Kamala Harris olcsóbb élelmiszerrel és ingatlanárakkal kampányol. Az alelnök azokat az alacsony jövedelmű rétegeket célozza meg, amelyek Joe Bidenre szavaztak 2020-ban, de kiábrándultak belőle az infláció miatt.
Az infláció ugyan hároméves mélypontra jutott az Egyesült Államokban, de az élelmiszerek átlagosan így is 21%-kal drágábbak mint 2021-ben. Donald Trump kampányának egyik célpontja épp az infláció, amely sok kispénzű család életét nehezíti meg az Egyesült Államokban is.
A magas kamatok és az infláció miatt egyre nehezebb új lakáshoz vagy házhoz jutni az átlag amerikainak, nekik Kamala Harris hárommillió új ingatlant tervez. Ezenkívül olyan törvényjavaslatot akar elfogadtatni az új washingtoni kongresszussal, amely szabályozza a bérleti díjakat, lassítva azok emelkedését. Azok, akik az első lakásukat vagy házukat vásárolnák, Kamala Harris elképzelése szerint 25 000 dolláros támogatást kapnának. Ezenkívül az új otthont teremtők adókedvezményre is jogosultak lennének.
Csütörtökön szerepelt először együtt egy kampánygyűlésen Joe Biden és Kamala Harris, és mind a ketten azt hangsúlyozták, hogy a megélhetési költségeket igyekeztek kordában tartani az elmúlt három és fél évben. Külön kiemelték, hogy sikerült mérsékelni a receptre kapható gyógyszerek árát. Az USA-ban az infláció ezen a téren is jelentős volt, és ez komoly gondot jelent ma is sok amerikainak. Emlékeztettek arra is, hogy a republikánusok ellenezték a gyógyszerárak mérséklését, amelyet a szenátus csakis azért szavazott meg, mert Kamala Harris alelnök a szavazatával eldöntötte a kérdést. “Csakis Kamalának köszönhetjük ezt!” – hangsúlyozta Biden elnök Marylandben.
Az ígéretek ellenére Donald Trump gazdaságpolitikai terveiben egyelőre jobban bíznak az amerikaiak. 45%-uk véli úgy, hogy az exelnök alkalmasabb az amerikai gazdaság irányítására, Kamala Harris mellett 38% áll ebben a kérdésben – írja az ABC televízió oldala az AP közvélemény-kutatására hivatkozva. A lakosság 10%-a úgy nyilatkozott, hogy sem Trump, sem Harris gazdaságpolitikájában sem bízik.
Trump szokásos túlzó stílusával azt állította kampánybeszédében New Jersey államban, hogy Kamala Harris “kommunista árkontrollt akar.” Mi lenne ennek a következménye? – kérdezte Trump, és meg is válaszolta: „áruhiány, éhezés és még nagyobb infláció”. Az exelnök a sarki fűszeres népszerű termékeit emelte közben magasra, miközben bemondta az árakat.
Trump propagandája azért demagóg, mert az infláció jelentős részben a Covid következménye: abban az időszakban ugyanis jelentős ellátási gondok alakultak ki, amelyek áremeléshez vezettek. Jól látszik ez a marhahús árán, amely az elmúlt három évben több mint 33%-kal nőtt. A Biden-adminisztráció azt állítja, hogy a nagy húsipari cégek összejátszva hozták össze a jelentős áremelést. A vásárlók jelentős része mindeközben az inflációs nyomásra úgy válaszolt, hogy az olcsóbb termékek felé fordult.
Az elmúlt tizenkét hónapban sikerült visszafogni az áremelkedést az élelmiszerek piacán – ezt hangsúlyozta mind Kamala Harris mind Joe Biden a kampánygyűlésen. A húsipar, amely jelentős részben Trumpot támogatja, azzal érvel, hogy egyre drágul az állattenyésztés. Szakértők pedig azt emelik ki: Kamala Harris elképzelései nem oldják meg ezt a problémát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.