Hőségriasztásban töltött napok: 40

Idén négy alkalommal adott ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hőségriadót, összesen 40 napot töltöttünk el ilyen forróságban. A június még csak az ötödik legmelegebb volt 1901 óta, a július viszont a valaha mért legforróbb volt a hetedik hónapok közül, és az augusztus is csak úgy csúszott a második helyre, hogy 0,01 fokkal volt kevésbé forró, mint 1992 nyolcadik hónapja.

A nyár három hónapjának 92 napja közül 12-ben most már 2024-es a valaha mért legmelegebb hőmérséklet. Olyan pedig, hogy még a szeptembert és hőségriadóval indítjuk el, 2015 óta nem történt meg – egészen mostanáig.

Egymást követő hőségnapok: 4+15+8+13

Egy-egy nap forróság még csak belefér – most igazán megterhelővé az tette a hőséget, hogy szinte szünetet sem kaptunk benne. Először június 19-e és 22-e között volt hőségriasztás, utána július 7-től 21-ig. Azt egy kicsit kipihenhettük, utána viszont augusztusban előbb 11-e és 18-a között volt forróság, majd 25-től újra, és ez a riasztás kitartott egészen szeptember 5-ig.

Kriza Márton

Az eddigi leghosszabb tartós hőség még 1994-ben volt, az 15 napon át tartott, ezúttal volt egy olyan hőségriadó, amely ugyanennyi időn keresztül kitartott, és még egy, amely majdnem ilyen hosszú lett.

Eső: –36 százalék

A HungaroMet adatai szerint idén június és augusztus között országos átlagban 130 milliméter csapadék esett, ami az 1991 óta mért éves átlagnak a 64 százaléka. Ez elsőre nem is tűnik annyira tragikusnak, végül is „csak” kicsit több, mint egyharmados a visszaesés – csakhogy egész más lesz a kép, ha hozzátesszük, hogy a 130 milliméternyi esőből 82,8 még júniusban esett le.

Júliusban 22,2, augusztusban 25 milliméter volt a csapadékmennyiség, egy átlagos évben ez a szám 71,9, illetve 59,5 szokott lenni. Így lett az idei a legszárazabb július és a kilencedik legszárazabb augusztus a mérések 1901-es kezdete óta.

Iskolai, kórházi hőmérséklet: 31-41 fok

Ilyen hőséget szinte lehetetlen kibírni légkondi nélkül – az idei nyár egyik nagy változása az, hogy politikusok is észrevették: meleg van. Az augusztus leglátványosabb politikai húzása az volt, amikor Magyar Péter hőmérővel járta körbe a kórházakat, az ő rekordja a Péterfy Sándor Utcai Kórházban mért 38,4 fok, de valószínűleg nem ez volt az abszolút csúcs: a Népszava még a júliusi hőségriadóban írt arról, hogy az Uzsoki utcai kórház műtőjében 41,5 fokot mértek.

Amikor pedig hőségben kezdődött el a tanév, az is kiderült, hogy az osztálytermek közül nagyon sokban elviselhetetlen a forróság, az Eduline gyűjtése szerint 31,5 fok is volt néhány helyen, és az is megesett, hogy a szülők hiába vettek ventilátorokat, nem lehetett azokat bekapcsolni, arra hivatkozva, hogy a hálózat nem bírná el. A hatályban lévő szabályok szerint amúgy szellemi munkát olyan helyen nem lehetne végezni, ahol a hőmérséklet – a földközeli hő és a légmozgás adatával kicsit korrigálva – 31 fok feletti.

Kigyulladt vonatok: 5

Nem halt meg senki – kezdjük a legjobb hírrel. Először június 4-én Debrecenben gyulladt ki egy dízelmozdony motortere, a kábelek égtek ott. Aztán június 30-án Szepezdfürdőnél kapott lángra egy személyvonat kocsija, azt a mozdonyvezető el tudta oltani, mielőtt a tűzoltók odaértek volna. Augusztus 15-én a Szamos EuroCity mozdonya már megint Debrecenben gyulladt ki, az abszolút csúcsnap pedig szeptember 10-e volt, amikor egy személyvonat a változatosság kedvéért el tudta hagyni épségben Debrecent, Tiszafüreden viszont a mozdonya kigyulladt, majd ugyanaznap délután Szőnynél lett tűz egy vonat motorterében.

A MÁV-nak egyébként is nagyon rossz hónapjai voltak, sok év pénzhiánya és állami elhanyagolása lassan összeér egy nagy problémahalommá, ráadásul a nyár egy rendes évben is a legnehezebb évszak szokott lenni a vasúton, amikor nagyon feszes a menetrend, és az időjárás miatt több a hibalehetőség. A feláras országos vonatoknak júniusban 42, júliusban 36, augusztusban már csak 32,8 százaléka ért célba az eredeti menetrendjéhez képest öt perc késésen belül (tavaly ilyenkor 43:51 százalék volt ez az arány).

A vasút leglátványosabb gondja azért így is akkor volt, amikor augusztus végén a Keleti pályaudvar mellett kisiklott egy InterCity, úgyhogy a pályaudvar másfél napra kiesett a forgalomból.

Áramfogyasztási rekord: 7036 megawatt

Igen, ha hőség van, sok légkondit kapcsolnak be. A nyári áramfogyasztási rekord először július 15-én dőlt meg, aznap 6951 megawatt volt a rendszer terhelésének csúcsértéke, ezt sikerült másnap túlszárnyalni, 7036-ig jutottunk el, méghozzá a 19:45 és este 8 óra közötti sávban, amikor még bőven meleg volt, sokan hazaértek a munkából, és bekapcsolták nemcsak a hűtést, hanem sok háztartási gépet is.

AFP / ROMAIN LONGIERAS

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint persze még így sem érjük el a téli áramfogyasztás mennyiségét – hiszen nyaranta nem kell reggel, majd a délután közepétől felkapcsolni a lámpákat –, de már közelítünk a csúcshoz: ezt is idén mérték, január 24-én volt 7441 MW a maximum.

Vásárlások: –0,1 és 0,0 százalék

A nyártól általában jót szoktak várni a kereskedők, hiszen ilyenkor jönnek a turisták, a magyarok is nagyobb bevásárlásokra indulnak el a nyaralásaik előtt és alatt, ha pedig páros év van, akkor az Eb/vb és az olimpia alatt lehet a nagyobb költekezésekben bízni.

Nos, ez idén júniusban és júliusban kimaradt (az augusztusi számokat még nem ismerjük). A bolti forgalom csak a tavalyi nagyon gyengéhez képest növekszik, májusról júniusra 0,1 százalékkal csökkent, júliusban pedig stagnált.

Az, hogy valami nincs rendben, a turizmus számain is látszik: az összesített adat (júniusban 3,1, júliusban 2,2 százalékkal több éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken) még rendben is van, de ezt a külföldiek húzták fel, a magyarok júniusban 2,2, júliusban 0,3 százalékkal kevesebbet nyaraltak az országon belül, mint egy éve. És nem túl nagy bátorsággal feltételezhetjük, hogy nemcsak azért, mert annyian mentek inkább külföldre, hanem azért is, mert nincs pénz.

Költségvetési hiány: 2857 milliárd forint

A nyár három hónapja alatt 309 milliárd forinttal nőtt a hiány, úgyhogy most már rég túl vagyunk azon, hogy az év elején megígért 2500 milliárdos terv tartható legyen, a kormány már nem is próbál úgy tenni, mintha ilyen ígéret lett volna valaha is. A nyár általában unalmas szokott lenni a gazdasági hírekben, de most azért még a nyaralás közben is észre lehetett venni, hogy a Pénzügyminisztérium újabb megszorításokat lengetett be, Nagy Márton pedig elmondta, hogy cash-flow problémák vannak, és vizsgálják, milyen állami beruházásokat lehet 2025-ről egy-két évvel eltolni. A Bloomberg azt szellőztette meg, hogy választási osztogatásba kezd a kormány, mihelyst elhagyják az országot a hitelminősítők, de egyre inkább az látszik: nagyon nincs pénze az államnak sem.

Túry Gergely

A magyar válogatott góljai tétmeccsen: 2

Hol van már az eufória, hogy csoportelsőként jutottunk ki az Eb-re, miközben a Nemzetek Ligájában is nagyot ment a válogatott? Az Európa-bajnokság előtt Orbán Viktor a „Reszkess, Németország!” üzenettel hangolt, aztán jött a csalódás: egy harmatgyenge meccs Svájc ellen, amin – mint később kiderült – elment az Eb, egy nem megalázó, de azért rosszuleső vereség Németországgal szemben, és egy olyan zárómeccs Skóciával, amiből a csodálatos, 100. perces győztes gól és a számolgatás pár napig elfeledtette velünk, hogy valójában 3-4 góllal kellett volna nyerni ahhoz, hogy ne másokban kelljen bízni a továbbjutáshoz. Aztán az őszi Nemzetek Ligájában fájdalmas volt, nem igazán erre gondoltunk, amikor azt mondjuk, hogy a csapat végre kaphatna egy ötöst.

Egyébként kiszámoltuk: lehet nagyokat vitatkozni azok, túl sok közpénz megy-e a magyar fociba, de valójában az oda öntött százmilliárdoknak minimális részéből lesz válogatott játékperc, a nemzeti csapat nagy része olyanokból áll, akik nem a magyar utánpótlásképzésben nőttek fel.

Aztán jött az olimpia, 6 arany, 7 ezüst, 6 bronz lett a magyar eredmény, ami egyetlen bronzzal gyengébb a tokióinál, szóval nem volt rossz, de nem is mutat nagy fejlődést. Mindenesetre élvezhető két hét volt, a magyar csapat nem vallott szégyent, bár látszik, hogy kell dolgozni azon, hogy maradjon az eredményesség. Az meg már más kérdés, hogy aki beleolvasott a közösségi médiában a kommentekbe és sok cikkbe, az tudja, hogy az olimpia egyik legnagyobb győztese a putyinista propaganda lett.

Szavazatkülönbség: 695 512 és 293

Mintha évekkel ezelőtt lett volna, de az idei nyár választásokkal indult – a fenti két szám közül a 695 ezres azt mutatja, mennyi előnnyel nyerte az EP-választást a Fidesz a Tisza előtt, a második pedig Karácsony Gergely előnye volt Vitézy Dáviddal szemben.

Azt, hogy mi lesz a gazdasággal, a politika mozgásai a következő minimum másfél évben jó eséllyel sokkal durvábban befolyásolhatják, mint a költségvetési racionalitás, és most csak annyit lehet mondani, hogy telis-tele van az ország bizonytalansággal. Megpróbálkozik-e a Fidesz egy újabb osztogatással, mint amivel 2022-ben megnyerték a választást, de válságba zavarták az országot? Hogy reagálna a kormánypárt arra, ha a Tisza még népszerűbbé válna? Mekkora pénzügyi mozgástere lesz Karácsony Gergelynek, akinek nemcsak a kormánnyal kell izmoznia, hanem közgyűlési többséget is maga mögé raknia olyan pártokból, akik őt nem kedvelik, és hogyan hat ez Budapest mindennapjaira? Mihez kezd a Tisza–MKKP–LMP-trió azzal, hogy ha akarják, meg tudják bénítani a fővárost, ha viszont nem teszik, akkor magukra húzzák a vádat, hogy beálltak a DK mellé? Olyan kérdések ezek, amelyekre most még nincs válasz, de a következő másfél évet alapjaiban határozzák majd meg.