A közlekedési szakember szerint elsődlegesen a vasúti összeköttetést kell fejleszteni, mert a fővonali bekötésre készen állnak a tervek, az építési engedélyek pedig még hatályosak. A gyorsforgalmi bővítése nem a reptéri forgalmat segítené, hanem még több ingázót vonzana a belvárosba az agglomerációból.
Mint arról a HVG is beszámolt, a kormánynak annyira kínossá vált a Budapestre érkező turisták miatt a ferihegyi reptérre vezető út állapota, hogy 2026-os kezdéssel 3,5-5 évig tartó beruházás során felújítaná.
A tervek alapján Lázár János építési és közlekedési miniszter egy sajtótájékoztatón elmondta: első számú prioritás az út megépítése, ezután kell eldönteni, hogy a vasúti összeköttetésre „mennyi és milyen szükség lesz”. Lázár szerint egyelőre az útra van pénz, „semmilyen vasútfejlesztésre nincs pénz”.
Vitézy Dávid közlekedési szakember, aki az idei önkormányzati választásokon a Fidesz támogatását is élvező LMP főpolgármester-jelöltje volt, Facebook-posztban fejtette ki a véleményét Lázár megállapításairól. Eszerint „pénz arra van, amire a kormány akarja”, és szerinte az lenne a helyes, ha először vasutat építene a kormány, nem gyorsforgalmi utat, amelynek a látványterveit egyébként közzé is tette az ÉKM.
Vitézy szerint a kötöttpályás kapcsolat megépítése sokkal fontosabb és sürgetőbb, mert „Európában lassan egyedülállóvá válik a budapesti repülőtér azáltal, hogy nincs és nem is épül kötöttpályás kapcsolat”. Hozzáteszi: a gyorsforgalmi rendbetétele sem ördögtől való, a tervezésen sokat dolgozott Vitézy is, de ez másodlagos feladat.
„Nálunk a reptéri vasúti fővonali bekötésre a tervek készen vannak, az építési engedélyek hatályosak, holnap lehetne építkezni – ehelyett megint a vasútfejlesztés áll, és ki tudja, mire vár, miközben ahogy vidéken az autópályákban, Budapesten is csak közúti fejlesztésben gondolkodik a kormány” – fogalmazott Vitézy.
Ingázás felpörgetve
Vitézy szerint a másik probléma Lázár elképzelésével az, hogy a gyorsforgalmi utat 95 százalékban nem a reptéri forgalom használja, hanem a 4-es út agglomerációs autóforgalma Vecsés, Monor és az M0-s autóút felől. Az út 2×2 sávossá tétele további ingázó autóforgalmat vonzana Budapestre, miközben a város már így is túl van terhelve.
„Ha a kész tervek szerinti az átmenő vasúti fővonal megépülne a reptéren át, akkor a meglévő mai 100a fővonalon az S50-es elővárosi vonatok 15 percre sűríthetők lennének, ezáltal az agglomerációs ingázók számára is versenyképesebb lenne a vasút” – magyarázza a szakember. Hozzáteszi: „Ha a vasutat nem fejlesztjük, és 2×2 sávon jöhet be a forgalom, akkor ez a belvárost, az Üllői utat fogja túlterhelni, még több autó jön be az agglomerációból a fővárosba.”
Elmondása szerint mikor még a Budapesti Fejlesztési Központot vezette, akkor is azt mondták: csak akkor szabad fejleszteni a gyorsforgalmi utat, ha addigra megépült a Galvani híd, és a Határ útnál egy külső körút átveszi ezt a terhet, „és így például a reptérről Buda felé irányuló forgalmat a belváros elkerülésével vezeti át a Dunán, ezzel még a Rákóczi hidat is tehermentesítve”.
„Budapest és az ország, de még a repülőtér érdeke is az, hogy a vasút épüljön elsőként. Nem kínai luxusvonat, hanem a vasúti hálózatba integrált tömegközlekedési megoldás” – utalva itt arra a kormányzati ötletre, hogy a Ferihegyet Budapesttel összekötő vasutat kínai pénzből, kínai igények mentén alakítsák ki, nem pedig a repülőtér és a város lakóinak érdeke szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.