Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
Hszi Csin-ping kínai államfő elnöklése az állami vezetők és a nagy techcégek szimpóziumán, valamint az Alibaba korábban évekre eltüntetett alapítójának meghívása egyértelmű jelzés, hogy a Kínai Kommunista Párt barátságosabb hangvételre váltana, és javítaná a hangulatot az ország magánszektorában.
Putyin szerint Oroszországnak és Kínának közös a gondolkodásmódja a nácizmus, a fasizmus és a militarizmus újjáéledésének megakadályozása tekintetében.
Fizikailag is naggyá tenné az USA-t a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump, aki régi idők imperializmusát idézi fel a területi igényeivel, de valós amerikai hatalmi érdekeket fogalmaz meg a maga nyers módján.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fő szponzoruk, az Evergrande ingatlanfejlesztő cég csődje óta lejtmenetben van a csapat.
A kínai elnök úgy véli, „a Tajvani-szoros két oldalán élő emberek egy családot alkotnak”.
A kínai látogatás precedens nélküli, és most is valószínűtlen, hogy megtörténik.
Példa nélküli lenne, ha az orosz és a kínai elnök ott lenne egy amerikai elnök beiktatásán.
Most a haditengerészet egykori parancsnoka ellen folytatnak nyomozást korrupció vádjával.
A leköszönő amerikai elnök és a kínai vezető valószínűleg utoljára találkoztak. Biden azt kérte Hszitől, hasson oda Észak-Koreára az orosz-ukrán háborúba való belépés miatt.
Az amerikai elnök Japánnal és Dél-Koreával szövetkezik Kína ellen.