerint az ózdi gyár is azért marad csak fenn, mert egy egyedi kormánydöntéssel 3 milliárd forintot kaptak a telephellyel kapcsolatos beruházásokra 2021-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.