Páratlan erőpróba előtt az EU tagjai: csak összefogva védhetik meg magukat Trumptól

Tökéletes volt a magyar dátumválasztás: mire Budapesten összegyűlt az EU-n belüli és kívüli Európa (egy kivétellel) összes vezetője, egyértelművé vált, hogy 2025. január 20-án délben Donald Trump leteheti második esküjét amerikai elnökként, és a kongresszusból átsétálhat a Fehér Házba. A kampány során azt mondta, vonzza a lehetőség, hogy az első munkanapján diktátorként vágjon rendet minden nála becsípődött kérdésben. Márpedig a kontinensnek Lisszabontól Kijevig abból kell kiindulnia, hogy a Trumpot irritáló ügyek jó részében európai érdekek sérülhetnek.

Hiába triumfált Orbán Viktor a magyar nyilvánosságban, a helyzet súlya őt is visszafogottságra késztette. „Az Európai Bizottság elnöke most vendég, kijár neki az udvarias fogadtatás és a tisztelet, így semmilyen vita nem volt köztünk a pénteki tárgyaláson. A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben” – mondta az esetleges kellemetlen kérdéseket megelőzve az informális EU-csúcs másnapján. A Puskás Arénában berendezett sajtótermében ott állt mellette Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Tanács és a Bizottság elnöke – utóbbival pár hete vívott szokatlanul durva és személyeskedő szópárbajt a strasbourgi parlamentben.

Az ügy súlya azonban mindenkit fegyelmezett. A kormány- és államfőknek arra kellene megoldást találniuk, hogyan mutassanak minél nagyobb egységet egy teljesen átalakuló globális térben. Azonban a beugró szintet sem sikerült teljesíteni, hiszen a budapesti csúcs idejére összeomlott a legnagyobb népességű és nemzetgazdaságú tagállam koalíciója, így aztán Olaf Scholz kancellár ki is mentette magát. A megalakulása óta vitákkal terhelt német kormány hónapok óta működésképtelen volt, és ezzel egész Európa immunrendszerét gyengítette. Nagyobb tehertétel volt a berlini sodródás, mint az Orbán által okozott bármilyen kihívás.