Újra nőtt az önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma, a vagyon éves alapon 19 százalékkal nőtt, meghaladja a 2,1 ezer milliárd forintot. Az egészségpénztárak taglétszáma is nőtt, meghaladja az egymillió főt.
Az idei harmadik negyedévben folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának gyarapodása: a tagok összesített megtakarításainak értéke a két kasszatípusban együttesen szeptember végére már megközelítette a 2,2 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 349 milliárd forint, azaz 19 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legfrissebb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám szintén tovább bővült, így 2,12 millió főt tesz ki.
„Itt az év vége, így ismét fókuszba kerül a pénztári befizetések után járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés. A lehetőség kihasználása érdekében azoknak, akik nem tagjai egyik kasszának sem, érdemes belépniük valamelyik pénztárba, a meglévő pénztártagoknak pedig célszerű átnézniük egyenlegüket és szükség esetén – amennyiben lehetőségük van rá – minél inkább feltölteni” – javasolja Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
Fordulat a nyugdíjkasszáknál
A harmadik negyedév rég várt fordulatot hozott az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, hiszen a második negyedévhez képest növekedett az ily módon öngondoskodók száma: táboruk 1,04 millió főt számlált. Mindemellett folytatódott a kasszákban kezelt összesített vagyon növekedése, így a negyedév végén – 19 százalékot meghaladó év/év emelkedéssel – ismét új csúcson, 2,1 ezer milliárd forint felett állt ez a mutató.
A január-szeptemberi időszakban 6 százalékos hozamot hozott a nyugdíjpénztári szektor átlagosan, sőt, a kockázatosabb portfóliók első 10 havi hozameredményei bőven két számjegyűek, a közepes portfóliók hozamai pedig átlagosan 8 százalék fölött járnak.
A nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán 21,3 milliárd forintot tettek ki, 18 százalékkal meghaladva 2023 hasonló időszakának értékét, miközben a munkáltatók hozzájárulásai több mint 10 százalékkal emelkedtek. Mindezek eredményeként a július-szeptemberi időszak 33 milliárd forint feletti összesített tagdíjbevételt jelentett a pénztárak számára. Ez rekordnagyságú harmadik negyedéves nyugdíjmegtakarítást jelent, az első háromnegyed évben befizetett összegek pedig meghaladják a 2017-es esztendő teljes éves teljesítményét.
2025-ben a kormány lehetővé fogja tenni az önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú feltörését:
Rekordok dőlnek az egészségkasszáknál
Az önkéntes egészségpénztárak tagsága továbbra is kitartó növekedést produkál, a harmadik negyedév végén már közel 1,08 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 100 ezerrel bővült a létszám.
Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 83 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben 6,6 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem négyszeresével, közel 26 százalékkal növelték befizetéseiket.
Az idei tendenciák láttán nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, 2024 új rekorddal zárul majd mind az egészségpénztári taglétszám, mind pedig az öngondoskodásra szánt befizetések tekintetében
– fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségpénztári megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel, de az egyes felhasználási módok népszerűsége eltérően változott. A harmadik negyedévben a legnagyobb emelkedést újra a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 39 százalék), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 19,5 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig 10, a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra pedig 24,5 százalékkal fordítottak kevesebbet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.