A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én – amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát – találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült.
Hszi Csin-ping kínai elnök a Kína belgrádi nagykövetségét is érintő NATO-bombázás 25. évfordulóján 400 fős küldöttséggel érkezett kétnapos szerbiai látogatásra, amely során a Belgrád és Peking közötti kapcsolatok további erősítése lesz a legfőbb téma.
A kínai elnök látogatását Aleksandar Vucic jelentette be még februárban azon a fogadáson, amelyet az államfő Kína szerbiai nagykövete számára adott a holdújév alkalmából. A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én – amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát – találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült. Peking felháborodott és magyarázatot követelt, a NATO viszont balesetnek nevezte az incidenst.
A Politika című belgrádi napilapban kedden megjelent véleménycikkében a kínai elnök úgy fogalmazott: „a Kína és Szerbia közötti barátság, amelyet a két nép együtt kiontott vére áztatott, a két nép közös emlékévé vált, és arra fogja ösztönözni mindkét felet, hogy együtt hatalmas lépéseket tegyenek előre”.
Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt a nyugat-balkáni országban, azt megelőzően viszont kínai elnök harminc évig nem látogatott el Szerbiába.
A kínai elnököt kedden Aleksandar Vucic köztársasági elnök fogadta, és a tervek szerint a két államfő többmilliárd dolláros kínai befektetésekről, valamint újabb együttműködési lehetőségekről tárgyal, és a delegáció tagjai várhatóan mintegy 30 kétoldalú megállapodást is aláírnak. 2016-os látogatása során Hszi Csin-ping és Aleksandar Vucic stratégiai megállapodást kötött a két ország között, a szerb elnök tavalyi pekingi látogatása során pedig 18 egyezményt – egyebek mellett egy szabadkereskedelmi megállapodást – írtak alá a felek.
Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia szoros kapcsolatot ápol Kínával, Aleksandar Vucic szerb elnök legutóbb tavaly októberben látogatott Pekingbe. Szerbia is tagja az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek, és a térség egyik legnagyobb projektje, a nagysebességű Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítése – amelynek szerbiai szakasza még az év vége előtt elkészül – is kínai hitelből valósul meg.
Hszi azt követően érkezett a szerb fővárosba, hogy előbb Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. A tárgyalás folyamán szó volt az egymás piacához való egyenetlen hozzáférésről csak úgy, mint Kína szerepéről az orosz háborús erőfeszítésekben. A témák súlya nagyjából azt is előrevetítette, hogy érdemi elmozdulás nem várható a felek álláspontjaiban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.