Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Átlépte a forint a 400-as szintet, ezúttal nemcsak magyarországi hatások miatt; váratlanul átírták a napelemek szabályait; most álltak munkába a júniusban megválasztott új önkormányzatok. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Több hónap viszonylagos nyugalom után újra látványosan gyengülni kezdett a forint, a héten újra elérte a – már nem is annyira rettegett, sokkal inkább nagyon kínos – 400-as lélektani határt. Az, hogy egy euró 400 forintnál is többe kerüljön, utoljára tavaly márciusban történt meg. A mostani helyzetért azonban nem csak a magyar gazdaság a felelős: miután Irán megtámadta Izraelt, a kockázatkerülő befektetők elkezdték inkább dollárba vinni a pénzüket – vagy épp aranyba, amiből függetlenül az izraeli helyzettől bevásárolt a héten az MNB is egy újabb adaggal –, amitől nagyjából az összes, a mienkhez hasonló deviza gyengülni kezdett.
De idegesen figyelte mindenki a közel-keleti helyzetet az olajpiacokon is. Az olajár megmozdult az iráni rakétatámadás után, de igazi drámai áremelkedés még nem történt. Baj akkor lehetne, ha Izrael válaszul megtámadná az iráni olajipari létesítményeket, vagy ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost. De a szakértők azt azért hozzáteszik mindehhez, mindkét félnek érdeke az, hogy a régió olajexportja ne kerüljön túl nagy veszélybe.
„Kösz, jól van” – mondta a magyar gazdaságról és a költségvetésről Orbán Viktor a parlament első őszi ülésén, de a nagyon lelkes fideszesek közül is legfeljebb csak azok gondolhatják ezt komolyan, akik nem tudnak számolni. A miniszterelnök pár nappal később aztán egymillió forintos átlagfizetést ígért két-három éven belülre, és azt, hogy a gyerekek után járó adókedvezményt 2026-ig megduplázzák. Nem csoda, hogy valamilyen hangulatjavító ígéretre szüksége volt a miniszterelnöknek: a szakértők szerint minimális a mozgástér egy igazi választási osztogatásra, és úgyis nő a hiány, hogy könnyen megtörténhet, hogy az alkotmányos minimumelvárást, az államadósság éves csökkentését sem tudják tartani idén. Hacsak nem némi év végi trükközéssel. Az Államadósság Kezelő Központ mindenesetre nem aggódik, mint írták, részükről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására.
Az átlagmagyar számára nem annyira tűnhet jónak a helyzet, már csak azért sem, mert az árak eközben újra elkezdtek emelkedni az élelmiszerboltokban. A HVG havi bevásárlókosarában szereplő termékek árai 8-20 százalékkal drágultak, egy hónap alatt, és összességében azért a 2022-2023-as szintnél nem jár a drágulás tempója, de már egyre érezhetőbb a gyorsulása. De legalább focista adókedvezmény is van már!
Mindenkit meglepett a kormány, amikor egy rendelettel váratlanul betiltotta az erkélynapelemeket, korlátozta a parkolóhelyek fölé tehető napelemes borítás mértékét és megtiltotta, hogy gazdasági besorolású területen földre telepítsenek napelemet. Ahogy egy szakmai forrásunk fogalmazott az új szabályról: a módja gyomorforgató, az irány elkeserítő.
A környezetvédelem és az energetika szempontjából az is érdekes, hogy szép lassan akkubontó nagyhatalommá kezdünk válni. A kormány kényszerpályán mozog, mert az EU-szabályozás szerint ahonnan az akkumulátor származik, ott kell gondoskodni az újrahasznosításáról, pedig ez nem egy megtérülő üzletág. Márpedig az akkugyártással is lehetnek bajok, főleg miután az Európai Bizottság a magyar és a német ellenszavazat ellenére megszavazta a kínai elektromos autókra kivetett kiegyenlítő vámok új rendszerét.
Nagyok a bajok az iparunk régi óriásával is. Egyre inkább úgy néz ki, hogy nem sikerül megmenteni az új Dunaferrt sem, felszámolást kezdeményeztek az új cég ellen, a kormány legalább a dolgozók béreinek kifizetését rendezte egy éjszakai Magyar Közlönyben. A magyar ipar összességében tovább zuhan, augusztusban közel tíz százalékkal volt gyengébb a teljesítmény, mint egy éve, és még júliushoz képest is sikerült visszaesni.
A hét képe: a Helene hurrikán, amely letarolta az Egyesült Államok délkeleti részét, és olyan gazdasági károkat okozhatott, amelyet az egész világ megszenvedhet
Annyira terjed a mesterséges intelligencia használata, és olyan sok energiát igényel ez, hogy az Egyesült Államokban már kiszuperált erőműveket, köztük korábban üzemen kívül helyezett atomreaktort is újranyitottak. Híres utolsó szavak közé tartozhat ilyenkor a „Mi baj lehet?” mondat, és valóban, a kritikusok aggódnak, az atomenergia ugyanis nyilván nem mentes a kockázatoktól.
Egyébként is sokan gondolkoznak azon, mit lehet tenni, hogy a mesterséges intelligenciából hosszú távon is jó dolgokat hozzunk ki és ne ölje meg a gazdaságot. Közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban ezen a héten épp ez volt a téma: mit tanulhatunk az elmúlt ezer év nagy technológiai ugrásaiból, mit sikerült jól csinálni, amikor az eredmény az lett, hogy az átlagember jól járt egy nagy fejlődésnek köszönhetően, és hol rontották el, amikor csak pár kiváltságos gazdagodott rajta?
Budapesten is elindult az új háziorvosi ügyeleti rendszer, annak ellenére, hogy a Magyar Orvosi Kamara másfél hónapja azt kérte, halasszák el az átállást. Álmos Pétert, a MOK elnökét kérdeztük, aki elmondta: két kritikus probléma közül az egyik megoldódott – gyerekbetegségekben nem jártas orvosokat nem köteleznek gyerekek ellátására –, a másik viszont nem: nincs elég orvos a rendszerben. A héten készült el egyébként egy olyan felmérés is, amely szerint a magyar orvosok 47 százaléka szerint csoda, hogy még működik az egészségügyünk.
Országos szinten már másfél éves az ügyeleti rendszer, le lehet vonni az első tanulságokat. A kamara elnöke úgy összegezte a tapasztalatokat: az, hogy egységes kézben lesz az irányítás, jó, de az üres praxisok száma 50 százalékkal nőtt, annyian nem folytatták az ügyeleti rendszer bevezetése után, és ha nincs elég orvos, akkor lehetetlen úgy megcsinálni a beosztásokat, hogy valakinek ne legyen 12-14 órás munkanapja.
Sorra állnak munkába az új városvezetések, akiket még júniusban választottak meg. A leglátványosabb kezdés persze a Fővárosi Közgyűlésé volt, ahol az alakuló ülés is megmutatta, mekkora politikai és remélhetőleg néha szakmai izmozások is várhatóak.
Sok helyen pedig azzal az örökséggel kell megbirkózni, amit az előző városvezetés hagyott ott, pláne miután eltelt majdnem négy hónap a választás és az újak hivatalba lépése között. Ennyi idő elég volt több városban is arra, hogy kiszervezzék a város nagy cégeit és ingatlanjait a saját embereik közelébe, akadt, ahol kiszórták az év hátralévő fejlesztési pénzeit, és akadt testület, amely az új polgármestertől elvette az autót, hogy odaadja a réginek.
Hetek óta akadozik a csomagszállítás a Packetánál. A cég beismerte, hogy a fennakadás hátterében az áll, hogy hirtelen jelentősen megnövekedett a csomagok száma egy nagy, távol-keleti webáruházzal kötött szerződés hatására. A társaság ugyan nem nevesítette, de egyértelmű, hogy a Temuról van szó.
Egy futárcégnek nem sok mozgástere van egy hatalmas webáruházzal szemben. A Packeta is inkább csak állja a sarat és várja, hogy elüljön a népharag. Közben pedig örül, hogy az iskolakezdési roham után, de még bőven a karácsonyi főszezon előtt derült fény arra, milyen sérülékeny a rendszere.
Nyitóképünkön Orbán Viktor kormányfő (balra) interjút ad Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. október 4-én. Fotó: MTI/Fischer Zoltán
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
